188957. lajstromszámú szabadalom • Aerosolos fertőtlenítő berendezés

1 2 188 957 A találmány tárgya egy aerosolos fertőtlenítő berendezés sterilitást, illetve nagymértékű csíra­szegénységet igénylő belső terek, különösen kór­házi műtők, élelmiszeripari létesítmények, állat­tartó helyiségek, istállók stb. fertőtlenítésére, 5 amely fertőtlenítő folyadék lényegében homogén részecskeméret-eloszlású elporlasztására alkalmas porlasztófejet, erre folyadékszállító egységen ke­resztül csatlakoztatott, a fertőtlenítő folyadékot tartalmazó folyadéktartályt és gáz-, illetve levegő- 10 szállító egységet tartalmaz. A modern aerosológia az aerosolt szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gázban való hozzávetőlegesen stabil finomdiszperziójaként definiálja. A definíció jól elhatárolja az aerosolt, 15 különösen a diszpergált részecskék átmérője, és tömege vonatkozásában, más diszperziómódoktól. Ennek alapján az 5 [xm- nél kisebb részecskékből álló gázdiszperziót nevezzük aerosolnak, míg az ennél nagyobb részecskékből állót permetnek 20 vagy „spray”-nek. 0,001 jum alatt a részecskék elérik a molekuláris méretet: gőz vagy gáz kelet­kezik. A kutatások mai állása szerint megfelelően homogén részecskeméret-eloszlású aerosol előállí­tása kizárólag ultrahangos porlasztási elven mű- 25 ködő aerosol-generátor alkalmazásával lehetséges. Az aerosol-technikát napjainkban már igen sok területen hasznosítják és széles körű kutatások folynak a mind sokoldalúbb felhasználhatóság érdekében (pl. klinikai-terápiás célokra, toxiko- 30 lógiai vizsgálatokban, fűtőolajporlasztás stb.). A különböző rendeltetésű kemikáliákból (gyógyszer, növényvédő szer stb.) képzett aerosol fokozott kémiai és biológiai aktivitásának magya­rázata elsősorban a nagymértékű felületnöveke- 35 désben keresendő. A sterilitást, illetve nagymértékű csíraszegény­séget igénylő belső terek (kórházi műtők, élelmi­­szeripari létesítmények, állattartó helyiségek, is­tállók stb.), fertőtlenítésére általában két mód- 40 szert alkalmaznak. Ezek egyike a falfelületek, be­rendezések kézzel történő lemosása fertőtlenítő oldattal, esetleg a fertőtlenítőszer permetező­­géppel történő felszórása. A másik használt mód­szer a helyiség gőzzel vagy gázzal történő elárasz- 45 tása (ezt általában formalin gőzzel végzik vagy más, nagy toxicitásuknál fogva emberre, állatra nem kevésbé veszélyes magas gőztenziójú fertőt­lenítő folyadékok gőzeivel illetve gázokkal). Az említett két ismert fertőtlenítési módszer 50 hátrányai és a bennük rejlő veszélyek olyannyira nyilvánvalók, hogy hosszas taglalásukat mellőzve elegendőnek tűnik egy rövid számbavétel is. E- szerint az első módszer különösen idő- és munka­­igényes, sok fertőtlenítőszert igényel, ezért nem 55 gazdaságos. A tökéletes eredmény nem szava­tolt, a technológiai fegyelem betartásától függően bizonytalan. Ez különösen ott jelenthet fokozott veszélyt, ahol a csíramentesség létfontosságú alapkövetelmény, tehát kórházi műtőknél, az élei- 60 2 miszeriparban, SPF szintű laboratóriumi állathá­zakban stb. A második módszer, a helyiségek gőz­zel vagy gázzal történő elárasztása ugyan nagy hatékonyságú, de ugyanakkor a nagy mérgezés­veszély miatt igen kockázatos. A fertőtlenítendő helyiség viszonylag hosszú időn keresztül, legke­vesebb 48 óráig (24 óra elárasztás/24 óra szellőz­tetés) kihasználatlan, a módszer így, miután ugyancsak fokozottan anyagigényes is, szintén nem gazdaságos. A fertőtlenítendő helyiséget végül légmentesen le kell szigetelni, ami nem min­denütt megoldható. A 2 346 730 sz. Német Szövetségi Köztársaság­beli közzétételi irat emberek, állatok, különböző tárgyak, anyagok és hasonlók zárt kezelőtérben történő aerosolos kezelésére alkalmas olyan be­rendezést ismertet, amely többkomponensű aero­­sol-diszperziók időben programozható sorrend­ben, keverékarányban, eloszlásban és különböző hordozógázok segítségével vezérelt és/vagy szabá­lyozott módon zárt kezelő térben történő bejutta­tására szolgál. A leírás szerint a berendezés első­sorban aerosol-inhalációs kezelésre szoruló bete­gek recept szerint előírt inhaláló kúráinak auto­matikus végrehajtására alkalmas, ugyanakkor azonban a leírás utalást tartalmaz alkalmazási le­hetőségként különböző tárgyak, eszközök, élelmi­szerek és hasonlók zárt térként fóliasátorban tör­ténő sterilizáló kezelésére is. A fenti ismert berendezés kitűzött céljának és rendeltetésének megfelelően meglehetősen bonyo­lult, sok szerkezeti elemet és egységet tartalmaz, ugyanakkor a leírásból megismerhető elvi felépítés arra enged következtetni, hogy csupán viszonylag kis térfogatú kezelőterekben (pl. a betegekre bo­rított fóliasátorban) alkalmas viszonylag homogén szemesemé re t-eloszlású aerosol-atmoszféra létreho­zására és időleges, változtatható összetételű fenn­tartására. Találmányunk célja a fentebb ismertetett ste­rilizáló módszereknél jobb, gazdaságosabb és biz­tonságosabb megoldás kidolgozása egy az ismert­nél egyszerűbb, ugyanakkor nagyobb teljesítmé­nyű berendezés kifejlesztésével, amely alkalmas az aerosoltechnika kiteijesztésére a megjelölt alkal­mazási területre, tehát nagyobb, jelentős volume­nű belső terek sterilizáló célú fertőtlenítésére is. A kitűzött célt a tárgymegjelölésben körvona­lazott olyan új berendezés kialakításával és alkal­mazásával éljük el, amelynek találmányunk sze­rint nagyfrekvenciás villamos rezgéseket piezo­­kristály révén mechanikai rezgésekké átalakító, a piezokristály rezgéseinek felerősítésére alkalmas rezgéskoncentrátort is tartalmazó ultrahangos porlasztófeje van, amelyre egy előnyösen háló­zati táplálású nagyfrekvenciás teljesítménygenerá­tor van csatlakoztatva. Előnyösnek bizonyultak az olyan találmány szerinti berendezések, amelyeknek egy lényegé­ben forgástestpalást alakú porlasztóház közép-

Next

/
Thumbnails
Contents