188950. lajstromszámú szabadalom • Önműködő berendezés villamos szigetelés próbatárgyak tartós feszültségállóságának meghatározására
1 188 95G 2 rögzítésére. Az 1 tápegység átmeneti feszültségmentesítésének a 3 vezérlő egység által időzített automatikus feloldása és a korlátozott gerjesztésnek a leválasztás idejére időzített, önműködő megindítása után az 5 próbatárgyon keresztül, a korlátozott gerjesztés nyomán újból kialakuló zárlati áramot, még kialakulása kezdeti szakaszában az 5 próbatárggyal sorosan kapcsolt, az 5 próbatárgy és a 4 nagyfeszültségű transzformátor jellemzőihez illesztve választott érzékenységű 7 megszakító elem megszakítja és ettől vezérelten, a vele társított 8 egyedi jelet adó rendszer egyedi, pl. sorszám jelet ad a 6 adatrögzítő végfokozatnak a már rögzített átütési esemény azonosítására. Vagyis több 5 próbatárgy párhuzamos, egyidejű vizsgálata esetén az egyes 5 próbatárgyakhoz tartozó 7 megszakító elemmel társított 8 egyedi jelet adó rendszer áltál a 6 adatrögzítő végfokozat 10 egyedi jel csatlakozására adott egyedi, pl. sorszám jelet a 6 adatrögzítő végfokozat rendeli hozzá az ugyanazon átütéskor általa rögzített, a 3 vezérlő egységtől a 9 idő jel bemeneten keresztül kapott átütési idő jelhez, megadva így, hogy mikor és melyik próbatárgy ütött át. Az 1 tápegység működése: A tartamvizsgálat állandósult állapotaiban, amikor egy próbatest sem üt át, az 1 tápegységben a 19 kapcsoló zárt állapotban, a 21 kapcsoló nyitott állapotban van, a 14 szabályozható transzformátor teljes gerjesztést kap. Amikor a 2 villamos letörés érzékelő egység jelet ad a 3 vezérlő egységnek, az utóbbi a triac-al felépített elektronikus 21 kapcsolót, a 30 és 31 ellenállásból és 32 tranzisztorból ismert módon felépített áramkörön keresztül — az elektronika szokásos késleltetési idejét leszámítva — azonnal bekapcsolja és ezzel a 4 nagyfeszültségű transzformátort oly módon, vagyis primér körét rövidre zárva, feszültségmentesíti, hogy az abban tárolt mágneses energia a primér tekercs ohmos ellenállásán hővé alakul és így a nagyfeszültségű oldalon túlfeszültség nem keletkezik. Ezzel egyidőben kap jelet a 19 kapcsoló a nyitásra. Ez is triac-al felépített elektronikus 19 kapcsoló, amely a bekapcsoláshoz szükséges gyújtóáramot ismert megoldás szerint a 33 relé záróérintkezőjén és 34 ellenálláson keresztül kapja. A triac azonban ismert természetéből adódóan csak a kikapcsolási jelet követő legközelebbi tápáram nullaátmenetkor kapcsol ki és a 14 szabályozható transzformátor tápáramkörébe beiktatja a 18 korlátozó ellenállást. A 21 kapcsolót a 3 vezérlő egység csak annyi, előre meghatározott ideig tartja bekapcsolva, amíg a 4 nagyfeszültségű trafó a fentiekben leírt rövidzárási művelet által energiamentessé válik, utána újból kikapcsolja. Ebben a pillanatban ezáltal újból gerjesztést kap a 4 nagyfeszültségű transzformátor, de mivel tápláló köre a 18 korlátozó ellenállás beiktatásával döntően ohmossá vált, a létrejövő nagyfeszültség a korlátozás nélküli feszültségnek csak a 18 korlátozó ellenállástól függő, a 7 megszakító elem energiaszükségletének megfelelően, célszerűen tört részével kisebbnek megválasztott hányada lesz. Ezt nevezzük a trafó korlátozott gerjesztésű állapotának. A 20 korlátozó ellenállás kisebb mint a 18 korlátozó ellenállás, a 14 szabályozható transzformátort védi a 21 kapcsoló bekapcsolásakor létrejövő rövidzárási áram korlátozásával, E korlátozott gerjesztési szakaszban lep működésbe a 7 megszakító elem, s az átütött 5 próbatárgyat leválasztja a nagyfeszültségről. Ezt követően a 7 megszakító elem működési ideje, ill. ennek szórási tartománya által meghatározott, előre beállított biztonsági idő elteltével a 3 vezérlő egység a tápáram nullaátmenetekor a 19 kapcsolót bekapcsolja, a 4 nagyfeszültségű ■ranszformátor már megint teljes gerjesztést kap, visszaáll az állandósult állapot. A 2 villamos letörés érzékelő egység működése : Az 1 tápegységből a 4 nagyfeszültségű transzformátor primér tekercse felé folyó tápárammal a 2 villamos letörés érzékelő egység 22 áramváltó eleme van csatolásban. Ennek kimenetéhez 24 egyenirányító elem csatlakozik, amely a kapott jelet lüktető egyenfeszültségként továbbítja feldolgozásra a 29 letörés jel képző elemnek. Egy bizonyos értéknél nagyobb feszültség jel ugrás esetén a 29 letörés jel képző elem szűrt jelet ad a 3 vezérlő egységnek, további intézkedések céljából. Állandósult állapotban a 4 nagyfeszültségű transzformátor tápárama nem változik, így a 22 áramváltó által 48 ellenálláson létrehozott és 24 egyenirányítóval előállított lüktető egyenfeszültség amplitúdója is állandó. A 25 ellenálláson áram nem folyik, sarkain a feszültség zérus, a 26 kondenzátor feszültsége a lüktető egyenfeszültség csúcsértékével egyenlő. Az átütés megindulásakor növekvő árammal arányosan a 23 és 25 ellenállás közötti elágazási pont feszültsége is növekszik, a 26 kondenzátor töltődni kezd, a 25 ellenállás sarkain a feszültség megnő. Ahhoz, hogy a 27 világító dióda felvillanjon a 25 ellenálláson a feszültségnek a 27 világító dióda küszöbfeszültségénél nagyobbnak kell lennie. Ez akkor lehetséges, ha a 23 és 25 ellenállás közötti elágazási pont feszültsége a 25 ellenállás és a 26 kondenzátor időállandójának megfelelő idő alatt a küszöbfeszültségnél nagyobb értékre növekszik. Ezen időállandó megválasztásával lehet beállítani azt a kritikus feszültségváltozás meredekséget, amelynél nagyobb meredekség esetén letörés jel képződik. E kritikus feszültségváltozás meredekség értéket az-(kiitikus) = összefüggés adja meg, ahol U/t feszültscgváltozást, Ukü«öb27 a 27 világító dióda küszöbfeszültscgét, R25 a 25 ellenállás értékét és C26 a 26 kondenzátor kapacitását jelöli. A 23 és 25 ellenállás közötti elágazási pontnak a transzformátor tápáramával arányos feszültségét a 22 áramváltó áttétele és a 48 ellenállás értéke határozza meg. A 48 ellenállás értékének változtatásával beállítható az áramváltozás nagysága, amely amplitúdón belül még a kritikusnál nagyobb sebességű áramváltozásra sem kapunk letörés jelet. Az áramváltozás értéke: T U küszöb 27 1 = * R48 ' ahol a a 22 áramváltó áttételét jelenti. Ha a 23 és 25 ellenállás közötti elágazási ponton a feszültség meghaladja a 28 zener-dióda feszültségét, a 27 világító dióda kinyit, a 26 kondenzátor nem tud tovább töltődni, a 27 világító dióda állandóan fényjelet ad. Ezzel a feszültséggel arányos az a maximális állandósult terhelőáram, amelyen belül a letörés érzékelő önműködően beáll a mindenkor állandósult áramra, és ahhoz képest megfelelő sebességű és amplitúdójú áramváltozások esetén ad letörés jelet. 5 10 15 20 25 30 3f 40 45 50 í 5 60 65 8
