188901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,3,4-trinor-1,5-inter-m-fenilén-prosztaciklin-származékok 5z-formáinak előállítására
1 188 901 2 vagy fluorozott vagy klórozott ecetsavval képezett sói alkalmazhatók. Különösen előnyösen használhatók a találmányunk szerinti eljárásnál a szerves bázisoknak egyértékű szerves szulfonsavakkal vagy trifluor-ecetsavval vagy triklór-ecetsavval képezett sói. Egybázisú szerves szulfonsavként pl. metán-szulfonsav vagy etánszulfonsav vagy igen előnyösen mono- vagy biciklikus aromás szulfonsavak (pl. benzol-szulfonsav, toluol-szulfonsav, klór-benzol-szulfonsav, metoxi-benzol-szulfonsav vagy naftalin-szulfonsav) jöhetnek tekintetbe. Általában előnyösen járunk el oly módon, hogy valamely szerves bázisnak egy fent meghatározott savval képezett egyetlen sóját alkalmazzuk. Az eljárás során azonban egyazon bázis különböző savakkal képezett sóit vagy egyazon sav különböző bázisokkal képezett sóit vagy különböző bázisok különböző savakkal képezett sóit együttesen is alkalmazhatjuk. A találmányunk szerinti eljárás különösen előnyös foganatosítási módja szerint egyetlen sóként a p-toluol-szulfonsav piridinnel képezett sóját alkalmazzuk. A só mennyisége az izomerizálási reakció sikeres végrehajtása szempontjából nem döntő jelentőségű tényező. Eljárhatunk oly módon, hogy a sót katalitikus mennyiségben alkalmazzuk (azaz 1 mól (HE) általános képletű vegyületre vonatkoztatva pl. 0,01 mól vagy 0,001 mól mennyiségben), vagy a (I1E) általános képletű vegyülettel ekvimoláris mennyiségben vagy fölöslegben használjuk. A fentiekben felvázolt hipotézis (azaz a (111) általános képletű közbenső termék keletkezése), valamint a szükséges reakcióidő és a reakcióelegy feldolgozhatósága figyelembevételével általában a (I1E) általános képletű kiindulási anyaggal ekvimoláris mennyiségű sót ajánlatos alkalmazni. Az izomerizálási reakció után adott esetben elvégzendő hidrolízist [a (1IZ) általános képletű vegyületben levő —COOR’i csoport eiszappanosítását] célszerűen vizesalkoholos oldatban (pl. vizes metanolban vagy etanolban) játszathatjuk le. Az elszappanosítás adott esetben elvégezhető illetve — ha RÍ aralkilcsoport — kötelezően elvégezendő művelet. A (11Z) általános képletű vegyületre vonatkoztatva 1—5 mól nátrium-hidroxidot vagy kálium-hidroxidot adunk hozzá és általában kb. 10—50 °C- on dolgozhatunk. A reakció időtartama kb. 6—48 óra és az átalakulás vékonyrétegkromatográfiás után követhető nyomon. A nátrium- vagy kálium-só alakjában kapott (I) általános képletű vegyületet kívánt esetben szokásos módszerekkel (pl. ioncserélő kromatográfia segítségével) más sókká vagy 1-6 szénatomos alkil-halogenidekkel történő reagáltatással R) helyén 1—6 szénatomos aikilcsoportot tartalmazó (1) általános kcpletű vegyületekké alakíthatjuk. Az 5Z-izomereket [azaz az (I) általános képletű vegyiileteket] magasnyomású-folyadékkromatográfiás úton (HPLC) „reversed-phase” körülmények között nyerhetjük tiszta állapotban, különösen a megfelelő 5E-izomertől mentes alakban. Az (1) általános képletű vegyületek — mint már említettük - a megfelelő 5E-iz.omereknél erősebb biológiai hatékonysággal rendelkeznek. A fokozott aktivitás igazolása céljából az alábbi két vegyület hatását hasonlítjuk össze: [(5E,13E,9a,lla,15S)-2,3,4-trinor-l,5-inter-m-fenilén-6,9-epoxi-l 1,15-dihidroxi-l 5-ciklohexil-16,17,18,19,- 20-pentanor]-proszta-5,13-diénsav-nátriumsó (a továbbiakban „A-vegyület”); [(5Z,13E,9a,l la,15S)-2,3.4-trinor-l,5-inter-m-fenilén-6.9-epoxi-l 1,15-dihidroxi-15-ciklohexil-16,17,- 18,19,20-pentanor]-proszta-5,l 3-diénsav-nátriumsó (a továbbiakban ,,B-vegyülef’). IC50 értéknek azt a dózist tekintjük, amely az alkalmazott kísérleti körülmények között az arachidonsav által előidézett humán trombocitaaggregdciót az esetek 50 %-ában in vitro meggátolja. Az A-vegyület 1C50 értéke 0,5 /intól/, míg a B-vegyületé mindössze 0,01 jul/1. A relatív vérnyomáscsökkentő hatást ébren levő spontán hipertóniás patkányokon határozzuk meg. A mérést tartós katéter segítségével végezzük el; a teszt-vegyületeket intravénásán adagoljuk; az 5,6-dihidro-prosztaciklin EDjo értéke ennél a tesztnél 0,005 mg/kg és ezt önkényesen 1-nek tekintjük. Az A-vegyületnek az 5,6-dihidroprosztaciklinhez viszonyított relatív aktivitása <0,1, míg a B-vegyületé 0,25. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. A példákban szereplő hőmérsékletek korrigálatlan értékek. Az Rf értékeket vékonyrétegkromatográfiás úton kovasavgélen határoztuk meg. 7. példa a) 0,5 [(5E,13E,9a,l la,l 5S)-2,3,4-trínor-l ,5-inter-m--fenilén-9,11.15-trihidroxi -15-cikloliexif-16,17,18,19,20- -pentanor]-proszta-5,13-diénsav-metilésztert [izomertisztaság 90 %, op.: 101-102 °C, [a] -36,8°, c = 1,0, metanol] 0,3 ml dictil-clerhcn cs 3 ml metanolban oldunk, az olalot 0 °<J-ra hűljük és a fény kizárása mellett előbb 6,3 ml telített nátrium-hidrogén-karbonátoldattal. majd ugyanezen a hőmérsékleten (0 °C) 2,15 g jód 10 ml dictil-éterrel képezett oldatával cscppcnkc'nt elegyítjük. A reakcióelegeyet 0 °C-on 4 órán át keverjük, majd elszíntelenedésig telített nátrium-tio-szulfát-oldatot adunk hozzá A szerves fázist elválasztjuk, a vizes réteget 2X25 ml dietil-étcrrel extrabáljuk, majd az egyesített szerve fázisoka: hűtés közben magnézium-szulfát felett szárítjuk. Az oldatot a fény kizárása mellett vákuumban bepároljuk cs állandó súlyig 0,1 0.1 Torr nyomáson tároljuk. 0,65 g sárga olajos terméket kapunk, amelyet 6,5 ml vízmentes tokióiban 20-25 °C-on oldunk, majd 0,5 ml 1,5-diazabiciklo[4.3.0]-non-5-ént adunk hozzá és 15—20 órán át keverjük. Az eiegyet 60 ml toluollal hígítjuk, háromszor 15 ml telített nátrium-hidrogén-karbonátolda tál. majd 15 ml vízzel mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban 40 °C-on bepároljuk. A maradékot kovasavgélen kromatografáljuk és (>8:2 arányú etilacetát-metanoi eleggyel eluáljuk. 0 5 g olajat kapunk, amely kb. 70 7?-ban a [(13E,9a,- 1 la. 1 5S) - 2,3,4 - trinor - 1,5 - inter - m - fenilén - 6,9- -epoxi - 11.15- dihidroxi - 15 - ciklohexil - 16,17,18,19,- 20-pentanor]-prosz.ta-5,13-diénsav-metilészter 5E- és 5Z- formáinak 9:1 arányú izomcr-keverckéből áll. Az 5E-forma vékonyrétegkromatográfiás meghatározás szerint (HPTLC RP-8 F 254 S típusú, az E. Merck cég által gyártott készlemezek; eluálószer: 80:20 arányú metanol-víz elegy) 0,24 Rf értéket mutat. Ugyanilyen körülmények között az 5Z-forma Rf értéke 0.17. b) 250 mg. az a) bekezdés szerint előállított, túlnyomórészt 5E-formábó! álló izomer-keveréket a talál5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
