188898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés elektronsugárcsövek, különösen haladóhullámú cső fűtőfeszültségének és célszerűen további elektróda nagyfeszültségeinek előállítására

1 188 898 2 A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrende­zés elektronsugárcsövek, különösen haladóhullá­mú cső, fütőfeszültségének és célszerűen további egy vagy több elektróda (kollektor, helix, gyorsító­elektróda, katód) nagyfeszültségének előállítására. Az elektronikai berendezések fejlesztésénél igen erőteljesen jelentkező igény a berendezés megbízha­tóságának növelése a berendezés méretének, súlyá­nak és elektromos teljesítményfelvételének csök­kentése mellett. A megbízhatóság növelése többek között azért szükséges, mert az elektronikai beren­dezések növekvő száma mellett egyre nehezebben lehet biztosítani azok megfelelő karbantartását és javítását. Digitális jelátvitelnél pedig rövididejű működésbeli kiesések sem engedhetők meg. Külö­nösen komoly problémát jelentenek a meghibáso­dások a felügyelet nélkül működq mikrohullámú gerinchálózati távközlési rendszerek ismétlőállo­másainál. Ugyancsak jelentős szerepe van a gazda­ságosságnak, amelyet determinál a hatásfok és a méret. A mikrohullámú gerinchálózati távközlési rendszerek ismétlőállomásai általában fenti okok miatt félvezetős felépítésűek, de az antennára dol­gozó teljesítményerősítő még ma is és várhatóan a jövőben is sokáig még a korábban elterjedt haladó­hullámú cső. A jelenlegi irányzat a haladóhullámú csövet gyártónál, hogy egyetlen egységbe építik a teljes haladóhullámú csöves erősítőt, amely a hala­dóhullámú csőből, a fókuszáló mágnesszerelvény­ből, a passzív mikrohullámú be- és kicsatolókból, a szintfigyelő iránycsatolókból és a haladóhullámú csövet (megfelelő stabilizált feszültségekkel ellátó tápegységből áll, mely tápegységet integrált tápegy­ségnek nevezünk. Az ismert megoldásoknál a hala­dóhullámú cső fűtőfeszültségének, valamint elekt­róda nagyfeszültségeinek előállításához előstabili­zált egyen feszültségből indulnak ki és ennek váltó­­feszültséggé alakításával, transzformálásával, majd visszaalakításával állnak elő a szükséges stabil fe­szültségek. E megoldásnál 1-es kitöltési tényezőjű négyszö­­giizemü működés van. Ezen megoldásnak az eredő stabilitása és hatásfoka nem túl jó, mert a kiindulá­si feszültség stabilitását a szabályozatlan feszültsé­­ginverter lényegesen lerontja. Találmányunk célja olyan megoldás biztosítása, ahol az elektronsugárcsö, például haladóhullámú cső feszültségeinek jó stabilitása mellett e feszültsé­gek jó hatásfokkal állíthatók elő. A kitűzött célt oly módon érjük el, hogy a stabili­záláshoz impulzusszélességmodulációt alkalma­zunk, ahol a folyási szöget változtatva veszteség­­mentesen korlátozhatjuk az áram értékét. Ennek megfelelően találmányunk eljárás elektronsugár­csövek, különösen haladóhullámú cső fütőfeszült­ségének és célszerűen további egy vagy több elekt­róda (kollektor, helix, gyorsítóelektróda, katód) nagyfeszültségének előállítására úgy, hogy egy vagy több szabályozott feszültséginvertert alkalma­zunk a szükséges feszültségek előállítására, ahol az egyes feszültséginverterek kimeneti jeléből és egy referenciajclből képezett hibajel segítségével impulzusszélességmodulátort vezérelünk, amely­nek alapjelét vezérlőoszcillátorra biztosítjuk, és az impulzusszélességmodulált jellel vezéreljük a fe­szültséginvertert, és a fütöfeszültséget előállító feszültséginverterrei az elektronsugárcsö tápegysé­gének segédfeszültségeit is előállítjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas kapcsolá­si elrendezés frekvenciaszűrőből, ezt követő feszült­­séginverterből, ez utóbbit követő egyenirányítóból és szűrőből, ez utóbbi kimenetére kapcsolt referen­cia- és hibajelképzőáramkörböl, ez utóbbi kimene­tére célszerűen potenciálleválasztón keresztül kap­csolt impulzusszélességmodulátorból, továbbá a frekvenciaszűrő után és az impulzusszélességmodu­­látor elé kapcsolt vezérlőoszcillátorból, mint alap­vető részegységekből van felépítve, és az impulzusz­­szélességmodulátor kimenete a feszültséginverter vezérlőbemenetére van csatlakoztatva, továbbá a segédfeszültség számára egyenirányítót és szűrőt is tartalmaz, amely a feszültséginverter és a referen­cia- és hibajelképző-áramkör közé van kapcsolva. A fütöfeszültséget és az elektródák feszültségeit (nagyfeszültség(ek)et) egyetlen, közös feszültségin­­verlerre! is előállíthatjuk, de előállíthatok külön, egymástól független feszültséginverterek kel is. Találmányunk szerint célszerű a kollektorfe­szültséget is szabályozott feszültséginverterrel elő­állítani, mivel szabályozott kollektorfeszültséggel a csődisszipáció behatárolása révén jobb hatásfok érhető el és növelhető a csőélettartam. A szabályo­zott kollektor- és helixfeszüllség előállítására több lehetőség kínálkozik. így a kollektorfeszültséget és a helixfeszüitséget előállíthatjuk egyazon szabályo­zott feszültséginverterrel. A kollektorfeszültséget és a helixfeszüitséget előállíthatjuk külön-külön, egy­mástól független feszültséginverterekkel is. Előnyös lehet a helixfeszüitséget két nagyfeszült­ség szuperponálásával előállítani, nevezetesen a kollektorfeszültséget előállító feszültséginverter, valamint egy ugyancsak szabályozott feszültségin­verter kimenőfeszültségeinek összegezésével. Viszonylag egyszerűen, kevés áramköri elem fel­­használásával előállítható a stabil gyorsítófeszült­ség oly módon, hogy a helix és a kollektor közé ellenállásosztót kapcsolunk és ennek egyik osztás­leágazásával a gyorsítóelektródára csatlakozunk. A korábbi, például áteresztőtranzisztoros stabilizá­­toros megoldással szemben ez lényegesen egysze­rűbb. Ezen egyszerű gyorsítófeszültségelőállítási mód azáltal vált lehetővé, hogy stabil kollektorfe­szültséget állítottunk elő, valamint azáltal, hogy a gyorsítóelektróda áramot gyakorlatilag nem igé­nyel. Amennyiben a gyorsítófeszültség kisebb len­ne, mint a kollektorfeszültség, akkor az ellenállás­osztót a kollektor és a katód közé kell kapcsolni. Találmányunk szerint a fütöfeszültséget előállító feszültséginverterrel az elektronsugárcsö tápegysé­gének segéd feszültségeit is előállítjuk. Ezáltal cső­védelem és balesetvédelem érdekében lehetővé vá­lik, hogy a fütőfeszültség feszültséginverterével elő­állított segédfeszültség segítségével szükséges eset­ben, például a fütőáramkör szakadása, zárlata, vagy a fütőfeszültség feszültséginverterének leállá­sa esetén az elektronsugárcsö tápegységében a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents