188864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyag csévetest előállítására

1 188 864 2 A találmány tárgya eljárás műanyag csévetest előállítására félcsévetestek összekapcsolása útján. Az iparban a különböző szálakat, huzalokat, fonalakat a gyártás folyamán ún. csévetestekre te­kercselik, és ebben a formában kerülnek a felhasz­nálókhoz. Ismertek a fából, elsősorban átgőzölt bükkfából esztergálással készült csévetestek. A kisebb méretű­­eket - általában 125 mm átmérőig - egy darab­ból esztergálják, a nagyobb méretűek készítéséhez az esztergált magrészre enyvezett falemezből erősí­tenek peremet ferde csapokkal és facsavarokkal történő rögzítéssel. A fából készült csévetestek leg­főbb hátránya, hogy a faszerkezet vetemedik a használat során, forgatáskor „üt”, ezért balesetve­szélyes. Élettartamuk korlátozott. A műanyag csévetestek egyik típusát két darab ún. félcséve összeragasztásával állítják elő. Ez a megoldás csak kisebb méreteknél lehetséges. Hát­ránya, hogy a ragasztással elért kötési szilárdság általában nem kielégítő a használat során fellépő terheléskor, s a félcsévék egytengelyűsége nem biz­tosítható. Kis méretű, ún. egyutas műanyag csévetestek készülhetnek fröccsöntéssel. Ezek azonban csak egyszeri felhasználásra alkalmasak, ezért nem gaz­daságosak. Több alkalommal is felhasználhatók a fröccsön­téssel előállított ún. többutas műanyag csévetestek. Ezek közül a kis méretűek viszonylag gazdaságo­san előállíthatok A nagyobb méretű többutas csévetestek gyártásánál igen jelentős a szerszámo­zási költség. A szerszámok felújításakor változik a csévetest legfontosabb mérete, ezért az adott mére­tű csévetestekre beállított tekercselőgép az egyik csévét lazára, a másikat túlságosan szorosra teker­cseli, mivel tekercseléskor nem választhatók szét az eredeti és a javított szerszámmal készült darabok. Ismert olyan cséve'testgyártó eljárás is, amelynél a műanyag testre ragasztják a fedeleket. Jóllehet a csévetest szerszámozási költségei ekkor kisebbek, többletköltséget jelent, hogy a fedél gyártásához külön szerszámra van szükség. Emellett a ragasztás szilárdsága sok esetben nem kielégítő. A műanyag csévetestek gyártásánál nagy problé­mát jelent, hogy az ipar különböző méretű csévetes­­teket igényel, egy-egy speciális méretből azonban az igény esetleg nem nagy. így a teljes méretsorozat gyártásához a szerszámok elkészítésével kapcsola­tos költségek jelentősek, ugyanakkor egyes mére­teknél nincs mód nagy sorozatok gyártására, hogy az egy darab csévetestre jutó szerszámköltség csök­kenjen. A találmány célja gazdaságos eljárás biztosítása különféle méretű, tartós, jó minőségű műanyag csévetestek előállítására. Azt találtuk, hogy igen jó minőségű, tartós mű­anyag csévetesteket állíthatunk elő félcsévetestek összekapcsolása útján, ha hőre lágyuló - előnyö­sen 90 Shore keménységű - műanyagból fröccsön­téssel az egyik lapján karimával, a vele szemközti lapon kapcsolókörmökkel, kapcsolóbordákkal, egy vagy több félcsap-félfurattal és központosító csappal valamint központosító furattal szimmetri­kusan ellátott félcsévetesteket készítünk, és két-két félcsévetestet a karimával szemközti lapokat egy­más felé forditva a lapok ütközéséig úgy összenyo­munk, hogy mindegyik félcsévetest kapcsolókör­mei, félcsapjai illetve központosító csapja a másik félcsévetest kapcsolóbordáiba, félfurataiba illetve központosító furatába mélyed, és oldhatatlan kap­csolatot alakít ki a két félcsévetest között. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy egy adott méretű csévetest két teljesen azonos fél­­csévetestből oldhatatlan kapcsolattal egytenge­lyűén összeállítható, ha a félcsévetesteket olyan kapcsolóelemekkel látjuk el, amelyek a két félcséve­test egyszerű összenyomásával biztosítják azok oldhatatlan rögzítését, és a megfelelő helyzetű, el­mozdulásmentes összekapcsolódást. A találmány szerinti eljárással, fröccsöntéssel előállított félcsévetest egy előnyös kiviteli alakját az 1/a., 1/b. és 1/c. ábrán különböző metszetekben, az 1/d. ábrán pedig felülnézetben mutatjuk be. Amint az ábrákról kitűnik, a félcsévetest 7 kari­mával szemközti 8 lapjának felületéből kiemelke­dik a két 2 félcsap, a két 4 kapcsolókörönfés a 6 központosító csap, míg a felületbe bemélyed a két 3 félfurat és az 5 központosító furat. A két 1 kap­csolóborda rést tartalmaz a 4 kapcsolóköröm befo­gadására. A felsorolt elemek szimmetrikusan helyezkednek el a félcsévetest 7 karimájával szemközti 8 lapján: a 2 félcsapok, a 3 félfuratok, a 4 kapcsolókörmök és az 1 kapcsolóbordák külön-külön egymással át­­ellenben, egy-egy átló mentén vannak elrendezve, míg az 5 központosító furat és a 6 központosító csap szintén egymással átellenben, egy átló mentén helyezkedik el. Amikor a találmány szerinti eljárás értelmében két félcsévetestet összeerősítünk, a félcsévetestek 7 karimájával szemközti 8 lapjait úgy fordítjuk egy­más felé, hogy az egyik félcsévetest 6 központosító csapja pontosan a másik félcsévetest 5 központosí­tó furata fölött helyezkedjen el, és megfordítva, az utóbbi félcsévetest 6 központosító csapja az előző félcsévetest 5 központosító furata fölött legyen. Ekkor az egyes félcsévetestek 2 félcsapjai a másik félcsévetest 3.félfuratai felett találhatók, úgyszintén minden egyes 4 kapcsolóköröm egy-egy 1 kapcso­lóbordával szemben foglal helyet. A két félcsévetest 7 karimáját ezután egymás felé nyomjuk: mind­egyik félcsévetesten a 6 központositó csap belecsú­szik a másik félcsévetest 5 központosító furatába, a 2 félcsapok a 3 félfuratokba hatolnak, míg a 4 kapcsolókörmök az 1 kapcsolóbordák közé nyo­mulnak. A 4 kapcsolókörmök nyílhegyszerű kiala­kításúak, és ennek következtében, ha egyszer átha­toltak a 4 kapcsolóbordák között, szorosan egy­máshoz rögzítik a jcét félcsévetestet. A 3 félfuratok­ban elhelyezkedő 2 félcsapok, valamint az 5 köz­pontosító furatokba betolt 6 központosító csapok biztosítják, hogy a két félcsévetest tökéletesen egy­tengelyűén illeszkedjen egymáshoz. A találmány szerinti eljárással természetesen olyan félcsévetesteket is készíthetünk, amelyeken 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents