188858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés híg, magas szervesanyag tartalmú melléktermék, különösen hígtrágya hasznosítására
188 858 A találmány eljárás és berendezés híg. magas szervesanyagtartaímú melléktermék különösen hígtrágyák hasznosítására, mely során a fázisaira bontott trágyái előnyösen trágya növény és/vagy kerti növény termesztésként, biogáz fejlesztésként és táptalaj előállításként hasznosítjuk komplex módon. Ismert, hogy a hústermelés ütemének növekedése az állattartás mennyiségi növekedésével jár. A megnövekedeü állattartás és ezirányú fejlesztés különösen az állattartás melléktermékeként jelentkező trágya vonatkozásban jelent mind több gondot. Ezen gondok elsősorban az alomnélkülí állattartás velejárói, mivel ezen esetekben a trágya eltávolítás technológiája a kb. 6-7 % szárazanyagtartalmú ürüléket (bébár + vizelet) vízöblítéssel távolítja el az épületből, minek következtében ez kb. 1-2 % szárazanyagtartalomra hígul. Ez. a hígított nyers hígtrágya, amely nem esett át az aerob vagy anaerob fermentációs folyamaton (azaz érlelésen) termőföldre kijuttatva a benne levő kórokozók tartalmánál fogva a talajt és élővizeket szennyezi. Ebből adódóan a mind nagyobb mennyiségben jelentkező hígtrágya részben az elhelyezési terület igénye, részben környezetszennyező volta mind nagyobb gondot jelent az állattartásban. Ezen gondok megoldására a fejlesztés több út keresése kapcsán alakított ki megoldásokat. Első lépésben találkozni lehetett olyan megoldásokkal, melyeket helyenként még ma is követnek, hogy a tisztítását, kezelését a kommunális szennyvizek tisztítására kidolgozott módszerek alkalmazásával lehel megoldani. Ilyen megoldást ismertet 157661 Iajslromszámú szabadalom. A szabadalomban leírt eljárás megoldása a gépesített anyagot, különösen a híg sertéstrágyát először vízzel felhígítják, hígítás után gyüjtőtartályba vezetik, a gyűjtőtartályból sűrített levegővel zagyvezetéken át szűrőleiepre továbbítják, ahol a nagy szilárd és cseppfolyós halmazállapotú részeit egymástól szétválasztják, a szilárd halmazállapotú részt megszárítják, majd előnyösen földnedves konzisztenciáig kiszárítva a rendeltetési helyre szállítják. Hasonló hígtrágya kezelést múl,ti be a 157986 lajstromszámú szabadalom, mely szerint a híg sertéstrágyát olyan ülepítő és szűrőberendezésbe viszik, melynek térszínt fölé emelt hozzá- és elvezető vezetékkel ellátott medencéjének az oldalfalai szürőfelúletként vannak kialakítva úgy, hogy a szürőfeliiletek függőleges oszlopok közé kivehetően behelyezett rácsokból és a medence felé eső oldalára felvitt szalmarakatból áll. Ismertek olyan törekvések, mely a hígtrágyának talajba vitelét oldják meg abból a meggondolásból kiindulva, hogy a talaj és annak természetes szűrőrendszerénél jobb nem feltételezhető. Ismertek még a már említetteken túl egyéb kezelési technológiák, úgy mint homogenizáló rendszerű, szétválasztó (fázisbontó) rendszerű és részleges tisztítású rendszerű. A homogenizáló szétválasztás nélküli tároláson alapul, mely kezdődik előtárolással, ahonnan a homogenizáló aknába jut, ahol szivattyúkkal keverik, homogenizálják, és ugyancsak szivattyúk útján öntözésre szállítják megfelelő és kellő mértékű Hígítás mellett. A szétválasztó rendszer esetében az átemelő aknából a fázisbontóba kerül, ahol a híg és szilárdfá- 5 /is válik el egymástól mechanikai gépek beavatkozása útján. A szétbontott fázisok célszerű módon kerülnek hasznosításra. A részleges tisztítású megoldásnál az átemelő aknából, a kiegyenlítő-homogenizáló medencébe kerül a trágya, ahol megkezdő- 10 ük a kémiai kezelésé pelyhesítés céljából, ezt követően kerül a fázisbontófca, ahol centrifuga útján hajtják végre a technológiát. Ezt követően levegőztetik, ülepítik, majd a végső felhasználási igénynek megfelelően kerül egy vagy kétlépcsős biológiai tisztításra. A megelőzőekben vázolt ismert eljárások közös vonása, hogy költséges építményekkel, tárolókkal, levegőelőállító hidraulika és egyéb kiegészítő be- 20 rendezések útján tudja megvalósítani a hasznosítás lehetőségét. Hátránya még, hogy ezen berendezések jelentős karbantartási igényűek, üzemeltetésük felügyeletet, kezelő személyzetet kíván és mindezen költséges előkészítő munka a hasznosítást még 25 mindig nem oldja meg, oda további gépi berendezések, eszközök szükségesek ugyancsak nem csekély költségvonzattal. Ezen túl ismert még a faültetvények és egyéb mezőgazdasági kultúrák öntözéses megoldása, mely a gyakorlati megvalósítás rendkí- 30 viili pontos tervező, felmérő és elemző tevékenységet kíván. Összességében az ezeddig alkalmazott megoldások csak részben felelnek meg az elvárásoknak, végleges vagy további megoldás keresése és biztosí- 35 tása továbbra is gond és fejlesztési feladat. A jelenlegi hátrányok mellett hovatovább odajut az állattenyésztés, hogy a hígtrágya gond korlátozóként határolja be fejlődését. A találmány célja olyan hígtrágya kezelési eljárás 40 és berendezés megvalósítása, mely útján a hígtrágya kezelés és hasznosítás költségarányosan, adott állattenyésztési körzeten belül oldható meg. Célja továbbá a hígtrágya hasznosítás komplex megoldását biztosítani úgy, hogy a trágya majd 45 minden fázisában hasznosuljon a legkedvezőbb műszaki és közgazdasági adottságok mellett. A találmány célja megoldani a hígtrágya állattenyésztésre ható kedvezőtlen hatását, a megoldatlan eltávolítási technológiából adódó higiénés problémákat, az esetenként jelentkező szennyvízbírságokat vagy a derítőberendezések improduktív költségeit. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a 5[i hígtrágya hasznosítása legelőnyösebben az állattartási környezetben úgy valósítható meg, ha viszonylag egyszerű — nem költségigényes — folyamatos trágyatovábbílás melleit természetes - nem mechanikus - módszerekkel valósítjuk meg a trágyá- 6o ból kinyerhető különféle híg-szilárd- és gáz fázisok és ezek alkotóinak hasznosítási lehetőségeit. A találmány eljárás és berendezés híg, jelentős mennyiségű szervesanyag-tartalmú melléktermék, különösen hígtrágya hasznosításra, mely eljárás so- 65 rán a keletkezési helyről a hígtrágyát leválasztó 2
