188857. lajstromszámú szabadalom • Égetőkamra mezőgazdasági hulladékból készült tüzelőpor eltüzeléséhez
1 188 857 2 A találmány tárgya égőkamra, ami célszerűen mezőgazdasági hulladékporok eltüzelésére alkalmas. A találmány előnyösen alkalmazható különböző tipusú mezőgazdasági közvetlen szárítóhoz, de különösen előnyös az alkalmazása az úgynevezett MGF típusú szárítórendszer részeként. A gyakorlatban, mini ismeretes, a lábon álló zöldtakarmány tápértéke fejlődés közben változik. Az állattenyésztés számára legkedvezőbb értékéi zöldbimbós állapotban éri el. Hasznosítani az idő rövidsége miatt ebben az állapotban nem lehet, ezért a konzerválást kell célszerűen megoldani. Ismeretes, hogy a konzerválás legkorszerűbb módja a forrólevegővel történő gyorsszárit ás és lisztté őrlés. Ez a szárítási eljárás tartósítja legkevesebb veszteséggel a zöldtakarmányban levő karolint és fehérjét. A gyakorlati tapasztalatok szerint a klasszikus betakarítási eljárással előállított takarmány lápértékvesztesége körülbelül 50 — 70 százalék, ezzel szemben a forrólevegős gyorsszárítóval előállított takarmányé körülbelül 5 százalék. Ezzel a módszerrel nemcsak az állati élelmezés folyamatossága és egyenletessége biztosítható - függetlenül az évszaktól és az időjárástól - hanem a takarmány tárolási térfogata és helyszükséglete is ötödére csökkenthető. Ezt a konzerválási eljárást valósítja meg több forrólevegős gyorsszárító, így az úgynevezett MGF szárító is, ami egy forrólevegőt előállító kemencét tartalmaz, amelyben a tüzelőanyag közvetlen elégetésével állítják elő a szárító levegőt, valamint egy forgódobbal rendelkezik, amelyben a szárítást végzik, végül a berendezéshez egy örlőrendszcr tartozik. Ezek a berendezések elsősorban lucerna feldolgozására készültek. Alkalmasak azonban ezenkívül még más takarmányok (lóhere, bíborhere, borsós lucerna, takarmányborsó, szójabab, fíiféleségek stb.) továbbá szemestermény szárítására, valamint a szárított termény lehűtésére is. A jelenleg ismeretes forrólevegős gyorsszárítók szénhidrogén tüzelésűek, a magas szárítási költségek miatt azonban kitűnő műszaki állapotuk ellenére is igen sok gyorsszárítót üzemen kívül helyeztek. Ezeknek szénhidrogénről más energiahordozóra való átállítása még megoldhatatlan feladat. A mezőgazdasági gyorsszárítóknak mezőgazdasági hulladékból készült tüzelőporral történő üzemeltetése az energiaárak emelkedésével került előtérbe, abból a felismerésből adódóan, hogy ezekkel a szárítókkal tulajdonképpen a takarmányozásra egyébként nem alkalmas mezőgazdasági hulladékból úgynevezett biomasszából tüzelőanyag állítható elő por formájában, és ennek eltüzelésével lehet a szükséges szárító levegőt előállítani. Ezeknél a portüzelésü berendezéseknél, mivel a szárító levegő közvetlenül érintkezik a szárítandó takarmánnyal, a hulladékpornak vagy tüzelőpornak az égőtérben tökéletes kiégését kell biztosítani és csak ezt követően keverhető össze a szárító levegővel. A tökéletes kiégést az égőtérben való megfelelő tartózkodási idő biztosításával lehet elérni. Az eddigi mezőgazdasági hulladékpor tüzelésű gyorsszárítók felépítése a következő volt: A hulladékpor tüzelésű gyorsszárítók közül két megoldás vált ismertté. Ezeknek égőtere függőleges 5 vagy vízszintes elrendezésű. A Függőleges égőknél a tüzelőanyagot az égést biztosító támasztó lánggal viszik be. A vízszintes elrendezésnél a támasztó lánggal bevitt tüzelőanyagot egy külön érintőlegesen bevezetett légáram tartja lebegésben, és egyben 10 biztosítja a kiégéshez szükséges levegőt. Egy másik ismert megoldásnál az alulról mechanikus menesztővel kitolt tüzelő égését az érintőlegesen bevezetett levegősugárral biztosítják. Ezek az ismert portüzelésü berendezések a jelenleg kihasználatlanul álló 15 gyorsszárítókhoz nehezen vagy egyáltalán nem csatlakoztathatók. Találmányunk az Energiagazdálkodási Intézet 186.044 lajstromszámú szabadalmában leírt eljárás technikai megoldásának egyik elem-csoportjára — az égőtérre - vonatkozik. A találmány szerint kialakított égetőtérrel a mezőgazdasági hulladékpor tüzelése a jelenlegi terményszárítóknál a legkisebb szerkezeti átalakítással biztosítható. 25 A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az égetés céljára megfelelő mezőgazdasági hulladékpor vagy tüzelőpor a szárító levegővel együtt áramoltatható be a vízszintes elrendezésű égőtérbe, ahol olyan áramlási kép alakítható ki, amivel az 3C égötérben való megfelelő tartózkodási idő biztosítható. Ebben az égőtérben történik a por begyulladása, amelynek primer levegő szükségletét maga a szárító levegő biztosítja. A tüzelőpor kiégését a szárító levegő hőmérséklet beállítását biztosító 35 frisslevegőből vett szekunder levegő hozzávezetésével végezzük. A találmány lényege abban van, hogy a tüzelőport és a primer levegőt együttesen bevezető tüzelőpor bevezető nyílás és a szekunder levegőt biztosító 40 gyűrű között a tüzelőpor áramlását, az égetőtérben töltött időt, valamint az égés megindulását meghatározó szervet egy tüzelőport terelő lemez alkotja, amelynek vége/i a homloklaphoz és/vagy a falazathoz van/nak rögzítve. Az égetőkamra homloklap- 45 ján levő tüzelőpor bevezető nyíláshoz a levegőt és a tüzelőport együttesen szállító csatorna csatlakozik, a homloklap másik nyílásához gyújtóégő csatlakozik. A tüzelőpor kiégetéséhez szükséges szekunder levegő mennyiségét szabályozó szervet a 57 szabályozható helyzetű szekunder levegőt biztosító gyűrű alkotja, amelynek állítószerve azaz a szekunder levegőszabályozó adott esetben a homloklapon van átvezetve. Az. égetőtér hengeres vagy kúpos kialakítású. A találmány szerinti megoldás igen előnyösen alkalmazható, új vízszintes elrendezésű gyorsszárítók kemencéjénél, de legnagyobb előnye abban van, hogy alkalmazásával a már meglevő gyorsszárítok kemencéje könnyen kiegészíthető, és előnyö- J sebben, gazdaságosabban üzemeltethető. A találmány tárgya vízszintes elrendezésű égetőkamra, amelyben a mezőgazdasági hulladékpor vagy tüzelőpor tökéletesen égethető el, és megfelelő mennyiségű hideglevegő hozzávezelésével a szüksé-2
