188857. lajstromszámú szabadalom • Égetőkamra mezőgazdasági hulladékból készült tüzelőpor eltüzeléséhez

1 188 857 2 A találmány tárgya égőkamra, ami célszerűen mezőgazdasági hulladékporok eltüzelésére alkal­mas. A találmány előnyösen alkalmazható különböző tipusú mezőgazdasági közvetlen szárítóhoz, de kü­lönösen előnyös az alkalmazása az úgynevezett MGF típusú szárítórendszer részeként. A gyakorlatban, mini ismeretes, a lábon álló zöldtakarmány tápértéke fejlődés közben változik. Az állattenyésztés számára legkedvezőbb értékéi zöldbimbós állapotban éri el. Hasznosítani az idő rövidsége miatt ebben az állapotban nem lehet, ezért a konzerválást kell célszerűen megoldani. Is­meretes, hogy a konzerválás legkorszerűbb módja a forrólevegővel történő gyorsszárit ás és lisztté őr­lés. Ez a szárítási eljárás tartósítja legkevesebb vesz­teséggel a zöldtakarmányban levő karolint és fehér­jét. A gyakorlati tapasztalatok szerint a klasszikus betakarítási eljárással előállított takarmány lápér­­tékvesztesége körülbelül 50 — 70 százalék, ezzel szemben a forrólevegős gyorsszárítóval előállított takarmányé körülbelül 5 százalék. Ezzel a módszerrel nemcsak az állati élelmezés folyamatossága és egyenletessége biztosítható - függetlenül az évszaktól és az időjárástól - hanem a takarmány tárolási térfogata és helyszükséglete is ötödére csökkenthető. Ezt a konzerválási eljárást valósítja meg több forrólevegős gyorsszárító, így az úgynevezett MGF szárító is, ami egy forrólevegőt előállító kemencét tartalmaz, amelyben a tüzelő­anyag közvetlen elégetésével állítják elő a szárító levegőt, valamint egy forgódobbal rendelkezik, amelyben a szárítást végzik, végül a berendezéshez egy örlőrendszcr tartozik. Ezek a berendezések elsősorban lucerna feldol­gozására készültek. Alkalmasak azonban ezenkívül még más takarmányok (lóhere, bíborhere, borsós lucerna, takarmányborsó, szójabab, fíiféleségek stb.) továbbá szemestermény szárítására, valamint a szárított termény lehűtésére is. A jelenleg ismeretes forrólevegős gyorsszárítók szénhidrogén tüzelésűek, a magas szárítási költsé­gek miatt azonban kitűnő műszaki állapotuk elle­nére is igen sok gyorsszárítót üzemen kívül helyez­tek. Ezeknek szénhidrogénről más energiahordozó­ra való átállítása még megoldhatatlan feladat. A mezőgazdasági gyorsszárítóknak mezőgazda­­sági hulladékból készült tüzelőporral történő üze­meltetése az energiaárak emelkedésével került elő­térbe, abból a felismerésből adódóan, hogy ezekkel a szárítókkal tulajdonképpen a takarmányozásra egyébként nem alkalmas mezőgazdasági hulladék­ból úgynevezett biomasszából tüzelőanyag állítha­tó elő por formájában, és ennek eltüzelésével lehet a szükséges szárító levegőt előállítani. Ezeknél a portüzelésü berendezéseknél, mivel a szárító levegő közvetlenül érintkezik a szárítandó takarmánnyal, a hulladékpornak vagy tüzelőpornak az égőtérben tökéletes kiégését kell biztosítani és csak ezt köve­tően keverhető össze a szárító levegővel. A tökéle­tes kiégést az égőtérben való megfelelő tartózkodá­si idő biztosításával lehet elérni. Az eddigi mezőgazdasági hulladékpor tüzelésű gyorsszárítók felépítése a következő volt: A hulladékpor tüzelésű gyorsszárítók közül két megoldás vált ismertté. Ezeknek égőtere függőleges 5 vagy vízszintes elrendezésű. A Függőleges égőknél a tüzelőanyagot az égést biztosító támasztó lánggal viszik be. A vízszintes elrendezésnél a támasztó lánggal bevitt tüzelőanyagot egy külön érintőlege­sen bevezetett légáram tartja lebegésben, és egyben 10 biztosítja a kiégéshez szükséges levegőt. Egy másik ismert megoldásnál az alulról mechanikus menesz­­tővel kitolt tüzelő égését az érintőlegesen bevezetett levegősugárral biztosítják. Ezek az ismert portüze­lésü berendezések a jelenleg kihasználatlanul álló 15 gyorsszárítókhoz nehezen vagy egyáltalán nem csatlakoztathatók. Találmányunk az Energiagazdálkodási Intézet 186.044 lajstromszámú szabadalmában leírt eljárás technikai megoldásának egyik elem-csoportjára — az égőtérre - vonatkozik. A találmány szerint ki­alakított égetőtérrel a mezőgazdasági hulladékpor tüzelése a jelenlegi terményszárítóknál a legkisebb szerkezeti átalakítással biztosítható. 25 A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az égetés céljára megfelelő mezőgazdasági hulla­dékpor vagy tüzelőpor a szárító levegővel együtt áramoltatható be a vízszintes elrendezésű égőtérbe, ahol olyan áramlási kép alakítható ki, amivel az 3C égötérben való megfelelő tartózkodási idő biztosít­ható. Ebben az égőtérben történik a por begyulla­­dása, amelynek primer levegő szükségletét maga a szárító levegő biztosítja. A tüzelőpor kiégését a szárító levegő hőmérséklet beállítását biztosító 35 frisslevegőből vett szekunder levegő hozzávezetésé­­vel végezzük. A találmány lényege abban van, hogy a tüzelő­port és a primer levegőt együttesen bevezető tüzelő­por bevezető nyílás és a szekunder levegőt biztosító 40 gyűrű között a tüzelőpor áramlását, az égetőtérben töltött időt, valamint az égés megindulását megha­tározó szervet egy tüzelőport terelő lemez alkotja, amelynek vége/i a homloklaphoz és/vagy a falazat­hoz van/nak rögzítve. Az égetőkamra homloklap- 45 ján levő tüzelőpor bevezető nyíláshoz a levegőt és a tüzelőport együttesen szállító csatorna csatlako­zik, a homloklap másik nyílásához gyújtóégő csat­lakozik. A tüzelőpor kiégetéséhez szükséges sze­kunder levegő mennyiségét szabályozó szervet a 57 szabályozható helyzetű szekunder levegőt biztosító gyűrű alkotja, amelynek állítószerve azaz a szekun­der levegőszabályozó adott esetben a homloklapon van átvezetve. Az. égetőtér hengeres vagy kúpos ki­alakítású. A találmány szerinti megoldás igen előnyösen alkalmazható, új vízszintes elrendezésű gyorsszárí­tók kemencéjénél, de legnagyobb előnye abban van, hogy alkalmazásával a már meglevő gyorsszá­­rítok kemencéje könnyen kiegészíthető, és előnyö- J sebben, gazdaságosabban üzemeltethető. A találmány tárgya vízszintes elrendezésű égető­kamra, amelyben a mezőgazdasági hulladékpor vagy tüzelőpor tökéletesen égethető el, és megfelelő mennyiségű hideglevegő hozzávezelésével a szüksé-2

Next

/
Thumbnails
Contents