188856. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3,6-diamino-akridin-N-glukozid-származékot tartalmazó növényi növekedést és fejlődést szabályozó készítmények
1 188 856 2 A találmány növényi növekedést és fejlődést szabályozó készítményre vonatkozik. A készítmény önmagukban ismert szilárd és/vagy cseppfolyós hordozók, felületaktív anyagok és kívánt esetben egyéb ismeri segédanyagok mellett hatóanyagként (I) általános képletü 3,6 - diamino - akridin - N - glikozid származékot, vagy savaddíciós - előnyösen sósavas — sóját tartalmazza. A képletben R1, R2 jelentése azonosan vagy eltérően a - D - glükopiranozil -, a - L. - ramnopiranozil -, a - D - ribofuranozil -, ß - laktopiranozit - csoport vagy hidrogénatom, azzal a megkötéssel, hogy R1 és R2 jelentése egyidejűleg nem lehet hidrogénatom. Ismeretes, hogy a haszonnövények terméshozamának növelése a termék minőségének javítása a mezőgazdaságban folyó kutatások fő célkitűzése. E cél elérése érdekében a növénytermesztéssel kapcsolatos legkülönbözőbb területeken születtek igen jó eredmények, így a növénynemesítés, a komplex növényvédelem, talajjavítás és talajvédelem, a racionális műtrágyázás a korszerű vízgazdálkodás területein. Ezen technológiák széles körű elterjesztésével egyre magasabb termelési eredményeket lehetett elérni, azonban az élelmiszerek és a takarmánynövények, és az ipari növények iránti mennyiségi és minőségi igények állandó növekedése újabb és újabb hozamfokozó lehetőségek keresésének szükségességét vetette fel. Ilyen új hozamfokozó lehetőségnek bizonyult a növényi hormonok, vagy hormonszerü anyagok alkalmazása. [Turner (1972), Outlook Agr. 7, Ï4 ] A természetes növényi hormonok növekedésszabályozó hatásmechanizmusának tanulmányozása a szintetikus növényi hormonok (hormonszerüen ható szintetikus vegyületek) ipari előállításához vezetett. A természetes és szintetikus növényi növekedést és fejlődést szabályozó vegyületek (auxinok, gibberellinek, citokininek, elilénképzők, inhibitorok) egy sor életfolyamatra hatnak a növényeknél, igy serkentik vagy késleltetik a csírázást, a növekedést és a virágzást, vagy a gyümölcsérést, fokozzák a kifagyással és kiszáradással szembeni ellenállóképességet, megakadályozzák a fű és gabonafélék megdőlését, növelik a protein- és eszencíális aminosavtartalmat slb. [T. Dease (1978) World Farm. 20. 8-9. 1415; Farm. Chemicals (1978) 141. 3. 42; 175 568 sz. magyar szabadalmi leírás]. Használatuk a terméshozamok fokozása mellett a minőséget is befolyásolja, vagy agrotechnikai előnyt is biztosit. [Nickell, L. G. (1982) Plant Growth Regulator. Edn. Springer-Verlag Berlin Heidelberg. New York; Surányi D. (ed) (1978) Növekedésszabályzók a kertészetben. Mezőgazdasági Kiadó Budapest; 4 116 675 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (1978); 44 676 számú japán szabadalmi leírás (1977).] Az ígéretes alkalmazási lehetőségek ellenére a növekedésszabályozó anyagok elterjedése a gyakorlatban sokkal szükebb, mint ahogy azt az előzőek alapján várni iehetne. A jelenleg kereskedelmi forgalomban levő növény növekedés szabályozók- a forgalom 70 %-át mindössze 8 db készítmény teszi ki — nagy része ugyanis növekedésgátló. (I. í. Batch. Plant Growth Regulators in Crop Management. Symposium on Bioscience. April 20-21. 1982. Szeged, Hungary.) A forgalomban levő készítmények felhasználásnál az alábbi hátrányos tulajdonságokat mutatják;- az optimális koncentráció a szabályozó anyagok nagy részénél igen szűk tartományba esik, nagyon „könnyű” túladagolni, ez pedig már nem a kívánt hatásokat eredményezi;- az alkalmazás sikerességét klimatikus viszonyok is erősen befolyásolják;- fás szárúaknái a növény előző évi erőnléti állapota is meghatározó jellegű;- a szabályozó anyagok némelyikét a növény meghatározott fejlődési szakaszában kell alkalmazni, mert csak így eredményez termésfokozódást;- s nem utolsó sorban a különböző növények fajtánként is másképp reagálhatnak a szabályozó anyagokra. A felsoroltakon kívül a szűk alkalmazási lehetőséghez jelentősen hozzájárul az a tény is, hogy a nagy területeken termesztett mezőgazdasági haszonnövények számára - kukorica, szója, rizs, búza - jelenleg nem áll rendelkezésre valóban jelentős stimulator hatású hatóanyag. [T. Dease (1978) World Farm. 20. 8-9. 1415] Az a felismerésünk, hogy a (1) általános képletű 3,6 - diamino - akridin - N - glikozid származékok a növények növekedésére, fejlődésére hatnak - elsősorban serkentenek — egy igen hatékony anyaggal gazdagította a növényi növekedést és fejlődést szabályozó vegyületek körét. Felismerésünk jelentőségét aláhúzza az is, hogy a szakirodalomban nem jelent meg semmilyen közlemény arról, hogy az akridin származékok növekedés- és fejlődé sszabályozóként használhatók a növénytermesztésben. Azt találtuk, hogy a (I) általános képletü vegyüle'ekkel végzett kezeléseknél a mag, vagy vetögumó ha a csírázás feltételeit biztosítjuk, 1 — 5 nappal (növénytől függően) hamarabb kicsírázik, mint kezelés nélkül. Kísérleteink során a gyorsabb csírázás mellett az esetek többségében - különösen a például tárolás miatt romló csíraképességü magvaknál - a kezelt magvak csírázási százaléka is szignifikánsan meghaladta a kezeletlenekét. A kezelés hatására intenzívebb gyökérfejlődés volt tapasztalható, megnőtt a gyökér tömege és az oldalgyökerek száma is. A sziklevelek és lomblevelek erősebb zöld színűek voltak kezelés után, nagyobb klorofil-tartalmuk miatt a fotoszintézis valószínűsíthetően fokozódott. A gyorsabb csírázás, az erőteljesebb gyökérzet, a kontroll növényhez viszonyítva - az esetek legnagyobb részében — nagyobb zöldtömeget eredményezett és az a többlet, mely növényfajtától függően változó mértékben a tenyészidőszak végéig fennmaradt, adta alapját a szántóföldi kísérletben is igazolt termésfokozódásnak. Számos növénynél 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
