188854. lajstromszámú szabadalom • Asztali teniszjáték

1 188 854 2 A találmány tárgya asztali teniszjáték asztali mé­retű hálóval, ütőkkel és labdával, továbbá a valósá­gos teniszpályához arányaiban és formájában iga­zodó pályarésszel, ahol a pályarész két térfelén a hálóval párhuzamos, forgathatóan és keresztirány­ban elmozdíthatóan ágyazott egy-egy ütőmozgató tengely van, amelyekre ütő(k) van(nak) fixen rög­zítve. Ismeretesek hasonló célú és játékmódú asztali játékok. Ilyenek pl. a különböző megoldású asztali futballjátékok, amelyeknél szabadon mozgó — gu­ruló - labdával játszanak és a labda továbbításá­hoz a legkülönfélébb megoldással működő „játé­kos” figurák szolgálnak. így például a 4,025.073 sz. USA szabadalomban a jól ismert futballjátékot imitáló asztali játék van leírva, ahol a játékos-figurák forgatható és hossz­irányukban mozgatható rudakra vannak szerelve és kiegyensúlyozva. Ugyancsak ismeretesek a teniszjátékot utánzó asztali teniszek, amelyeknél pálya, háló, labda és a labdát továbbító ütők nyernek alkalmazást. Ilyen típusú játék ismerhető meg pl. az 1,502.243 sz. angol szabadalomból, amely miniatűr — asztali - teniszjáték derékszögű alapteste jelképezi a te­niszpályát. A pályának tudvalevőleg két szemben levő játéktere van, melyeket egy középen felszerelt háló választ el egymástól. A játékterek külső keresztirányú éle közelében egy-egy külső hasíték, valamint egy-egy, ezekkel párhuzamos belső hasí­ték található. A külső hasítékokban egy-egy mü­­ködtetőszerkezet, a belső hasítékokban pedig egy­­egy függőleges tengely helyezkedik el, amely tenisz­játékos alakú bábut hordoz. A bábut a működtető­­szerkezet segítségével lehet megfelelő áttételek út­ján elforgatni, egy a bábut és a müködtetöszerkeze­­teí hordozó szerkezet révén pedig a hasíték mentén mozgatni. Ehhez a játékhoz szabadon mozgó lab­dát használnak, mely lehet ún. „nehéz” labda, amely a háló alatt haladhat át, de lehet ún. „köny­­nyü” labda, amelyet a háló felett lehet átütni. A 3,926.433 sz. USA szabadalomból olyan lab­dajáték ismerhető meg, melynek hosszanti oldalai mentén nyitott kerete, valamint ennek végeihez csatlakozó gólvonalai, illetve kapui vannak. A ke­ret síkanyaggal, — pl. hálóval vagy müanyaglemez­­zel — van lezárva. A szabadon mozgó labdát oldalt és függőleges irányban kézzel mozgatható szerkezet útján lehet játékba hozni. A szerkezet egy függőle­ges rúdból és kötéllárcsából áll. Hangsúlyozzuk, hogy a jelen találmány vonatko­zásában kizárólag „játékról” van szó, amikor te­niszről beszélünk, nem pedig a ma már sportként űzött ún. piug-pongról, amelynek magyar neve asz­tali tenisz. Itt - szemben a találmány vonatkozása­ival - a játékosok a játéktérként szolgáló asztal két végénél helyezkednek d, illetve mozognak, s a labdát kezükben fogott ütő segítségével hozzák és tartják játékban. A mi esetünkben tehát mindenkor olyan játékeszközről beszélünk, amely a valódi te­niszt, vagy éppen az asztali teniszt utánozza. A teniszjáték népszerűsége, ugyanakkor a tenisz­pályák viszonylag kis száma miatt felmerült az igény a zárt helyiségekben játszható és kisebb gyer­mekek számára is megfelelő szórakozást nyújtó, erőkifejtést nem igénylő, de ugyanakkor az ügyes­séget fejlesztő játéktenisz iránt. Különféle „szobai” 5 teniszjátékok alakultak ki. Ezek egyik legismertebb fajtájánál a labda állványra van függesztve. Az ilyen játékok hátránya, hogy csak egy személy játszhatja, vagyis nincs ellenfél és így nem alakítha­­tá ki versenyjáték. A másik nagy hiányosságuk az, 10 hogy a visszaérkező labda pályája nem egyezik, sőt nem is hasonlít a valódi tenisznél jellemző labda­mozgási pályára. Ugyancsak ismeretesek a fentebb már említett asztali tenisz, vagy ping-pong leegyszerűsített, ki- 15 csinyített változatai, ahol a játékosok a játékmezőt jelentő asztal körül helyezkednek el. Ez a játék nem vethető össze a valódi tenisszel, mivel egyrészt más a pálya kialakítása, másrészt hátrányos, hogy a labda gyakran leesik, elgurul, sőt össze is törhet, 20 ami a játék folyamatosságát zavarja. Meg kell említeni - bár nem a mechanikus játé­kok sorába tartoznak - a különféle mikroszámító­­gépes teniszjátékokat is. Ezek hátránya, hogy egy­részt aránylag igen drágák, másrészt messze esnek a valódi teniszjáték élményétől, hiszen a játék maga síkban zajlik. Az ismert, s a valódi teniszt utánzó asztali teniszjátékok hátrányaként mutatkozik, hogy a labda - a pálya kis méretéből adódóan — 30 igen rövid idő alatt jut el az egyik térfélről a másik­ra, s ezen idő alatt rendkívül nehéz az ütőkkel olyan helyzetbe mozdulni, hogy a visszaütés lehetséges legyen. Jelen találmány célja olyan asztali teniszjáték 35 létrehozása, amelynek segítségével a lehető legjob­ban meg lehet közelíteni a valódi tenisz játékmód­ját, játékszabályait, ugyanakkor kiküszöbölhetőek az ismert asztali teniszjátékok előzőekben említett hiányosságai. 40 A feladat tehát egyrészt a labda mozgásának le­lassítása, a pályáról való elrepülésének megakadá­lyozása, másrészt az ütők egyszerű és gyors moz­gathatóságának biztosítása révén a játék folyama­tossá tétele. 45 A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a játék testjén, amelyen a valóságos teniszpályához arányaiban és formájában igazodó pályarész van kialakítva a pálya két térfelén a háló­val párhuzamos forgathatóan és hosszanti irányuk- 5° ba elmozgathatóan ágyazott egy-egy ütőmozgató tengellyel, amelyekre ütő(k) van(nak) fixen rögzít­ve, a játék test hosszának felezővonalában a labdá­val rugalmasan összekötött rendszer van többirá­­nyú - két szabadságfokú - labdamozgást megen­gedő módon ágyazva. Előnyös az a kiviteli alak, ahol a labdamozgató rendszer egy acéldrótot tartalmaz, amelynek külső végéhez a - célszerűen rugalmas anyagú - labda 60 van erősítve, belső vége rugó útján kapcsolódik egy mindkét vége felé bővülő furattal ellátott, s az ezen furaton átnyúló tengely körül elbillenthető ellen­súlyhoz. A találmány egy további előnyös kiviteli alakjá- 05 n il a játéktest két, vízszintes osztás mentén illeszke­2

Next

/
Thumbnails
Contents