188846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szívizom villamos mechanikai tulajdonságait jellemző paraméterek mérésére és azok statisztikai értékelésére és elrendezés az eljárás foganatosítására
1 188 846 2 xer második bemenetére és STIS&H hetedik mintavevő/tároló vezérlő bemenetére csatlakozik; az 01 első óra negyedik kimenete a TFST1 negyedik időtároló, ötödik kimenete a TFST2 ötödik időtároló, hetedik kimenete a TTF hetedik időtároló órajel bemenetére van kötve; 02 második óra második kimenete a TPT kilencedik időtároló órajel bemenetével van összekötve, a stimuláló impulzus jelforrás ISTI második impulzus formáló és az STIS&H hetedik mintavevő/tároló jel bemenetére csatlakozik; az ISTI második impulzus formáló kimenete az LA logikai jelképző negyedik bemenetével, az STIS&H hetedik mintavevő/tároló kimenete pedig az A/D analóg/digitális átalakító hatodik bemenetével van összekötve; az Ml első multiplexer kimenete az 02 második óra T törlő bemenetére és a TPT kilencedik időtároló jel bemenetére csatlakozik; pP mikroprocesszorból, esetenként pPA aritmetikai processzorból, ROM csak olvasható memóriából, RAM írható-olvasható memóriából, KE kezelő szervekből, KI kijelzőkből és/vagy adatrögzítőkből álló pS mikroszámítógép B adatsínje össze van kötve a KFmax második maximumképző, az Fj_|S&H negyedik mintavevő/tároló és az Ml első multiplexer vezérlő bemenetével, az A/D analóg/ digitális átalakító adat kimenetével, az LA logikai jelképző valamennyi FLO, FSL1, FSL2, FniaxL, TfL, STIL kimenetével, a D logikai tár T törlő bemenetével és valamennyi FLO*, FSLI*, FSL2*, Fn,axL*, TFL*, STIL* kimenetével, továbbá a TFSTI negyedik időtároló, a TFST2 ötödik időtároló, a TTFmax hatodik időtároló, a TTF hetedik időtároló és a TPT kilencedik időtároló adat kimenetével. A 9. ábrán bemutatott berendezésben található impulzusformálók, mintavevő/tárolók, analóg/ digitális átalakító, multiplexer, logikai jelképző, logikai tár, órák, időtárolók és mikroszámítógép fölépítése a 7. ábrán bemutatott berendezésben található azonos funkcionális egységekével teljesen megegyezik. A 9. ábrán bemutatott elrendezés működése a következő. A mérés nagymértékben analóg módon történik a 7. ábrán bemutatott elrendezéssel végrehajtott IAP méréssel, a következő eltérésekkel:- Amikor a szívizom darab nem működik, nincs kontrakció, akkor - ellentétben az IAP görbe alsó vízszintes szakaszával, ahol az RP nyugalmi membrán potenciál értéke -90...-60 mV - az F feszültség 0 értékű (1. a 3. ábrát). Ebből következik, hogy az F görbe amplitúdóját nem kell egy maximumképző és egy minimumképző amplitúdójának különbségeként előállítani, a KFmax második maximumképző, amely a kontrakciós erő maximumát rögzíti minden egyes periódusban, egyúttal közvetlenül előállítja az amplitúdó értékét is.- Az 1. ábra IAP görbéjének és a 3. ábra F görbéjének egyszerű vizuális összehasonlításából is nyilvánvaló, hogy az F görbe fölfutó ágának kezdete lényegesen lassabban megy át az egyenessel helyettesíthető középső szakaszba. Ebből következik, hogy bár a periódus kezdetét megállapodásszerűen úgy definiáljuk, hogy az az a pont, ahol az F kontrakciós erő egyenlő az előző periódus Fnm -t , csúcsértékének — az előző periódus amplitúdójának — 10 %-ával (F = 0,I.Fniax . _,), a VFmax = tg aF kontrakciós meredekség kiszámításához kezdő pontként nem ezt a pontot, hanem az F = 0,3.Fm.lxi..) pontot választjuk, végpontként pedig az. F = 0,7.Fmaxi pontot; e két pont között a görbe fölfutó ága elegendő pontossággal egyenessel helyettesíthető, azaz a differenciálhányados helyett differenciahányados alkalmazható. Ha tehát föltételezzük, hogy spontán működő szívizom darabon mérünk és az i - l-ik periódusnak abban a szakaszában vagyunk, amely közvetlenül megelőzi az i-ik periódus fölfutó ágát, akkor az Fj.^&H negyedik mintavevő/tároló kimenőjellel az i— l-ik periódus Fmilxi. , amplitúdójával azonos, ; KFmax második maximumképző, az FSIS&H ötödik és az FS2S&H hatodik mintavevő/tároló pedig követő állapotban van. Amikor az i-ik periódus fölfutó ágának kezdetén bekövetkezik az F = 0,l.Fmasj_, állapot, akkor az LA logikai jelképző FLO hetedik logikai jele és vele együtt a D logikai tár FLO* hetedik tárolt logikai jele 0-ról 1-re változik. Az utóbbi jelváltás törli az Ol első órát és az 02 második órát is — spontán működő szívizom darabon végzett méréskor ugyanis az M 1 első multiplexer a pS mikroszámítógép utasításának megfelelően az FLO* hetedik tárolt logikai jelet bocsátja át az 02 második óra T törlő bemenetére és a TPT kilencedik időtároló vezérlő bemenetére, így mindkét óra nullázódik és elölről kezdi a számolást, a TPT kilencedik időtároló azonban rögzíti az 02 óra nullázását megelőző utolsó időadatot, amely az i — l-ik periódus PTj.., periódusideje és mint ilyen, a B adatsínen keresztül a RAM memóriába kerül. Az F jel további növekedésekor bekövetkezik az F = 0,3.Fmaxi_, állapot, amikor az FSLI nyolcadik logikai jel és vele együtt az FSLI * nyolcadik tárolt logikai jel 0-ról 1-re változik. Az utóbbi jelváltás hatására a TFSTI negyedik időtároló rögzíti a jelen i-ik periódus kezdetétől eltelt időt és az FSIS&H ötödik mintavevő/tároló rögzíti az F kontrakciós jelfeszültség FS1 pillanatértékét; mindkét adat a RAM memóriába kerül. Az Fjei további növekedésekor bekövetkezik az F =0,7.Fmaxi_l állapot, amikor az előzőhöz hasonló folyamat zajlik le FSL2, FSL2* 0-+1 jelváltása, TFS2 ötödik időtárolóban a periódus kezdetétől eltelt idő és FS2S&H hatodik mintavevő/tárolóban az FS2 pillanatérték rögzítése/és az idő és pillanatérték a RAM memóriába kerül. A TFST2 ötödik és TFSTI negyedik időlárolóból kapott idők, továbbá az FS2 és FSl pillanatértekek különbségéből a pS mikroszámítógép önmagában ismert módon kiszámítja az i-ik periódus VFmax kontrakciós meredekségét és azt az adatot a végső adatföldolgozáshoz a RAM memóriában tárolja. Az F jel további növekedésekor eléri az i-ik periódus Fmax j csúcsértékét, ezt az adatot a K Fmaxmáso-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12
