188839. lajstromszámú szabadalom • Digitális jelfeldolgozású kardioszkóp
1 188 839 2 A találmány digitális jelfeldolgoz.ású kardioszkópra vonatkozik, amely tápegységet, pácienskábel csatlakozót, jelerösitőt, analóg/digitális átalakítót, vezérlő elektronikát, digitális tárat, kijelző meghajtó áramkört és mátrix-kijelzőt tartalmaz. 5 A betegellátás színvonalának emelésére, a ritmuszavarok és a kardiogrammban megjelenő jelalak elváltozások minél korábbi felismerésére irányuló törekvés a gyógyító-megelőző orvosi munka területén létrehozta azt az igényt, hogy az orvos minimá- 10 lis előkészületi idővel megfigyelhesse a vizsgált személynél tapasztalható esetleges EKG-elváltozást, kialakulásának előzményeit és lefolyását. Az orvosi gyakorlatban főként helyhez kötött kardiográfokat és kardioszkópokat alkalmaznak a 15 panaszok okainak felderítésére. A hosszabb ideig tartó megfigyelésekre a felrajzolt görbe többszöri kiértékelését lehetővé tevő regisztrátumot (papírszalagot) készítő EKG készülékeket, a hosszabb idejű megfigyelésekhez hosszú utánvilágítási idejű 20 katódsugárcsöves kardioszkópokat alkalmazzák, amelyeknél az elektronsugár által felrajzolt kardiogramm néhány másodpercig a kiértékeléshez többé-kevésbé elégséges fényerővel megmarad az er" 25 nyon. A mechanikus rendszerű EKG-készülék írómüvének nagy a tehetetlensége, a folyamatos vizsgálat idejének határt szab a papírfelhasználás és az eszköz szállításra különösen érzékeny. A katódsugár- 3Q csöves megjelenítővel ellátott kardioszkóp hoszszabb idejű megfigyelésre is alkalmas, leolvasása, pontos kiérlékelése nagy gyakorlatot igényel, szállíthatóságát pedig korlátozza a képcső és az áramellátó rendszer sérülékenysége. A készülék minimá- 35 lis méretét meghatározza a képcső hossza, ennek csökkentésével pedig a leolvasás pontatlansága növekszik. Figyelemreméltó és ötletes megoldást ismerhetünk meg a hagyományos készülékekkel kapcsola- 40 tos egyes hiányosságok megszüntetésére a 177.002. lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból, amelyben a műszaki megoldás arra irányul, hogy a beteg lakásán nagy valószínűséggel megtalálható műsorvevő televíziós készüléket alkalmazza a kar- 45 diogramm megjelenítésére és a vizsgálatot végző orvos csak a vizsgáló elektródákat és a jelvevőátalakító és a videojelet szolgáltató kisméretű áramkört vinné magával. Ezzel a megoldással jelentősen lecsökken a beteg terhelése és az EKG- 50 elváltozás felismerésének, a diagnózis megállapításának időszükséglete. A megoldás igen ötletes, de megmarad az a hátrányos körülmény, hogy ahol nincsen TV-készülék, olt nem lehetséges a vizsgálat, ahol viszont van, ott előbb összekapcsolási, 55 üzembehelyezési nehézségek adódnak. A találmány létrejötte előtt olyan megoldás létrehozása volt a célunk, amely könnyen üzembehelyezhető berendezés építését teszi lehetővé, a vizsgált jel legyen jól kiértékelhető, az eszköz legyen laboratóriumi, vagy hordozható kivitelben is elkészíthető, lakásban, vagy terepen bárhol használható legyen, a jelalak vizsgálata elfogyó hordozóanyag nélkül, de mégis visszakereshető, esetleg archiválható formában lehetséges legyen, továbbá egy felismert elváltozás kialakulásának előzményeit is vizsgálni lehessen. A találmány létrejöttéhez az a kettős felismerés vezetett, hogy kisméretű, tehát könnyen hordozható kivitelű készüléket a számítástechnikai gyakorlatban már ismert, mátrix-elven működő, kis energiaigényű megjelenítő alkalmazásával lehetne építeni, továbbá, az EKG-elváltozások létrejöttét nem állandó megfigyelés útján, hanem a kijelző-működtető vezérlő áramkörnek alárendelt nagysebességű aritmetikai kiértékelő áramkör beépítésével lehet megoldani, amely igény esetén valamennyi vett jelalakot összehasonlít egy definiált alapjel-csoporttal és meghatározott nagyságú eltérés esetén vezérlő jelet szolgáltat, amely vezérlő jellel a korábbi percekben felvett kardiogramm megőrződik és visszakereshető, azonnali beavatkozást igénylő esetekben pedig riasztó áramkör, adott esetben pacemaker vezérlő áramkör kapcsolható. A feladatot a felismerés alapján úgy oldottuk meg, hogy a vizsgált elektrokardiográfiás jelet erősítés után analóg-digitális átalakítóba vezetjük, majd digitális tárban helyezzük el. A tárból a vezérlő áramkör egy sor- és oszlopcímmel vezérelt mátrix-kijelzőre juttatja a jeleket, ahol azok fényerős, jó! kiértékelhető, nem halványuló alakban vizsgálhatók. Emellett adott esetben a vezérlő elektronika a tárban levő digitális információból számítási eljárásokkal a kijelzőn közvetlenül számszerű megjelenítésre alkalmas formában jelparamétereket határoz meg és jeleztél ki. A találmány szerinti kialakítású kardioszkóp tápegységet, pácienskábel csatlakozót, jelerösitőt. analóg/digitális átalakítót, vezérlő elektronikát, ennek kimenetére kapcsolt digitális tárat, olyan kijelző meghajtó áramkört, amelynek bemenetére a vezérlő elektronika és a digitális tár, kimenetére pedig mátrix elven működő kijelző kapcsolódik, továbbá adott esetben olyan üzemmód kapcsolót tartalmaz, amelynek bemenele a pácienskábel csatlakozóhoz, kimenete a jelerősítöhöz kapcsolódik. Az EKG-jclek vizsgálatához a találmány szerinti megoldás alkalmazásával kétféle kiépítettségü műszer kialakítása látszik célszerűnek. A két kiépítettségi szintnek megfelelő berendezés felépítésének blokkvázlatát ábrákon mutatjuk be. Az 1. ábrán a hordozható kardioszkóp, a 2. ábrán a nagyobb teljesítményű, laboratóriumi kardioszkóp felépítése látható. Az. 1. ábrán a kisebb teljesítményű, előnyösen hordozható kivitelű kardioszkóp elemei és ezek kapcsolatai láthatók. Az ismeri elrendezésű elektrokardiográfiás elvezetések az 1 páciens-kábel csatlakozón keresztül kapcsolódnak a kardioszkóp bemenetéhez. Az I páciens-kábel csatlakozó a 2 üzemmód kapcsolón keresztül a 3 jelerősítő bemenetéhez kapcsolódik. A 2 üzemmód kapcsoló egycélú berendezés építésekor esetleg elmaradhat. A 3 jelerősílő kimenete olyan 4 analóg/digitális átalakító bemenetéhez csatlakozik, amelynek kimenete az 5 vezérlő elektronika bemenetéhez kapcsolódik. Az 5 vezérlő elektronika kimenetei a 6 digitális tár, a 2
