188817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágyatartalmú papírkorongok és/vagy papítlapok előállítására

1 188 817 2 A találmány tárgya eljárás növényi rostokat, fő­leg hulladékpapírt és műtrágyát tartalmazó papír­­korongok vagy papírlapok előállítására. A műtrá­gya tartalmú papírkorongok vagy papírlapok al­kalmazási területe: dísznövények, szobanövények, mezőgazdasági haszonnövények, palánták, táp­anyag igények biztosítása. A növénytermesztésben a palántanevelésben, va­lamint a dísznövény és szobanövény kultúrák trá­gyázásának biztosítására fokozottan előtérbe ke­rülnek a különböző hatóanyagtartalmú műtrá­gyák. Ezeknek a talajba juttatására több eljárás ismeretes, melyek közül a legelterjedtebbek a talaj felszínére való kiszórás, a műtrágya összekeverése a talajjal és az így előkészített talajba való ültetés, valamint megfelelő mennyiségben műtrágyát tar­talmazó vízzel való öntözés. Valamennyi eljárás közös hátránya, hogy a talaj előkészítés munkaigényes és a műtrágya megfelelő elosztása a talajban nehezen valósítható meg. A biztonságos termés elérése érdekében a műtrá­gyát a fellépő veszteségek pótlására rendszerint túl­adagolják. Ezen túlmenően a műtrágyák gyártása során a hatóanyagok mellett rendszerint különbö­ző vivőanyagok használata is szükséges, ami a szál­lítási és raktározási költségeket is megnöveli. Ezért célul tűztük ki egy olyan eljárás kidolgozá­sát, amely alkalmas minden helyben vetett és ülte­tett, cserepes, konténeres és balkonládás zöldség és dísznövény tápanyag utánpótlásának biztosítására papírba fcls/.ívatott tápanyagok segítségével, amelyből a tápelemek 2-3 hónap alatt kioldódnak és a növény a tápláló elem igényét — a talaj kiegé­szítéseképpen - fedezni tudja. Az eljárás kidolgozására végzett kísérleteink so­rán arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy a növényi rostokból kialakított lapszerkezeteket 10-35 %-os műtrágya oldattal telítve, majd a lap­szerkezetet természetes, vagy kalorikus úton kiszá­rítva olyan termékhez jutunk, amely a szükséges mennyiségű, minőségű és összetételű műtrágyát tartalmazza. Az így előállítóit műtrágya tartalmú termékek a növényeket tartalmazó cserepek, konténerek, sza­porítóládák alá vagy a növények közé a talaj felszí­nére helyezhetők el, ahonnan a víz (eső vagy öntö­zés) a műtrágya hatóanyagát a növények gyökérze­téhez továbbítja. További előny, hogy a talaj felszínére való helye­zés esetén az ilyen lapok vagy korongok védik a talajt a kiszáradástól és a tömörödéstől, meg­akadályozzák a palánta környezetében a gyomoso­­dást, ezáltal jórészt szükségtelenné válik a gyom­irtás és a talajlazítás. Az eljárás kizárja a gyakorlatban sokszor előfor­duló műtrágya túladagolást vagy alultápláltságot, ugyanakkor kezelése egyszerű, higiénikus és emberi egészségre nem káros. A papírba szívatott műtrágya korongok vagy lapok használatával elkerülhető a műtrágya adago­lása, mérése, hígítása és a tápoldatkészítés. A fenti­ek alapján alapján az eljárással készített korongok vagy lapok alkalmazásával a növények tápanyag­igényének kielégítése gazdaságosabban oldható meg. 5 Kiviteli példák 1. 140 g/m2 tömegű fő tömegben hulladékrostot 10 tartalmazó papírból 18 cm átmérőjű korongokat állítottunk elő úgy, hogy a papírlapokat acélpengé­ből készült köralakú kivágókésekkel vágtuk ki. Az így kapott korongokat 14% N, 7% P?05, 21 % K20 és 2 % mikroelemet tartalmazó műtrágyából 15 készített 30 %-os oldatban 2 percig impregnáltuk. Az impregnált papírkorongokat elektromos fűtésű szárítószekrényben 105 °C-on, 45 percig szárítot­tuk. A papírkorongok által felvett műtrágya meny­­nyisége 2,0 ± 0,1 g volt. A fenti korongokat paprika palánták nevelésénél hasznosítottuk. A palántákat 500 ml-es cserépbe helyeztük, amelyben a föld ösz­­szetétele 50-50 %-os homok és tőzeg volt. A pap­rika fajtája „Soroksári hajtató” volt. 25 A korongokkal lefedett cserepek öntözésére a tenyészidő alatt 1000 ml vizet használtunk fel. Kontrollként a hasonlóan előkészített palánták szoltáltak, ahol az öntözést olyan vízzel végeztük, amelybe annyi műtrágyát oldottunk fel, amennyit 30 a korongok tartalmaztak (tehát 2 g-ot 1000 ml vízben). A tcnycszidő alatt a műtrágya tartalmú korong­gal lefedett, illetve a tápoldattal kezelt palántákon az alábbi mért értékek azonosak voltak: növény- 35 magasság, szárátmérő, gyökértömeg, termés meny­­nyisége, termés minősége, valamint a cserép talajá­nak tápanyagtartalma. 2. 180 g/m2 tömegű papírból 9 cm átmérőjű korongokat készítettünk és az 1. kiviteli példában 40 közölt hatóanyagtartalmú műtrágya 35 %-os olda­tával impregnáltuk 4 percig, majd szárítószekrény­ben 105 °C-on 45 percig szárítottuk. A felvett műt­rágya mennyisége 1,0 ±0,1 g volt. A korongokat fehér termésű „Fehérözön” paprikafajtánál hasz- 45 nosítottuk. A kontroll elkészítése, valamint a kísér­leti adatok minősítése az 1. kiviteli példa alapján történt. A tápoldattal kezelt, illetve a koronggal lefedett növényeknél a növénymagasság, a szár­átmérő, a gyökértömeg a termés mennyisége és 50 minősége, valamint a cserép talajának tápanyag­­tartalma azonos volt. 3. 250 g/m2 tömegű papírtekercset az 1. kiviteli példában közölt hatóanyagtartalmú műtrágya 20 %-os oldatával laboratóriumi impregnáló für-55 dőben folyamatosan impregnáltunk, majd a nedves papírlapot kiterítve szobahőmérsékleten 24 óráig szárítottuk. A kiszárított papírtekercsből 20 x 40 cm-es darabokat vágtunk és azt konténer borításá­ra használtuk. A papírlapon a palánták beültetésé­­b hez szükséges lyukakat ültetőfával készítettük és ebbe ültettük a palántákat. A felhasznált palánta hegyes típusú páprika, fajtája „Angeli emléke”. 2

Next

/
Thumbnails
Contents