188799. lajstromszámú szabadalom • 2-(etil-amino)-4-(izopropil-amino)-6-klór-sz-triazint és/vagy 2-(terc butil-amino)-4-(etil-amino)-6-metil-tio)-sz-triazint tartalmazó szelektív gyomírtószer

1 188 799 2 A találmány tárgya egyszikű kultúrákban, első­sorban kukoricában alkalmazható folyékony sze- ' lektív gyomirtó szer, amely hatóanyagként 2-(etil­­-amino)-4-(izopropil-amino)-6-klór-sz-triazint (a továbbiakban: atrazint) vagy 2-(terc-butil-amino)- 5 -4-(etil-amino)-6-(metil-tio)-sz-triazint (a továb­biakban: terbutrint), továbbá hormonhatású gyom­irtó hatóanyagként 4-klór-2-metil-fenoxi-ecetsavat és/vagy 3,6-diklór-2-metoxi-benzoesavat vagy ezek alkálifémekkel, alkil-aminokkal, illetve alkanol- 10 -amidokkal képzett sóját tartalmazza növényi vagy ásványi olaj, valamint adott esetben diszpergáló­­, és/vagy emulgeálószer mellett. Atrazin, illetve terbutrin hatóanyagot tartalmazó gyomirtó szert a mezőgazdaságban régóta alkalmaz- 15 nak. Az utóbbi időben a kukoricatermesztésben, különösen a ma szokásos monokultúrás termesztési mód mellett, jelentősen terjednek az ún. triazin­­rezisztens gyomok, amelyek a korábban használt atrazinadagok többszörösének hatására sem pusz- 20 tulnak el. Ezek az Amaranthus és Chenopodium fajok, amelyek az ismert gyomirtó szerekkel és kom­binációkkal nehezen irtható egyéves fűgyomokkal (Echinochloa crus galli, Panicum spp.) együtt ko­molyan veszélyeztetik a kukoricatermést. (Csaba 25 H.-Hartmann F.: Növényvédelem, 1978, 1, p. 28- 30; Hartmann F.: Növényvédelem, 1979, II, p, 481 ; Gimesi A.: Növényvédelem, 1979, 12, p. 529.) A későn kikelő gyomok leküzdésére fejlesztették 30 ki az ún. olajos atrazin készítményeket. Ilyenek az Oleo-Atrazin (Ciba-Geigy), a Teaposz-10 (Enge­délyezett növényvédő szerek 1981, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 149.), az atrazin-Nopon gyom­irtók és az atrazin-paraffinolaj összetélclű készít- 35 mények (Növényvédelmi technológiák 1979-1980, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 33-54). Kuko­ricakultúrában posztemergens gyomirtásra használ­nak atrazin + 2,4,5-triklór-fenoxi-etanol kombiná­ciót (Buvinol) 9—13 kg/ha dózisban (Növényvédő 40 szerek, műtrágyák 1982, p. 91, Mezőgazdasági Kiadó). Mindezek a szerek gyakorlatilag hatástalanok a rezisztens Amaranthus és Chenopodium fajok ellen (Csaba-Hartmann: loc. cit., p. 30; Gimesi: loc. cít. 45 p. 529). Az említett rezisztens gyomok ellen - a fejlődés korai fázisában - hatékonyak a fenoxi-ecetsav bá­zisú hormonhatású gyomirtó szerek nagyobb adag­jai, a 3,6-diklór-2-metoxi-benzoesav (a továbbiak- 50 ban dikamba) és ezeknek vizes elegyei. Ismert vi­szont az a tény is, hogy a hormonhatású gyomirtó szerek csupán a fiatal gyomok ellen hatásosak, a kifejlett gyomok ellen már nem. Gabonafélék, füves legelők, gyepek gyomtalanítására jól alkalmazhatók, 55 azonban az egyik legfontosabb gazdasági növény, a kukorica gyomirtására nem alkalmasak, mert a gyo­mok irtására megfelelő adagjaik magát a kukoricát is erősen károsítják (szárüvegesedés). Kísérleteink során célul tűztük ki egy olyan új gyomirtószer-kombináció kidolgozását, amely ku­koricában elsősorban posztemergensen alkalmaz­ható, és a triazin-rezisztens gyomokat is beleértve az összes egy- és kétszikű gyomfajtát szelektíven irtja, a kukoricára többszörös túladagolás esetén sem fitotoxikus, és egy tenyészidőszak alatt a talaj­ban elbomolván, a vetésforgót nem zavarja. Azt találtuk, hogy ha 4-20 súly% atrazin vagy terbutrin hatóanyagot 0,1-2 súly% hormonhatású gyomirtó hatóanyaggal, 24—95 súly% növényi vagy ásványi olajjal, valamint kívánt esetben diszpergáló és/vagy emulgeálószerrel keverünk össze, olyan gyomirtószer-kombinációt kapunk, amellyel bizton­ságosan és gazdaságosan irthatok a rezisztens gyom­fajták anélkül, hogy a kukorica - akár többszörös tűldagolás esetén is — károsodna. A hatásos gyom­irtáshoz szükséges hatóanyagdózis csupán törtrésze (negyede-ötöde) az eddig használt dózisnak. A találmány szerinti készítmény azt a nem várt felismerést hasznosítja, hogy a hormonhatású her­­bicidek — amelyek felhasználhatóságát a kukorica termesztésében az általános rossz tapasztalatok eddig kizárták - atrazin vagy terbutrin hatóanyag­gal és növényi, illetve ásványi olajjal gyomirtó szerré kombinálva alkalmassá válnak a rezisztens gyom­fajták irtására anélkül, hogy a kultúrnövényt káro­sítanák. Ilyen kombináció eddig a gyomirtásban nem volt ismeretes. A találmány szerinti készítményhez ismert hor­­rionhatású herbicid hatóanyagok használhatók. Ezek a 4-klór-2-metiI-fenoxi-ecctsav, a 4-klór-2- -metil-fenil-oxi-ecetsav nátriumsója és a 3,6-diklór­­-2-metoxi-benzoesav, illetve e vegyület alkálifém­vagy alkil-amin-, illetve alkanol-amin-sói. A találmány szerinti készítmény 24-95 súly% mennyiségben növényi vagy ásványi olajat tartalmaz. Növényi olajként célszerűen repce-, napraforgó-, kukoricaolaj használható, ásványi olajként előnyö­sen telítetlen vegyületeket legfeljebb 10 %-nyi mennyiségben tartalmazó olajat (mint például a kozmetikai vazelinolaj) használunk. A találmány szerinti készítmény kívánt esetben diszpergáló és/vagy emulgeáló adalékanyagot is tartalmazhat. Diszpergátorként például ligninszul­­fonsav-származékok, vízoldható krezol-formaldehid gyanták, poliakrilátok vagy polivinil pirrolidon al­kalmazhatók. Az alkalmazható emuigeátorok nem­­ionos, illetve anionos nedvesítőszerek lehetnek. Előnyösen alkalmazható nemionos emuigeátorok például a polialkil-glikol-éterek és az aikil-fenol­­-poliglikol-éterek. Anionos nedvesítőszerként a di­­oktil-szulfoszukcinát nátriumsója, zsíralkohol-szul­­fátok és alkil-benzol-szulfonátok alkalmazhatók. A találmány szerinti készítmények gyomirtó hatá­sát és szelektivitását kukoricakultúrában (MV-Sc 1342 hibrid) szabadföldi körülmények között ismert gyári készítmények hatásával hasonlítottuk össze. A talaj középkötött agyagtalaj volt, 3—3,2 % hu­­musztartalommal. A kezeléseket 4 ismétlésben, vé­letlen blokk elrendezésben, egyenként 5x5 = 25 négyzetméteres parcellákon végeztük. A kísérleti parcellákat zömmel Amaranthus, Chenopodium, Seíaria és Echinochloa gyomfajok borították. A ve­tésterület kezelés előtti gyomirtásban nem részesült, a posztemergens gyomirtást a kukorica hatleveles állapotában hajtottuk végre, amikor a gyomok nagy része a legérzékenyebb stádiumon már túljutott. 2

Next

/
Thumbnails
Contents