188783. lajstromszámú szabadalom • Diklór-kinolin-származékokat tartalmazó gyomírtószerek
1 (88 783 2 N-/pirazol-1 -il-metil/-1,2,4-triazol-1 -il-ecetsav-2,6-dimetil-anilid, 2-/3’-(trifluor-metil)-fenil/-4H-3,l-benzoxazin-4-on, 2-/2-tianil/-4H-3,1 -benzoxazin-4-on. A találmány szerinti szerekhez, illetve egyéb gyomirtó szerekkel való kombinációjukhoz további növényvédő szerek, például kártevőirtó szerek vagy gombaölő szerek, illetve baktériumölő szerek keverhetők. A szerek ásványi sóoldatokkal is keverhetők, amelyek anyagcsere- és nyomelemhiányos zavarok megszüntetésére alkalmasak. A szerekhez nem fítotoxikus olajok és olajkoncentrátumok is adhatók. A találmány szerinti szerek szelektív gyomirtó hatásának növényházban kikelés előtti kezelés esetén végzett vizsgálata során 2,0 kg/ha hatóanyagmennyiség esetén például a 2. példa szerinti hatóanyag igen jó gyomirtó hatást mutatott és a szert a rizs, napraforgó és búza jól, illetve elfogadhatóan tűrte. Ez a szer kikelés utáni szelektív gyomirtási vizsgálatokban növényházban 2,0 kg/ha hatóanyagmennyiségben jelentős gyomirtó hatást fejtett ki és a haszonnövények, így árpa, rizs, repce és búza jól vagy megfelelően tűrték. Növényházban kikelés előtti kezelés esetén 1,0 kg/ha hatóanyag alkalmazásakor például a 4. példa szerinti hatóanyag jó gyomirtó hatást fejtett ki és gyakorlati szempontból elfogadható volt a repce, rizs és cirok haszonnövények tűrőképessége. A 9. példa szerinti hatóanyag növényházban kikelés előtti alkalmazása esetén például 1,0 kg/ha mennyiségben jó gyomirtó hatású volt és egyidejűleg a repce, rizs és búza átlagosan jól viselte el. Hasonló módon, a 7. példa szerinti hatóanyag növényházban kikelés előtt 1,0 kg/ha mennyiségben alkalmazva nagyon jó gyomirtó hatást mutatott fűszerű és széles levelű gyomokkal szemben. A gyomirtó hatást növényházban vizsgálva kikelés utáni kezelés esetén 1,0 kg/ha mennyiségben a 7. példa szerinti hatóanyag ismét nagyon jó gyomirtó hatékonyságot fejtett ki és egyidejűleg a haszonnövények, például rizs, fejlődését rendkívül csekély mértékben befolyásolta. Ez a hatóanyag alkalmas az irtandó gyomoktól és a megfelelően megválasztott adagolástól függően egyéb haszonnövényültetvényekben is szelektív gyomirtásra. A 38. példa szerinti hatóanyag kikelés előtti és kikelés utáni kezelés esetén 0,5, illetve 1,0 kg/ha mennyiségben jó gyomirtó hatást fejtett ki gyakori gyomnövények ellen és a haszonövények igen jól tűrték. Hasonló jellegű hatást mutatott a 37. példa szerinti hatóanyag növényházban kikelés után alkalmazva 1,0 kg/ha mennyiségben. A 8. példa szerinti hatóanyagot kikelés után 2,0 kg’ha mennyiségben alkalmazva számos fűszerű és széles levelű gyom kipusztult és egyidejűleg a haszonnövények igen jól tűrték. Az ismertetett növéyházi vizsgálatokban a 7. példa szerinti hatóanyag kikelés előtt és kikelés után alkalmazva például 1,0 kg/ha mennyiségben jelentősen felülmúlja az ismert A és B hatóanyagokat tartalmazó szerek hatását. Növényházban végzett kikelés utáni kezelésnél a 10. példa szerinti hatóanyag 2,0 kg/ha mennyiségben és az 1. példa szerinti hatóanyag 4,0 kg/ha mennyiségben igen figyelemreméltó szelektív gyomirtó hatást mutatott. A 10. és 33. példa szerinti hatóanyagot 2,0 kg/ha mennyiségben kikelés előtt növényházban alkalmazva szelektív gyomirtó hatást állapítottunk meg. Növényházi vizsgálatokban azáliákat (Rhododendron simsii) kezelve kimutatható volt, hogy például a 7. példa szerinti hatóanyag a fás növények hajtásfejlődését szabályozza és így az alkalmazott adagtól függően növekedést szabályozóként, illetve gyomirtóként alkalmazható. Szabadföldi kísérletekben, amelyeket 1—1,5 s% humuszt tartalmazó, 6 pH-értékű agyagos homoktalajban végeztünk, a 7. példa szerinti hatóanyagot 0,5 kg/ha mennyiségben kikelés előtt alkalmazva a természetesen előforduló gyomokat nagyon jól irtotta anélkül, hogy a haszonnövényeket, például repcét, téli árpát vagy kukoricát károsította volna. A k isparcellás kísérletekhez a hatóanyagot vízben, mint hordozóanyagban emulgeáltuk vagy szuszpendáltuk és traktorra szerelt parcella-permetezővel juttattuk ki. Természetes csapadék hiányában mesterséges esőzést lkalmaztunk, hogy a haszonnövénye* és gyomnövények csírázását és fejlődését elősegítsük. A kiértékelést időszakonként szintén 0-tól 10()-ig terjedő skála alapján végeztük. IV. táblázat Növények károsodása növényházban kikelés előtt, a 2 hatóanyag 2,0 kg/ha mennyiségével való kezelés hatására Növények Károsodás, % Helianthus annuus 5 Oryza sativa 0 Triticum aestivum 10 Cassia tora 90 Chrysanthemum spp. 90 Solanum nigrum 95 Veronica spp. 90 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 11
