188746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy fehérjetartalmő takarmányadaléknak szervesanyagtartalmú hulladékok, főleg istállótrágyák aerob fermentálásával történő előállítására
1 188 746 2 tői 30 : 1-re javasoljuk beállítani. Ehhez a keverékalkotókat előzetesen laboratóriumban be kell vizsgálni. Továbbá, a fermentáció elősegíthető a keverékhez adott baktériumos oltóanyaggal, amely intéz- 5 kedést azonban önmagában ismertnek előfeltételezzük. A találmány szerinti eljárásnál tehát a nedvességtartalom, a hőmérséklet és az oxigéntartalom méréseiből nyert információk alapján szabályzott lég- 10 állapotokat hozunk létre a hőszigeteit, zárt fermentálótérben. A szabályzott légállapotokkal és légcserével, valamint a kezelendő anyagkeverék mindvégig laza szerkezetű elrendezésével javított aerob viszonyokat hozunk létre, ezáltal hatékonyabb, 15 gyorsabb és egyenletesebb fermentációt érünk el. A keverék laza elrendezésének eredményeként a légátjárás és ezáltal a termékminőség egyenletessége garantált, átrakásra, kényszermozgatásra nincs szükség. 20 A találmány szerinti eljárás fontós előnye továbbá, hogy az értékes végtermékhez kisebb értékű trágyát, környezetszennyező hulladékokat, kevésbé értékes növényi részeket, adott esetben például tört gabonamagvakat használhatunk fel. A hőszigetelt térben lefolytatott fermentáció minimális energiafelhasználással jár, hiszen a folyamathoz szükséges hő biológiai úton képződik. A javasolt fermentáció tehát az ismert megoldásokhoz képest rendkívül 3Q gyors és intenzív, kedvező esetben mindössze négy napot igényel. A fermentum takarmányadalékként való felhasználása lényegesen csökkentheti a takarmányozási költségeket, hiszen szinte értéktelen hulladék- 35 ból és kevésbé értékes trágyából magas fehérjetartalmú tápanyagot nyerünk. A fermentum kísérleti tapasztalataink szerint a kiinduló anyagok megválasztásától függően bármilyen haszonállat takarmányadalékaként előnyösen alkalmazható. 40 Műtrágyaként való hasznosításakor a fermentumban a kísérletek eredményei alapján a nitrogén kétszer olyan jól kötődik, mint a szSfves trágyában, a növények számára viszont lényegesen jobban hozzáférhető, egy tenyészidőszakban legalább 45 90 %-ban hasznosul. A találmány szerinti megoldás környezetvédelmi előnnyel is jár, nevezetesen ezáltal megakadályozható a nitrogén talajvízbe mosódása, másrészt az utak, települések mellett a trágya kijuttatása nem 50 okoz többé kellemetlen szagot. Amennyiben a fermentációs üzemet közvetlenül az állattartó telep mellé telepítjük, ezáltal higiénikusabbá tehető a telep, és a hulladékanyagok hasznosításával a környezetszennyezés mértéke is csök kenthető. Ezáltal tehát olyan új típusú műtrágya jön létre, amely kiegészítéssel, vagy kiegészítés nélkül a szervetlen műtrágyához képest lényeges mértekben javítja a talaj szerkezetét, biológiai értékét, továbbá sok értékes mikroelemet tartalmaz szerves kötésben. Jóllehet, a példákban istállótrágyaként csak batériás baromfitrágyát említettünk, a találmány szerinti eljáráshoz felhasználható bármely más, például szarvasmarha-, ló-, juh-, vagy sertéstrágya is, sőt vágóhídi, baromfikeltetői, baromfinevelői állati eredetű hulladékok, vagy más szervesanyagtartalmú hulladékok. Töltőanyagként a kukoricasrecskán és fűrészporon kívül szóbajöhet bármely más szerves hulladék is, mint például faforgács, egyéb szecskázott növényi részek, ocsú, sőt elsősorban takarmányadalékhoz törött gabonaszemek, kukoricacsutka-zúzalék stb. A fermentum a mindenkori felhasználói igényeknek megfelelően a felhasználáshoz, illetve kiszereléshez adott esetben szárítható, pellettálható. Szabadalmi igénypontok Eljárás nagy fehérjetartalmú takarmányadaléknak szervesanyagtarlalmú hulladékok, főleg istálló trágyák aerob fermentálásával történő előállítására, amelynél a kezelendő szerves hulladékhoz hordozóanyagot keverünk, majd az így nyert, előnyösen 20 : 1-től 30 : 1 közötti C/N arányú keveréket kezelőtérben légcsere fenntartása mellett fermentáljuk, azzal jellemezve, hogy # hordozóanyagként szerves növényi hulladékot,kr'őnyösen legfeljebb 1 cm-re szecskázott kukoricaszarat alkalmazunk, továbbá a zárt, előnyösen hőszigetelt kezelőtérbe laza szerkezetét megtartva tároljuk be a keveréket és annak nedvességtartalmát 45 - 55 %ra, előnyösen 50 %-ra állítjuk be, továbbá a fermentálás közben a keverék hőmérsékletét rendszeresen mérjük, és az így nyert adatok alapján a keverékben az egyenletes légcserét úgy szabályozzuk, hogy a légbefúvás megkezdésekor a keverékben mért oxigéntartalom legalább 0,5 %, a légbefúvás befejezésekor pedig legfeljebb 10 % legyen, ezáltal a keverék hőmérsékletét legalább 4 napon keresztül 60 és 80 °C közötti értéken tartjuk. Ábra nélkül Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvk iadó gondozásában COPYLUX Nyomdaipari ós Sokszorosító Kisszövetkezet
