188728. lajstromszámú szabadalom • Üzemeltetési eljárás közegáramlással szállítható közeg, előnyösen víz tárolására szolgáló tartályok töltésénél a szállítási energiaigény optimalizálására
1 188 728 2 mint monoton tendenciájú sor szélsőértékei között a különböző felső KFi küszöbszintek értékeit az alábbi kifejezés jellemzi: KFn’< KFn’<... <KF1’. A találmány szermti eljárás foganatosítására alkalmas berendezésnek szabályozó egysége van, melynek szintjeiző bemenetéire az egyes tartályokon elrendezett szintérzékelők jelkimenetei, szívattyúvezető kimeneteire közvetlenül, vagy közvetve az egyes szivattyúk működtető szervei csatlakoznak. A találmány szerint tartályonként legalább két, célszerűen N (N az eltérő díjkulcsok száma) darab alsó KAi (i=l...N) szintérzékelő van - a KAi szintérzékelők emelkedő i sorszáma szerint csökkenő magasságban — elrendezve és a szabályozó egységben a szintjelző bemenetek és a jelfeldolgozó áramkörök között napszakváltó egység van elrendezve és az egyező sorrendű szintjelző bemenetek közvetlenül vagy közvetve a napszakváltó egység egyező sorrendű jelbemeneteire csatlakoznak. Előnyösen tartályonként legalább két, célszerűen N darab felső KFi szintérzékelő van — a KFi szintérzékelők emelkedő i sorszáma szerint csökkenő magasságban - elrendezve, melyek a szabályozó egység további szintjelző bemenetelre csatlakoznak és az egyező sorrendű további szintjelző bemenetek közvetlenül vagy közvetve a napszakváltó egység egyező sorrendű további jelbemeneteire csatlakoznak. A folytonos szabályozási görbe szerinti üzemeltetésnek sokféle változata lehet; előnyös lehet pl. a szintmérést a tartály magassága mentén folyamatosan elvégezni és csak a szabályozó egységben létrehozni az alsó és felső KAi’, KFi’ küszöbszinteket, melyekkel a mindenkori tényleges közegszintet öszszehasonlítjuk. Bár ebben az esetben is funkcionálisan kétpontszabályozást hajtunk végre, magán a tartályon nem rendezünk el kétpont-(maximum-minímum-)érzékelőket, hanem tényjelforrást, míg a kétpontszabályozást a szabályozó egységben a tényleges szinttel összehasonlított alsó, illetve felső KAi’, KFi’ küszöbszintek révén valósítjuk meg. Ebben az esetben a berendezésnek tartályonként van folyamatos szintmérő eszköze, amelynek jelkimenete közvetlenül vagy közvetve szabályozó egység megfelelő jelbemenetére csatlakozik, a szintmérő egységben - vagy azzal csatolva - a berendezésnek van referenciaforrása és a szintmérő egységnek van egy vagy több komparátor fokozata, mely komparálor(ok) kimenete közvetlenül vagy közvetve a szivattyú(k) működtető bemenetéire csatlakozik, egyik bemenetére közvetlenül vagy közvetve a szabályozó egység megfelelő jelbemenete, másik bemenetére közvetlenül vagy közvetve a referenciaforrás megfelelő kimenete csatlakozik és a referenciaforrás napszakváltó áramkörrel van kialakítva. Célszerűen a napszakváltó áramkör függvénygenerátorral van kialakítva. A folytonos szabályozási görbe szerinti üzemeltetéshez hasonlóan valósítható meg a kvázifolytonos üzem is, amikor mind a referenciaszintek, mind a tartályszintjelek diszkrét értékek szerint emelkedő sort alkotnak, vagyis a szintmérés nem folytonos, hanem inkrementális és a küszöbszintek ugyan a pillanatnyi tartályszint függvényében követő jelleggel lesznek előállítva, de ugyancsak inkrementálisan növekvő diszkrét értékek szerint. A találmány szerinti eljárás hatását szemléltetjük az ábrákon. Az 1. ábra a fogyasztás napi eloszlását, a 2. ábra az energiaegységár eltérő díjkulcsainak napszak szerinti eloszlását, a 3. ábra az üzem alakulását mutatja eltérő intenzitású fogyasztások esetére. Valamennyi ábrán az abszcissza a időt tünteti fel, a napot a 24 óra szerint bontva. Az ordináta az I. és 3. ábrán az F fogyasztás köbméterben, a 2. ábrán a Ft/kWó díjkulcs. Az 1. és a 3. ábrán a fogyasztási görbéket szaggatva rajzoltuk, azok az la és 3a ábrákon a maximális igénybevételű (nyári) évszak fogyasztásának napi eloszlását mutatják, az Ib és 3b ábrákon valamely átlagos igénybevételű napon a fogyasztás napi eloszlását, az le és 3c ábrákon minimális igénybevételű napon a fogyasztás napi eloszlását. Az la ábrán eredményvonallal berajzoltuk az ilyen maximális fogyasztás átlagértékét és viszonyítási alapul ezt a maximális átlagértéket berajzoltuk eredményvonallal az lb és le ábrákon is. Látható, hogy átlagos igényű napon még a csúcsértékek sem érik el a maximális igénybevétel esetén kapott átlagértéket. A 3a, 3b és 3c ábrákon teljes vonallal berajzoltuk a töltőüzem szakaszokat, melyek jól egybevethetők a 2. ábrán mutatott díjkulcs eloszlással. Látható, hogy a 3c ábránál a töltési ciklusok zöme a minimális díjkulccsal terhelt napszakokra esik, csak a lehetősen hosszantartó közepes díjkulcsú szakasz végére esik egy rövid idejű töltési ciklus, míg a legnagyobb díjkulccsal terhelt napszakra egyáltalán nem esik töltési ciklus. Átlagos fogyasztás esetén már mintegy kétszeresére hosszabbodik a közepes díjkulccsal terhelt töltési ciklus, de a legnagyobb díjkulccsal terhelt szakaszban most sincs töltőüzemi igénybevétel. Amikor maximális a fogyasztás, a példa szerinti esetben a töltőüzem már kiterjed mind a legalacsonyabb, mind a közepes díjkulccsal terhelt napszakok egészére, de még most sincs töltőüzem a legdrágább díjkulccsal terhelt napszakban. Természetesen elképzelhető olyan eset, amikor bizonyos idejű töltőüzem már a legdrágább díjkulccsal terhelt napszakra is esik és ugyanígy elképzelhető, hogy még a nyári hónapokban sem folyik a közepes díjkulccsal terhelt napszakban végig töltőüzem. Szabadalmi igénypontok 1. Üzemeltetési eljárás közegáramlással szállítható közeg, előnyösen víz, tárolására szolgáló tartályok ciklikus töltésénél a szállítási energiaigény költségeinek optimalizálására, melynek során valamely tartály újabb töltési ciklusát akkor indítjuk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
