188697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4-szubsztituált tiazol-származékok előállítására
1 188 697 2 Analízis Számított: C 46,13; H 6,45; N 26,90% Talált: C 46,43; H 6,39; N 26,85% Az NMR spektrum CDCl3-ban /TMS belső standard/ a következő jeleket mutatja / 5 /: 2,34 /singlet, 6H/, 2,72 /triplet, 2H/, 2,84 /düblet, 3H/; 3,42 /miltiplet, 2H/, 3,74 /singlet, 2H/, 3,82 /singlet, 2H/, 6,08 /multiplet, 1H/, 6,22 /multiplet, 1 H/, 7,10 /singlet, 1H/. A fenti módszer szerint járunk el, de a metilamin helyett etilamint használunk, amelyet S-metil-N—[ 2- —[(2-dimetil—amino-metil-4-tiazolil) -metiltio]-etil}—N’-ciano-izotiokarbamiddal rcagáltatunk és ilyinódon N—etil—N’-{ 2-[(2—dimetil—amino-metil—4-tiazolil)—metiltio]—etil j—N”—ciano-guanidint állítunk elő. Analízis C13H22N6S2 képletre Számított: C 47,82; H 6,79; N 25,74; S 19,64% Talált: C 48,05; H 7,01; N 25,51; S 19,33% Az NMR spektrum CDCL3-ban /TMS belső standard/ a következő csúcsokat mutatja / S /: 1,22 /triplet, 3H/, 2,34 /singlet, 6H/, 2,72 /triplet, 2H/, 3,1-3,55 /multiplet, bontatlan 4H/> 3,74 /singlet, 2H/, 3,82 /singlet, 2H/, 5,7 /széles, 1 IT/, 6,0 /széles, 1 H/, 7,08 / singlet, 1 Tl/. 5. példa N-Í 2-[(2-dimetil—amino—metil-4-tiazolil)—metilto]— —etil}-N’—metil-2—nitro-1,1—eténdiamin előállítása. 50 g 2—dimetil— amino—mctil—4—tiazolil-metanolból a 3. példa szerint előállított 2—f(2—dimetil—aminő -metil—4—tiazolil)—metiltioj—etilamin-trihidrobromid teljes mennyiséget feloldjuk 150 ml vízben. Az oldathoz hozzáadjuk 125 g kálliumkarbonát 150 ml vízzel készített oldatát. A vizet vákuumban lepároljuk, a maradékot etanollal és izopropanollal trituráljuk, majd az oldószereket lepárlással eltávolítjuk. A keletkező maradékot néhányszor meleg izopropanollal extraháljuk és az izopropanolos kivonatokat szűrjük a szervetlen sók eltávolítása érdekében. Ezután az oldószert lepárlással eltávolítjuk a szűrletből és a maradékot kloroformban oldjuk, majd az oldatot szűrjük. A kloroformot rotációs bepárlóban kinyerjük a szűrletből, ilymódon 2—[(2— —dimetil—amino—metil -4—tiazolil)—nietiltio]—ctilamin szabad bázist kapunk. A kapott etilamin származékot feloldjuk 250 ml vízben és az oldatot hozzáadjuk keverés közben 50°C-on 40,7 g N—metil—l-mctiltio—2—nitro— —eténamin-szuszpenzióhoz / amelyet a 859.388. számú belga szabadalmi leírás szerint állítunk elő/. A hozzáadás befejezése után az oldatot körülbelül 4 óra hosszat ezen a hőmérsékleten keverjük, majd a vizet vákuumban rotációs bepárlóban eltávolítjuk. A maradékot etanolban oldjuk és az oldószert lepárlással eltávolítjuk. A maradékot etanol/acetonitril -oklószerelegyből kikristályosítjuk, majd etanol/etilacetát-oldószerelegyből átkristályosítjuk. Ilymódon 49,5 g N-metil--N’-{2- ( 2—dimetil-amino-metil—4—tiazolil) -nietiltio] —etil J—2—nitro— 1,1—eténdiamint kapunk, amely körülbelül 130 - 132°C-on olvad. Analízis Számított: C 43,48; H 6,39; N 21,13; O 9,65% Talált: C 43,66; H 6,40; N 21,14; O 9,46% Az NMR spektrum CDCl3-ban /TMS belső standard/ a következő jeleket adja: / 5 /: 2,24 /singlet, 6H/, 2,68 /triplet, 2H/, 2,74 /singlet, 3H/, 3,34 /multiplet, 2H/, 3,70 /singlet, 2H/, 4,84 /singlet, 2H/, 6,46 /singlet, 1H/, 7,16 /széles, 111/, 7,40 /singlet, 1H/, 9,96/széles, 1 FI/. A fenti módszer szerint járunk el, amelynek során 2-[(2-metil-amino-metil-4-tiazolil)-metiltio] -- etilamint és N-metil-l-metiltio-2-nitro-eténamint reagáltatunk egymással vizes oldatban. A reakcióelegyet a fent megadott módon először feldolgozzuk, majd a terméket elkülönítjük. Ilymódon N—metil -N’-{2—[( 2 —- metil-amíno-metil-4-tiazolil)-metiltio]-etil} -2— -nitro—1,1—eténdiamint kapunk, amelyet előbb acetonitritből, utána pedig etanolból átkristályositunk és így a termék 105—107°C-on olvad. Analízis Számított: C 41,62; H 6,03; N 22,06; O 10,08% Talált: C 41,79; H 6,10; N 21,80; O 10,28% A fenti módszer szerint 2-{[2-/dimetil-amino-- metil/ —4—tiazolil]—nietiltio }-etilamint N-etil-l-metiltio-2-nitro-eténaminnal reagáltatunk és így N-etil-N’-{ 2-[(2-dimetil-amino-metil-4-tiazolil)-metiltio]— etil)—2-nitro—1,1—eténdiamint állítunk elő. Op.89 -90°C. Analízis C13H23N502S2 / képletre. Számított: C 45,19; H 6,71; N 20,27; O 9,26% Talált: C 45,32; H 6,70; N 20,44; O 9,49% ó. példa N-metil-N’—{ 2—[( 2—dimetil—amino—metil—4—tiazolil)—nietiltio]— etil}— tiokarbamid előállítása. 0,80 g 2—1 [ 2—/dimetil—amino—metil/—4—tiazolil ]—nietiltio }— etilamint és 0,29 g metil— izotio—cianátot feloldunk 1Ö ml etanolban. Az oldatot szobahőmérsékleten keverjük körülbelül 17 óra hosszat és utána az oldószert vákuumban lepároljuk. A maradék gumiszerű anyagot, amely a reakció során képződött N-metil—N’— —{ 2-[(2-dimetíl-amíno-mctil-4-tiazolil)-metiltio]—etil }—tiokarbamidot tartalmazza, kromatográfiásan tisztítjuk szilíciumdioxid felett. Az eluálást olyan etilacetáital végezzük, amely növekvő mennyiségben tartalmaz metanolt. A fenti vegyíiletet tartalmazó frakciókat egyesítjük és az oldószert vákuumban bcpároljuk, így 0,83 g maradékot kapunk üveges szilárd anyag alakjában. Analízis Számított: C 43,39; H 6,62; N 18,40; S 31,59% Talált: C 43,62; H 6,49; N 18,15; S 31,70% Az NMR spektrum CDC13 -ban /TMS belső standaid/ a következő jeleket adja / 5 /: 2,34 /singlet, 6H/, 2,80 /triplet, 211/, 3,00 /düblet, 3H/, 3,74 /singlet, 2H/, 3,82 /singlet, 211/, 3,6-3,9 /multiplet, 2H/, 6,9 /széles, 1H/, 7,08 /singlet, 111/, 7,2 /széles, 1H/. A fenti reakciómenetet követjük és 0,93 g 2— —{ f 2-/dimetil-amino—metil/—4-tiazolil ]—nietiltio J — -etilamint feloldunk 10 ml vízmentes acetonitrilben. Az oldathoz ezután hozzáadjuk 0,22 ml metilizocianát 5 ml vízmentes ncetonitrillel készített oldatát. A reakcióelegyet környezeti hőmérsékleten keverjük körülbelül 2,5 óra hosszat és az oldószert lepárlással közben eltávolítjuk. A maradék lassan kikristályosodik, amelyet ciklohexánból átkristályosítunk, így körülbelül 0,97 g N-metil-N’-{2— —[(2—dimetil—amino—mctil—4—tiazolil) -metil tio]—etil}—karbamidot kapunk, amely körülbelül 56 — 59°C-on olvad. Analízis Számított: C 45,91; H 6,99; N 19,42; O 5,55% Talált: C 46,03; H 6,66; N 19,41; O 5,71% 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
