188688. lajstromszámú szabadalom • Szélerőgép

1 2 landóan bekapcsolt alapterhelésre dolgozik. A 15 torlóia­­pátra ható szélerő a 13 fékpofákat a 12 fékdobhoz szo­rítja, így a szélerőgép a szel egy újabb irányváltozásáig szélirányban rögzítődi!;. A szál erősödésével a 17 ter­heléskapcsoló alsó 18 torlólapátja hátralendül és mű- 5 ködteti az alsó 19 kapcsolót, amely a széierőgép aktuá­lis terhelhetőségének megfelelő optimális terhelést kap­csolja be. A középső és a felső 18 torlólapátok további szélsebesség növekedése esetén újabb terhelés fokoza­tokat állítanak be. így a szélcrőgép az optimális terhe- 10 lesi görbét lépcsőzetesen megközelítő módon automa­tikusan működik. A 18 torlólapátokat a 26 ellensúlyok­ból származó forgatonyomaték állítja vissza „D” ütkö­zőkkel meghatározott alaphelyzetükbe. A 20 lengés­csillapítók biztosítják a határozott ki-bekapcsolást. 15 ' A már nemkívánatos szélsebesség esetén a szélkerékre ható reakcióéit) az 5 hintát az 0 tengely körül vertiká­lisan elfordítja, a szélkerék a szélirányhoz képest ferde síkba áll be. Az 5 hinta alaphclyz.etét és ferde szögű üzemállapo- 20 tát meghatározó nyomatékviszonyok a 4a és 4b ábrák alapján a köve tkezők. A 4a. ábrán a szélkerék-oldal „K” súlyával képzett „K.a” nyomaték nagyobb, mint a generátoroldal ,,G” súlyával alkotott „G.b” nyomaték és az „S” reakció 25 erőből származó „S.m” nyomatékok összege, tehát az 5 hinta a „C” ütközőre támaszkodik. A 4b. ábrán az 1 szélkerékre ható „S” reakció erő a szél erősödésével megnőtt, így a következő egyenlőtlenség vált érvényes­sé: 30 K.a<G.b+ S.m tehát az 5 hinta kilendült. Az 5 hinta kilendülése után a szélkerék a szélirány- 35 hoz képest a szélsebesség újabb tartós változásáig fer­de egyensúlyi helyzetbe áll be, amikoris újabb egyen- ■ súlyi helyzet és a szélkerék ennek megfelelően megvál­tozott ferdesége áll elő. A szélkerék szélirányból való kifordulása azt erednie- 40 nyezi, hogy lecsökken a szélkerék hatásos keresztmet­szete, a szél sebességnövekedése tehát gyakorlatilag nem eredményez fordulatszám és teljesítménynövekedést. A szélerőgépet a földre dönthetjük oly módon, hogy oldjuk a 21 gépállvány és a 10 géposzlop közötti re- 45 teszelést és működtetjük a 25 csődöt, /v 24 forgáspont körül a szélerőgép elfordul és a földre ereszkedik. Mint láttuk a találmány szerinti szélcrőgép terhelés­­kapcsolója automatikusan mindig a szél pillanatnyi sebességének megfelelő, előre meghatározott terhelést 50 kapcsolja a gépre úgy, hogy' a szélkerék X gyorsjárási tényezőjének megfelelő — a szél sebességével egyenes arányban változó — optimális fordulatszámon járjon. A már nemkívánatos szélsebességeknél a szélkerék ver­188 683 tikálisan automatikusan kitér a szél elől a szél sebessé­­ségének megfelelő mértékben, így a széierőgép fordulat­száma és teljesítménye a megengedett értekre korláto­zol;. A szclerőgép szélirány közeli horizontális ingázását a torlólapátta! működtetett dobfék hatékonyan csilla­pítja, illetve normál szélsebességek mellett teljesen megszünteti, így a szélkerék teljesítménye egyenletes. A széigcp nyugodt járása hozzájárul az egész gépezet élettartamának növekedéséhez. A szélcrőgép meghibá­sodása, illetve tervszerű megelőző karbantartása esetén az egész erőgépet a csörlő segítségével a földre eresztjük, így a javítási munkákat kényelmesen, veszélytelenül tudjuk elvégezni. További előnyös tulajdonsága a talál­mány szerinti szélcrőgépnok, hogy működéséhez a gra­vitációs és a szélenergián kívül egyéb segédenergia-forrás — pl. akkumulátortelep, rugóban tárolt energia — nem szükséges, így' rendkívül megbízható és minimális, kü­lönös szakértelmet nem igénylő a karbantartása. Szabadalmi igénypontok 1. Szélerőgép géposzloppal (10), gépsapkával (7), szói­kéi ékből (1) és generátorból (4) álló energiatermelő egy-, seggel, amely a szélkerék (1) és a generátor (4) között a gép oszlopon (10) elrendezett gépsapkában (7) csuklóhoz (0) van kapcsolva, azzal jellemezve, hogy a csukló (0) az energiatermelő egység fölé esik és az energiatermelő egység a csuklón (0) kicgyensú'yozat.lanu) úgy van fel­függesztve, hogy a szélkerekes oldal nehezebb, mint a ge­­ncvítorcs oldal, amelyek egyike a szélkerék lefcillenése ellen ütközőnek (C) támaszkodik 2. Az l. igénypont szerinti széierőgép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az energiatermelő egység és a gép­es.lop (10) közé lengéscsillapító (6) van iktatva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szélerőgép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az. energiatermelő egységgel összekötött kormánylapátja (9) van a szélkerekes olda­lon. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti szélerő­­gép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az energiaterme­lő egység leiheléskapesolóvai (17) van kiegészítve. 5. A 4. igénypont szerinti szélerőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terheléskapcsolónak (17) torló­­lapátos ( 18) vezérlése van. 6. Az. 1—5. igénypontok bármelyike szerinti szélerő­gép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az energiaterme­lő egység a géposzlop (10) körüli, vízszintes síkban elő­álló ingalengéscit csillapító szerkezete (11) van. 7. A 6. igénypont szerinti széierőgép kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a csillapító szerkezet toriólapáttal (15) vezérelt fék (11). 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti szélerő­­gén kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a géposzlop (10) talppontja (24) körül lefordíthatóan vari elrendezve. 2 db rajz, 5 ábra 3

Next

/
Thumbnails
Contents