188687. lajstromszámú szabadalom • Kompozíció és eljárás habszerkezetű,lapszerű pvc-testek előállítására
188 687 benzíl-butil-ftálát, dioktil-szebacát), triaril-foszfátok (így trikrezil-foszfát), szulfonsavészterek (így 12—18 szénatomos alkilszulfonsavak fenil- és benzilészterei), epoxidált olajok, lágyító hatású polimerek (így poliszebacátok, poliadipátok, políftalátok stb.). A lágyítókat rend- g szerint a PVC-re vonatkoztatva 20-80 súly% mennyiségben használjuk fel. — Pigmentek, például kadmium-vörös, kadmium-sárga, vasoxid-vörös, vasoxid-sárga, titán-dioxid, korom, ftalocianin-kék, ftalocianin-zöld, antrakinon-kék, antra- 10 kinon-piros stb, A pigmentek mennyisége általában a( PVC súlyára vonatkoztatva 0—8 súly% lehet. A találmány tárgya továbbá eljárás egy- vagy többrétegű, habszerkezetű lapszerű PVC-testek előállítására. A találmány értelmében úgy járunk cl, hogy az előzőek- 15 ben meghatározott összetételű száraz porkeverékből 80-160 °C-on extrudáiással, kalandcrezésscl vagy olvasztóhengeres technikával tömör szerkezetű lapot képe-, zúnk, adott esetben a késztermék részét képező vagy attól elválasztható hordözólapon vagy egy másik poli- 20 mer lapon, kívánt esetben a tömör szerkezetű lapon magán a lapképző berendezésen egy vagy több további polimer réteget alakítunk ki, majd a kapott egy- vagy többrétegű te.stet - adott esetben önmagában ismert mintázó felületkezelés után -- egy 160—210 °C-ra fel- 25 fűtött hőkezelő szekrényen vezetjük keresztül, cs itt végrehajtjuk a habosítást. A lapképzést (extmdálás, kalanderezés, olvasztóhengeres kezelés) önmagában ismert módon végezzük, A felhasznált száraz porkeverék összetételére — elsősorban a termoplasztikus polimer jelenlétére — tekintettel a laképképzés a szokásosnál 20-100 °C-k»i. alacsonyabb hőmérsékleten is végrehajtható, így biztonsággal elkerülhetjük azt, hogy a habosítószer bőmlása (azaz a gázfejlődés) idő előtt, már a lapképzés szakaszában meginduljon. Mikroszkópos anyagvizsgálati módszerekkel megállapítottuk, hogy a lapképzcs szakaszában a jelenlevő termoplasztikus polimer megolvad vagy legalább részlegesen niegömlik, és a képződő oivadék vagy nagy viszkozitású ömledék körülveszi a PVC-szemcséket, amelyek megömlése még egyáltalán nem vagy-csak részben indult meg. A PVC-szemcsék teljes megömlése általában a habosítással egyszerre zajlik le. Ebben a szakaszban a megolvadt PVC-szemcsék homogénen összeépülnek a termoplasztikus polimerrel és az esetlegesen jelenlevő egyéb adalékanyagokkal (pl. pigmenttel, töltőanyaggal stb.). Az a tény, hogy a PVC szemcsék teljes megömlése csak a habosítás szakaszában megy végbe, jelentősen közrehat abban, hogy a gyártás gQ során jó minőségű, finom porozitású, zárt cellás habtermék képződik. Amennyiben többrétegű termékeket kívánunk előállítani, az első (tehát a lapképző berendezéssel közvetlenül érintkező) réteget a végtermék részét alkotó 55 vagy a végtermékről utólag lefejthető hordozólapon képezzük. A végtermék részét alkotó hordozólap például a műbőrgyártásban szokásosan alkalmazott kötött, hurkolt vagy szövött textília vagy tűncmcz, üvegszál szövedék stb., a lefejthető hordozólap pedig például- acél- 60 lemez, felületkezelt papír stb. lehet. A találmány szerint előállított többrétegű lestek legalább egy habszerkezetű PVC-lapot tartalmaznak. A többrétegű testek egyes rétegeinek elrendezésére a következő példákat közöljük: 35 4 habréteg/habréteg (a habrétegek minősége eltérő), tömör réteg/habréteg, tömör réteg/habréteg/tömör réteg stb. Ha kalandcrezésscl vagy olvasztóhengeres technikával állítunk elő többrétegű testeket, a hordozólapon képezett első réteg felületére felvisszük az előzőleg az olvasztóhengerek között a következő réteg száraz poranyagából kialakított filmet. Ezt a műveletet tetszés szerinti számban megismételhetjük. Az utolsó hengerről jó minőségű, még tömör szerkezetű rétegelt lapterméket húzhatunk le. Amennyiben extrudáiással kívánunk többrétegű termékeket előállítani, úgy járunk el, hogy a hordozólapon képezett első réteg felületére az extrudáiással kialakított következő réteget közvetlenül felvisszük. Ezt a műveletet tetszés szerinti számban megismételhetjük. A két, illetve több réteg összeillesztését hengerek között végezzük. Az utolsó hengerről jó minőségű, még tömör szerkezetű rétegelt lapterméket húzhatunk le. A lapképző berendezésről lekerülő, egy- vagy többrétegű, még tömör lapot kívánt esetben mintázó felületkezelésnek vethetjük alá. A mintázó felületkezelés lényege az, hogy a habosítandó réteg felületére előre meghatározott minta szerint a Iubképzés sebességét befolyásoló anyagokat viszünk fel. A liabképzés sebességét befolyásoló anyagokkal kezelt, illetve nem kezelt felületrészek alatt fekvő anyag a habosítási szakaszban különböző sebességgel habosodik, így a végtermék felületén az eltérő expanziójú felületi egységek következtében előre meghatározott mintázat alakul ki. A mintázó felületkezelési eljárásokat cs a liabképzés sebességét befolyásoló anyagokat számos közlemény ismerteti (például a 1 117 983 sz. nagy-britanniai, valamint a 3 293 108, 3 293 094, 3 545 057 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). A liabképzés sebességét befolyásoló anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: trimellitsav-anhidrid, oxálsav. fumársav, kadmium-oktoát, ólom-ftalát, A korábban idézett 2 145 026 és 2 616 083 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban ismertetett eljárások (amikor a habosítást közvetlenül a kalanderező hengeren végezték) esetén nem volt lehetőség a habosítandó felület mintázó előkezelésére. A találmány szerint — amikor a habosítást a lapképzés után hőkezelő szekrényben végezzük — igen egyszerűen állíthatunk elő mintázott felületű termékeket. A találmány szerinti eljárás utolsó lépésében a lapképző berendezésről lekerülő, adott esetben mintázó felületkezelésnek alávetett egy- vagy' többrétegű, még tömör szerkezetű lapot 160—210 °C-ra felfűtött hőkezelő szekrényen húzzuk át. A hőkez.elés hatására a habisí tószert tartalmazó egy' vagy több rétegben gáz fejlődik, és kialakul a kívánt habszerkezet. A mintázó felületkezelés elmaradása esetén a kívánt habszerkezet kialakulása után a lapszerű terméket felült tkezel esnek vethetjük alá az ismert műbőr-kikészítési (felületnemcsítési) eljárásoknak megfelelően, A kapott végtermék mérettartósága és felületi minősége megfelel a kenési technikával előállított termékekének. A találmány szerint előállított habtermékek mérettartóság, habszerke/.et cs felületi minőség szempontjából egyaránt lényegesen jobbak az ismert kalanderezési technikával előállított habtermékeknél.
