188676. lajstromszámú szabadalom • Szorbensdializátor
1 188 676 2 A találmány tárgya szorbensdializátor hemodialízis hez és hemoperfúzióhoz hemodialízis egységgel, valamint hemoperfúziós egységgel, amelyek sorba vannak kap csolva. Az akut és a krónikus veseelégtelenségek betegségképe a klinikai gyakorlatban fokozottan mutatkozik. Az emberi vese funkciója, mint az ismert, extrakorporális rendszerrel átvehető. A „művese” rendszere magába foglalja a készüléktechnikát, valamint a cserélési mechanizmust. A találmány tárgya éppen egy ilyen készülék az új kicserélési mechanizmushoz, egy úgynevezett szorbensdializátor. A krónikus veseelégtelenségek fő kezelési formáját ugyanúgy, mint régen most is a hemodialízis képezi. Itt abból indulnak ki, hogy a hemodialízis több mint húsz éven át nagyon jól bevált klinikai alkalmazásában és az elviselhetőségét pedig jónak kell mondani. A rövid ideig tartó dialízis fokozott alkalmazása ismét az urémiásan ható anyagok gyors és pontos eltávolításának a problémáját állítja előtérbe. Ez egy olyan probléma, amely különösen a készülék és kicserélő rendszerek miniatürizálásánál, mint például a hordozható vesénél, természetesen döntő jelentőségű. Nem szabad említés nélkül hagyni azt, hogy a hemodialízis viszonylag nagy műszaki ráfordítással jár. Leglényegesebb hiányossága a szelektív anyagok eltávolításának'a korlátozott lehetősége. Meghatározott anyagokkal kapcsolatos hatékonysága elsősorban az eltávolítandó anyagok molekulasúlyának a kérdése. Különösen az akut veseelégtelenségek egy további kezelési eljárását a hemoperfúzió képezi. A hemoperfúzió lényeges előnye a hemodialízisscl szemben, a kezelés elvégzéséhez csak kis műszaki ráfordítás szükséges. Ehhez jön még annak az elvi lehetősége, hogy az adszorbenseket szelektívvé tudják tenni, ami azt jelenti, hogy olyannyira-megváltoztatják, hogy csak meghatározott nem pszichológiai anyagokat adszorbeálnak. Amennyiben a krónikus veseelégtelenség kezelésére a hemoperfúziós eljárást alkalmazzák, akkor például aktívszénnel nagyon jók a lehetőségek az urémiaszimptómatikához olyan fontos anyagok, mint a kreatinin, a húgysav, szerves anyagok, mint például a fenol és a guanidin-vegyületek és középmolekuláris anyagok eltávolításához, de a hiányosságok is kétségtelenek, így a jelenleg ismert adszorbensekből kiindulva a karbamid, a víz, az elektrolitok, valamint a hidrogénionok eltávolítása elmarad, illetve nagyon kis mértékű lesz. Különösen problematikus marad továbbra is a víz eltávolítása a hemope.rfúziónál. Még ha itt fejlesztési távlati szempontból a víznek vízadszorbeáló génekkel történő eltávolítása lehetségesnek is mutatkozik, még mindig megmarad annak a szükségessége, hogy a hemoperfúziós kapszulát ultraszűrővel, illetve dializátorral kapcsoljuk össze. A terápiához dializátornak és hemoperfúziós kapszulának, mint külön kicserélő, illetve adszorbeáló mechanizmusnak egymásutáni összekapcsolása, tehát a kombinált alkalmazása a technika állását jelenti. A dializátort és a hemoperfúziós kapszulát vértömlőrendszeren át kapcsolják össze. Itt fontos a hatékony vérmosáshoz szükséges dializátumfolyadék, illetve az adszorbensek mennyiségét pontosan úgy alkalmazni, mint az a hemodialízisnél és a hemoperfúziónál egyébként szokásos. Ezenkívül itt a vértömlőrendszerből a hemodializátor, illetve a hemoperfúziós kapszula vérgyűjtőkamrájába történő többszörös átmenet és ennek fordítottja lép fel, ami negatívan hat a páciens jó közérzetére. Ugyanez vo2 natkozna több hemoperfúziós kapszulának lehetséges egymásutánt kapcsolására is, miközben itt a hemoperfúziós kapszulák száma a vérterhelés miatt erősen korlátozva van. Eddig a hemoperfúzió és a dialízis kombinációja úgynevezett szorbensdializátor alakjában ismeretes, amely szorbensdializátor szorbensmembránokkaj van ellátva. A 135 565 számú Német Demokratikus Köztársaságbéli szabadalom szerint ismeretes művese, amely dialízismembránból kiképezett, vérrel átáramoltatott üreges térből és a dialízismembrán másik oldalán elrendezett dializátumtérből áll, ahol a vérrel átáramoltatott üreges tér és a dializátumtér közötti arány 1:100. A vérrel átáramoltatott üreges téren kívül a művese adszorbenseket is tartalmaz. Ezt vagy azáltal érik el, hogy a dialízismembránban legalább egy adszorbenstartalmú réteg van, vagy pedig, hogy a dializátum adszorbenseket tartalmaz, Ismeretes továbbá a 26 27 858 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalom szerinti dializátormembrán regenerált cellulózból készült két komponenses üreges szálak alakjában, ahol az. üreges szálak két szilárdan egymáshoz tapadó rétegből vannak előállítva. Az egyik réteg regenerált cellulózból és adott esetben pedig cellulózderivátumból van. A másik réteg pedig regenerált cellulóz 1—95 súly% belcágyaz.ott, egyenletesen elosztott, 40pin-ig terjedő sz.cmcscnagysággal rendelkező adsz.orbcnsrészccskékkel. A kombinált hemodialízis/hemoperfúziő jellege szorbensmçmbrân alakjában nem nagyon hatékony. Úgy az akut exogén intoxikáció, mint a veseműködés, illetve májműködés krónikus megszűnésének kezelésénél ez, a megoldás nem jár lényeges előnyökkel a konvencionális dializátorhoz, képest. Ismeretes a 26 39 549 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrcbocsátási iratból membránegység vérből toxikus metabolitok eltávolítására, amelynek vérrel átáramoltatott üreges tere van, és ebben adszorbensrészecskék vannak. Ezzel elvégezhető az egyidejű hemodialízis és hemoperfúzió. A megoldás hiányossága egyrészt az, hogy a membránok adszorbefistöltelékkel való előállítása költséges és bonyolult, az, hogy az adszorbensrészecskék nagyságának függnie kell a vérrel átáramoltatott üreges tér átmérőjétől, és hogy a véráramlás olyan ellnállásnak van kitéve, amelyet még járulékosan le kell győzni. Másrészt pedig úgy ezen megoldás esetében, mint a 26 27 858 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalom által ismertetett megoldás esetében, nehézkes, illetve gazdaságossági szempontból nem előnyös szelektív adszorbenseket felhasználni. A találmánnyal célunk extrakorporális vérkeringtetéssel történő vérmosásnál a hemodialízis és a hemoperfúzió előnyeit úgy egyesíteni, hogy a krónikus és az akut veseelégtelenségek kezelésénél a hatékonyság növekedését elérjük. A találmánnyal feladatunk szorbensdializátor kifejlesztése, amelynek hemodialízis egysége és hemoperfúziós egysége van, amely hemodialízis, valamint a hemoperfúzió eljárásainak összekapcsolását egyetlen kicserélő mechanizmusban teszi lehetővé anélkül, hogy eközben nagyobb vérterhelés lépne fel a hemodialízishez képest. A kitűzött feladatot a találmány szerint a bevezetőben említett szorbensdializátornál úgy oldottuk meg, hogy legalább két adszoprciós egységből álló hemo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
