188662. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkészülék gépjárművekhez,különösen szélvédő fűtésére

1 188 662 A találmány tárgya fűtőkészülék gépjárművek részére, különösen a szélvédő fűtésére, amely a motor hűtőfolya­dékával elvezetett hulladékhőt hasznosítja azáltal, hogy a hőcserélőn átáramló hűtőfolyadék hőtartalmának egy ré­szét a rajta keresztirányban, a menetszél torlónyomásá­­val vagy a fűtőkészülék felső részén levő keresztáramú ventilátorral, mesterségesen átáramoltatott levegőnek adja át, miáltal az felmelegszik és csatlakozó csatorna­rendszeren keresztül az a szélvédőüvegre áramlik. Ismeretes, hogy a gépjárműveknél, különösen autó­buszoknál a szélvédőüveg páramentesítésére és jégmen­tesítésére olyan fűtőkészülékeket használnak, amelyek a motor hűtőfolyadékából elvont hőt olyan módon hasz­nosítja, hogy a zárt fémlemezből készült dobozszerke­zet külső oldalán kialakított, kézi működtetésű elzáró szerkezettel ellátott, levegőbeeresztő nyíláson keresztül beáramló levegő a dobozszerkezetbe beépített, hő­cserélőn áramlik át a menetszél torlónyomásával vagy a dobozszerkezetbe beépített szívó- vagy nyomóüzemű radiális vagy axiális ventilátorok segítségével. Eközben a levegő felmelegszik és azt a dobozszerkezet külső fe­lületein elhelyezett különböző számú és méretű elzár­ható csőcsonkokon keresztül hajlékony csövek segít­ségével fúvókákhoz vezetik, amelyekből a meleg levegő a szélvédőre áramlik. A kézi állítású szabályozó szerkezetekkel a gépjár­művek vezetője szabályozhatja az átáramló hűtőfolya­dék, a külső friss levegő, az utastérből elszívott levegő, az utastérbe befújt levegő, a szélvédőre fújt levegő, a vezetőteret fűtő levegő mennyiségét és a ventilátorok fordulatszámát. Ilyen szélvédő- melegítő rendszereket számos gépjármű, illetve autóbuszt gyártó vállalat, pél­dául Mercedes, MAN, Magirus, Volvo stb. alkalmaz. A fenti rendszer egyik hátránya, hogy a készülék méretei a szűk beépítési tér miatt korlátozottak és ezért a készüléken átáramló levegő többszörös iránytörést szenved, továbbá hátrányos a többszörös keresztmet­szet változás, a hullámos falú légvezető csövek belső ellenállása, amelyek a ventilátor teljesítményét szüksé­gesen növelik. Hátrányos továbbá a sok szabályozókar és kapcsoló, amelyeket az optimális fűtőhatás elérésére a gépjármű vezetőjének menetközben kell kezelni, el­vonva figyelmét a gépjármű vezetésétől. Hátránya to­vábbá a fenti rendszernek, hogy a hőcserélő, a hűtő­folyadék csőcsatlakozásai, a szabályozó mechanizmu­sok, a ventilátorok, az elektromos csatlakozások mind a fűtőkészülék burkolatán belül helyezkednek el, ezért javításukhoz vagy kicserélésükhöz a fűtőkészülék burko­latát meg kell bontani, illetve a fűtőkészüléket ki kell szerelni. A találmány szerinti fűtőkészülék a fenti hátrányo­kat szünteti meg azáltal, hogy a levegő minimális irány­­töréssel, ebből következően minimális ellenállással áramlik át a fűtőkészüléken. Ezt a fűtőkészülék főrészei­nek, azaz a szívódoboz, hőcserélő, ventilátortartó és a ventilátor egymásra helyezése, valamint a burkoló doboz szerkezet lehagyása biztosítja. A fűtőkészülék­ben áramló levegő a keresztáramú ventilátorból, amely közvetlenül a légelosztó csatorna rendszerhez csatlako­zik, egy széles, lapos örvénymentes sugárként lép fel. Továbbá előnyei a találmány szerinti fűtőkészüléknek a minimális súly, az egyes elemekhez való könnyű hozzá­férés lehetősége, az ellenőrzés és kisebb javítások gyors elvégezhetősége, a gépjárművezető részéről működteten­dő kezelőelemek minimális száma, amelyet a levegő ol­dali szabályozóelemek elektropneumatikus működtetése biztosít, amely mindössze három elektromos kapcsolóval és egy kézikarral van megoldva, továbbá az automatizál­­hatóság lehetősége, amivel a gépjárművezető tehermente­síthető a fűtőkészülék kezelésétől; ily módon a fűtő­teljesítmény optimális értéken tartható. A találmány lényege az, hogy a hőcserélő egyik ol­dalához szívódoboz van felszerelve, amelynek mellső és hátsó oldalán levő légbevezető nyílások mellső záró­­lappal és hátsó zárólappal rendelkeznek; továbbá, hogy a szívódoboz két véghelyzetbe állítható pneumatikus munkahengerekkel rendelkezik, amelyek a mellső zárólap és a hátsó zárólap állítószerveit alkotják és amelyeknek kapcsolószeiveit elektropneümatikus sze­lep és célszerűen a műsze rfalra szerelt kapcsoló alkotja; továbbá, hogy a hőcserélő másik oldalához csatlakozó ventilátortartó és az ahhoz rögzített ventilátor a hő­cserélővel összeszerelve egyetlen szerkezeti egységet alkot. A ventilátor keresztáramú, radiális, vagy axiális átömlő szerkezet. A hőcserélő az út felületével pár­huzamos síkban, azaz a vízszintes síkban van elhelyezve. A találmány példakénti kiviteli alakját részleteseb­ben rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti fűtőkészülék kereszt­­metszetét ábrázolja vázlatosan, a 2. ábra a találmány szerinti fűtőkészülék elölnézete, a 3. ábra a találmány szerinti fűtőkészülék oldalnézete, a 4. ábra a találmány szerinti fűtőkészülék felülnézete. A találmány szerint a gépjárművek részére, célszerűen a szélvédőüveg fűtésére szolgáló fűtőkészülék egyik ki­viteli alakját az útfelülettel párhuzamos, azaz a víz­szintes síkban rendeztük el. Az 1—4. ábrák ezen kiviteli alakot szemléltetik. Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti fűtőkészülék a vízszintes síktól eltérő helyze­tekben beszerelve egyaránt alkalmazható. A külső friss levegő, illetve a menetszél a gépjármű mellső részén levő 1 nyíláson és a légvezető 2 csatornán keresztül áramlik a 3 szívódobozba, amelyben a mellső 4 zárólap nyitott helyzetben, míg a hátsó 5 zárólap zárt helyzetben van. A mellső 4 zárólap nyitott helyzetében mint terelőlap működik a levegőáramlás útjában. A levegő a vízszintes helyzetű 6 hőcserélőn keresz­tül a 7 ventilátortartó terelőhatására a vízszintes ten­gelyű 8 keresztáramú ventilátorba áramlik, majd abból kilépve egy 9 csatlakozódobozon keresztül a 10 lég­elosztó csatornába és onnan a 16 szélvédőüvegre jut. Megfelelő menetsebesség esetén a 8 keresztáramú ven­tilátor kikapcsolható és a levegő a torlónyomás hatására áramük át a fűtőkészüléken. A 3 szívódobozban levő mellső 4 zárólap zárt helyzetében és a hátsó 5 zárólap kinyitásával egy 11 szívónyíláson keresztül a gépjármű utasteréből áramlik a levegő a fűtőkészülékbe és tovább a fentebb leírt úton a 10 légelosztó csatornába. A mellső 4 zárólap és a hátsó 5 zárólap egyidejű kinyitásával a külső friss levegő részben a fűtőkészüléken keresztül a 10 légelosztó csatornába, részben közvetlenül az utas­térbe juthat. A fűtőteljesítmény szabályozása részben a 8 ke­resztáramú ventilátor fordulatszámának szabályozásával, részben a motor hűtőfolyadékának átáramlását szabá­lyozó 12 szerelvény működtetésével érhető el. A mellső 4 zárólap és; a hátsó 5 zárólapok az egyoldali rugóterhelésű pneumatikus 13 munkahengerekkel van­nak működtetve oly módon, hogy a zárt helyzetet a pneumatikus 13 munkahengerek rugóerejével a nyitott 2 & 10 Ifi 20 25 30 35 40 *5 ISO 55 30 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents