188658. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poralakú és/vagy szemcsés anyagok vagy keverékek adagolására

1 188 658 2 A találmány tárgya berendezés por alakú és/vagy szemcsés anyagok vagy keverékek adagolására, elsősor­ban ötvöző- vagy kezelőanyagok fémolvadékokba törté­nő bejuttatására, amely berendezés tartályt és adagoló egységet, valamint fúvatólándzsát tartalmaz. Ismeretes, hogy a vaskohászati technológiák fejlő­dése, a kohászati berendezések méreteinek, befogadó­­képességének és nagyobb fajlagos teljesítményének nö­velésére való törekvés során az utóbbi évtizedben szá­mos olvasztóberendezésen kívüli acélkezelési eljárás ala­kult ki. Ezeket az eljárásokat elsősorban az acélok dez­­oxidálására és kéntelenítésére alkalmazzák. A por alakú anyagok fémolvadékba való juttatásá­nak gondolatát elsősorban az anyagtakarékosságra irá­nyuló törekvések, valamint a minél hatékonyabb folya­mat végrehajtására való törekvések vetették fel, de a gyakorlatban bizonyos technológiai műveletek csak ily módon végezhetők el. Az ilyen por alakú, illetve szemcsés anyagoknak a fémolvadékokba történő bejuttatása injektáló rendszerek segítségével történik. A világon ma számos különböző típusú injektáló rendszer létezik, amelyek azonban végső soron két fő működési elvi rendszerre osztható. Az egyik mechanikus adagolású, a másik az ún. fluidizációs rendszer. ~ Á szemcselebegtetés elvén működő fluidizációs rend­szerek ; legfontosabb része az ún. fluidizációs tartály, amelyben a szigorúan osztályozott, igen szűk, 0,32— 0,63 mm méret-tartományban ingadozó anyagokat vagy reagenseket, betöltés után fluidízálják, majd csőrend­szeren és tűzálló anyaggal burkolt lándzsán keresztül vivőgáz segítségéveljuttatják be a fémolvadékba. Az ezen az elven működő rendszerek igen komoly hátránya az, hogy szigorúan determinált, és igen szűk intervallumban ingadozhat csak a por alakú anyagok szemcsenagysága, ami nagyon nagy mértékben meg­emeli a reagensek árát. A rendszer másik hátránya az, hogy nem szabályozható a teljesítménye adott körül­mények között. Ezen kívül az adott működési elven dolgozó porbefúvó rendszerek általában nem alkalma­sak különböző anyagok keverékeinek befuvatására sem. A mechanikus elven működő rendszerek ‘esetében a fuvatási teljesítmény a rendszerbe épített mechanikus adagoló, általában forgótányér segítségével változtat­ható. A rendsezr kevésbé érzékeny a szemcsenagyság­ra, de hátránya az, hogy az adagoló rendszer mechanikai működési elve miatt igen bonyolult konstrukciójú és üzembiztonsága üzemi körülmények között nem kielé­gítő, sok javítást és karbantartás igényel. Az injektáló rendszerekhez fuvatólándzsa tartozik, amelynek segítségével különböző gázok és adott eset­ben por alakú vagy szemcsés közegek az olvadék fel­színe alá juttathatók. Az ismert fuvatlándzsák általában vastag falú réz­csőből állnak, amely tűzálló anyagból készült bevonat­tal van ellátva. Az úgynevezett egyszer használatos lándzsatípus előállítása során a rézcső palástjára önkötő tűzálló masszát kennek, majd erre ugyancsak tűzálló agyagból, általában samottból készült csodarabokat húznak fel. Ezután a külső részre ismét tűzálló masszát kennek és a bevonatot szárítják. A többször felhasználható lándzsák gyártása úgy tör­ténik, hogy a rézcsőre 80%-nál nagyobb Al2 03 tartalmú 2 folyékony tűzálló agyagból bevonatot öntenek, majd kiégetik. Mindkét lándzsatípus alapvető hátránya, hogy rend­kívül merevek és ridegek, ami az üzemelés során igen sűrűn meghibásodáshoz vezet. A forró fémolvadék ugyanis rendszerint nincs nyugalmi állapotban és a be­merülő lándzsát mozgásba hozza, így a bevonaton re­pedések jönnek létre, ami után a lándzsa meglehetősen hamar tönkremegy. Ugyancsak repedékenységet eredményez a vastag falú rézcső és a bevonat hőtágulási együtthatóinak jelentős különbsége, minthogy a két réteg egymással kapcsolat­­bán áll, a forró fémolvadékba történő bemerítéskor pedig jelentősen felmelegszik, már pusztán a hőtágulási együtthatók különbözőségéből következően is repe­dések keletkeznek. További nehézséget ókoz a fuvatólándzsák nagymér­tékű felmelegedése, hiszen a fémolvadékok hőmérsék­lete általában jóval meghaladja az 1000 °C-ot. A jelen tanulmánnyal olyan berendezés kialakítása a célunk, amely lehetővé teszi por alakú és/vagy szem­csés anyagok vagy keverékek adagolását inhomogén szemcseméret esetén is, mégpedig tetszőlegesen vál­toztatható teljesítmény mellett. Célunk továbbá olyan fuvatólándzsa konstrukció kialakítása, amely a hagyományosnál kevésbé merev, viszonylag hőálló és ennek megfelelően a korábbiaknál lényegesen nagyobb élettartamú. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldot­tuk meg, hogy a tartályt és adagoló egységet tartalmazó berendezésben a tartálynak csökkenő keresztmetszetű, előnyösen kúpos alsó része van és ennek aljában legalább egy fúvóka és a fúvóka fölött elhelyezett ejektor van, ahol a fúvóka vagy fúvókák vivőgáz vezetékhez, az ejektor pedig keverékszállító vezetékhez van kapcsolva. Az adagoló egységben alkalmazott ejektor célszerűen kétlépcsős ejektor és a tartály alsó részében csökkenő keresztmetszetű, előnyösen kúpos vezetőgarat van, amelynek felső része fémszitával vagy perforált lemez­zel van lefedve. A vezetőgarat vibrátorral lehet össze­kapcsolva. A találmány szerinti berendezés tartálya adott eset­ben beépített mérleggel, célszerűen elektronikus mérleg­gel van ellátva. A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakjánál a tartály legalább egy keverőbunkerrel van összekapcsolva, ahol a keverőbunkerben forgó keverő­lapátok vannak. A keverőbunkerek vagy a tartály előnyösen adagoló­konténerekkel van összekötve, az adagolókonténerek pedig külön adagoló egységekkel vannak ellátva. Ezek az adagoló egységek célszerűen ellenőrző mérleggel van­nak összekötve. Ha a találmány szerinti berendezést ötvöző- vagy kezelőanyagoknak fémolvadékokba történő bejuttatá­sára használjuk, a keverékszállító vezetékhez előnyösen fuvatólándzsa van csatlakoztatva. A fuvatólándzsa tűz­álló keramikus burkolattal ellátott fémcsőből áll, ahol a fémcső több rétegből van kialakítva és a rétegek között hűtőközeg-járat van, továbbá, hogy a fémcső és a bur­kolat között hőálló rugalmas réteg van elrendezve. A többrétegű fémcső célszerűen belső szállítócsőből és külső burkolócsőből áll, a kettő között pedig sugár­irányú bordák vannak elrendezve. A szállítócső és a burkolócső között levő hűtőközeg­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents