188652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mozgási pálya - például közút vagy szállítópálya - forgalmával kapcsolatos adatok meghatározására,tárolására és/vagy további feldolgozására

1

188 652

2

g) gyalogos forgalom mérését nagy forgalmú, közlekedési szempontból kritikus helyeken — például mozgólépcsőn, tömegközlekedési jármű lépcsőjén ( az eddigi automatikus megoldás éppen a mérés szempontjából legfontosabb nagyforgalmú időszakban megbízhatatlan eredményt adott).

A közlekedésrendészeti mérések sorában elvégezhető:

a) adott sebességhatár túllépésének regisztrálása;

b) tilosba történő behajtás regisztrálása;

c) adott kategóriájú jármű, például személygépkocsi tiltott sávban — például autóbuszsávban — történő haladásának érzékelése és regisztrálása; (eddig erre nem volt automatikus megoldás);

d) kereszteződésben az elsőbbségi jog meg nem adásának automatikus regisztrálása (eddig erre nem volt automatikus megoldás).

A találmány előnyös alkalmazási lehetőségei:

a) mérésadatgyűjtés és közvetlen feldolgozás forgalomtervezési célokra;

b) mérésadatgyűjtés vezérlési célokra;

— „zöldhullám” kialakítása,

— optimális haladási sebesség előrejelzése,

— tömegközlekedési jármű preferenciájának megvalósítása;

c) közlekedésrendészeti — felügyeleti és bírságolási — alkalmazások;

d) testek szállítása esetén — például futószalagon történő darabárunál — kategóriákra, bontás és szétosztás.

A technika állása hasonló rendeltetésre a következő lehetőségeket biztosította.

Forgalomtechnikai mérések terén:

a) Számlálóbiztosok segítségével végrehajtott vizuális mérés. Ez nem automatikus, sőt az érzékelt adatok automatikus tárolása sem kellően megoldott. A módszerrel sebességmérés gyakorlatilag nem valósítható meg.

b) Induktív hurokdetektor (a legelterjedtebben alkalmazott elv). Az úttest felületére 80—100 órát meghaladó mérés esetén az úttestbe) néhány négyzetméter felületű induktív hurkot helyeznek el. A hurok felett

. áthaladó jármű azt elhangolja, és az elhangolást érzékelve meghatározható a hurok fölött elhaladó járművek száma. Induktív hurok alkalmazása csak bizonytalan — hossz szerinti — kategóriába sorolást tesz lehetővé. Két vagy több hurok segítségével 45 . hossz- és sebességmérés is elvégezhető.

A hurokdetektorok fő hátrányai:

— a telepítés nagy szakértelmet igénylő, drága feladat

(útburkolatfelvágás, elhelyezés, kiöntés, kihangoíás, stb.), 50

— a detektor általában csak fogyóeszközként alkalmazható, azt mérés után az útban hagyják, mert a kiszerelésének költségei meghaladnák a detektor értékét,

— sok problémát^ okoz a hosszú idejű stabilitás megoldása (az út mozgása, beázás, stb.), 55

— az úttest felületére ragasztott hurkok sérülékenyek, nehezebb járművek felszakítják őket,

— fix kábelkapcsolatot kell kiépíteni az érzékelő és az adatrögzítő között,

— az adatok helyszíni rögzítése, a rögzítő kihasználat-60 lansága miatt gazaságtalan;

c) Videokamerás forgalomelemzés:

Az úttest fölé elhelyezett kamera, pl. az úttestre festett két fehér foltot figyel, s a folt eltűnése az eszközök számára járművet jelent. Az időadatokból a jármű 65

hossza és sebessége meghatározható. A kép real-time feldolgozását számítógép végzi, így a grafikus, vagy numerikus eredmények azonnal megkaphatók.

A videokamerás forgalomelemzés hátrányai:

5 — a mérés csak mérőkocsival végezhető el, s ez a módszert nagyon drágává és bonyolulttá teszi,

— a számítógép villamosenergia ellátása és a mérőkocsi nagy mérete miatt az eszköz nem telepíthető tetszőleges helyen,

10 — tetszőleges alakú test okozta takarás kivált jelzést,

— a hossz szerinti kategóriába_ sorolás nem mindig elegendő,

d) Mikrohullámú reflexiós érzékelés:

Az adó által kisugárzott mikrohullámú jel reflektálódik a járműveken és a vevő ezt érzékeli. A visszaérkezett jelből megállapítható a jármű sebessége. A mérés végrehajtásánál felmerülő problémák:

— az adó-vevő és kiértékelő berendezés nagyon drága, hibaérzékeny, sok karbantartást és beállítást igényel,

— kategóriák szerinti felügyeletre technikai okokból jelenleg alkalmatlan,

— tipenergia ellátása nehézkes.

e) líltrahangos detektor:

A pálya fölé helyezett ultrahangos adó lefelé sugárzott jele hamarabb verődik vissza a pályán haladó, s így abból kiemelkedő testről, mint a pálya felületéről. Az ilyen célra alkalmazható detektor áramköri kialakításánál felmerülő egyes problémák megoldására útmutatást ad a 175 663 lsz. magyar szabadalmi leírás, az alkalmazástechnikai problémák megoldására (amelyekre találmányunk ad megoldást) ez a publikáció sem ad útmutatást, tudomásunk szerint ezek nincsenek is megoldva; az ismert megoldások hiányosságai:

— sok kibocsátott jel elnyelődik, nem verődik vissza,

— ííZ utca zajának — különösen egyes jármű-zajoknak— vannak ultrahang tartományba eső komponensei, amelyek megzavarják az érzékelőt,

— az ultrahang terjedése hőmérsékletfüggő. Közlekedésrendészeti mérések terén:

a) A reflexiós elven történő sebességmérés, pl. az úgynevezett „trafipax” a következő hátrányokkal terhes:

— a mikrohullám alkalmazása miatt az általános rendeltetésű önműködő berendezések nagyon költségesek és sok karbantartást igényelnek,

— a mérés nem ad egyértelműen kiértékelhető eredményt, ha a szomszédos sávban haladó járművek ‘akarják egymást.

b) A tilosba történő behajtás érzékelésére kifejlesztett eszközök — mikrohullámú radar + fényképezőgép — szintén nagyon költségesek.

A felsorolásból látható, hogy a technika állását képező megoldások serege igen sokrétű. A megoldások egy részének — melyek egyébként egymástól eltérő sajátosságokkal jellemezhetők — közös sajátossága, hogy a pályán haladó testeket kibocsátott sugarak visszaverődése alapján észlelik, az e csoportba sorolható megoldásokat „reflexiós elven alapuló” megoldásoknak nevezhetjük. Ezeknek — típusonként eltérő hátrányaik mellett — közös hátrányuk, hogy ún. közvetlen rálátás esetén lehetnek csak eredményesek, ami éppen a közúti közlekedési feltételei között igen nehezen biztosítható feltétel, a megbízható észlelés és megkülönböztetés egyik

— rendszerhibának minősíthető — akadálya. A talál3