188642. lajstromszámú szabadalom • Folyékony tüzelőanyagkészítmény
3 188 642 4 berg, Belgium). A „RAPISOL" B 246 és B 261 xilolban feloldott blokk-kopolimerek vagy ojtott kopolimerek. Ilyen kopolimereket ismertet például a 2 002 400 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás, Ezek a blokk vagy ojtott kopolimerek a (A-COO)m-B általános képlettel jellemezhetők, a képletben m értéke 2, A jelentése (I) általános képletű csoport, amelynek molekulatömege legalább 500, és amelynek képletében R jelentése hidrogénatom, vagy adott esetben helyettesített szénhidrogéncsoport, R[ jelentése hidrogénatom vagy C* _o4 szénhidrogéncsoport, R2 jelentése kétvegyértékű Q_24 szénhidrogéncsoport, n értéke 0 vagy 1, p értéke 0-200, B jelentése abban az esetben, ha m értéke 2, egy (II) általános képletű csoport, amelynek molekulatömege legalább 500, és amelynek képletében R;j jelentése hidrogénatom, vagy Q—3 alkilcsoport, q értéke 10-500; vagy abban az esetben, ha m értéke > 2, egy m értékével megegyező vegyértékű (III) általános képletű csoport, amelynek molekulatömege legalább 500, és amelynek képletében R3 és m jelentése a fentiekben megadott, r értéke 0 vagy 1-500, R4 jelentése m vegyértékű szerves csoport, előnyösen polihidroxi-alkil-csoport. A fenti kopolimer A csoportja előnyösen egy olajoldható, komplex monokarbonsavból, míg B csoportja abban az esetben, ha m értéke 2 egy vízoldható poli(alkilén-glikol)-ból, és ha m értéke >2, akkor egy vízoldható poliéter-poliolból származtatható. A vizes oldat súlyára számítva az emulgeálószert előnyösen 1-10 tömeg% mennyiségben használjuk. Kívánt esetben az emulzióhoz adalékanyagokat is hozzáadhatunk. Ilyen adalékanyagok az oxidációt gátló szerek, a baktériumok szaporodását megelőző anyagok, például toluol, valamint további felületaktív szerek. Ilyen felületaktív szerek például a kalcium-sztearát, a kollidon, a poli(etilén-oxid) és a lignin. A találmány további tárgya eljárás a fent ismertetett tüzelőanyag-készítmények előállítására. A találmány szerinti eljárásban szacharóz, vagy keményítő savas vagy enzimes hidrolizisével kapott bomlástermékeknek vagy ezek keverékeinek vizes oldatát legalább egy polimer emulgálószer jelenlétében egy folyékony ásványi tüzelőanyagban emulgáljuk. Az említett emulzió előállítása kivitelezhető egy homogenizátorban, melyhez előnyösen egy a tej homogenizálásához használt típusú, homogenizátor fejjel ellátott nagynyomású nyomószivattyút használunk. A nyomószivattyú nyomása előnyösen 300-400 bar. Az emulzió elkészítésének egy másik módszere szerint a metanolt vagy a vizes oldatot egy ásványi tüzelőanyagban emulgáljuk úgy, hogy a három komponens keverékét az emulzió kialakítása végett ultrahanghullámokkal kezeljük. Az alkalmazott ultrahang-generátorral előállított teljesítmény előnyösen meghaladja a 600 wattot. A három komponens keverékének a homogenizálására az ultrahang-energia felhasználása számos előnnyel jár. A művelet atmoszferikus nyomáson vagy annál kissé nagyobb nyomáson elvégezhető, elkerüljük a levegőnek az emulzióba történő bevezetését, valamint a hőmérséklet csak jelentéktelen mértékben emelkedik. A találmányt részletesen az alábbiakban példákkal ismertetjük. Î. példa Egy 70 tömeg% szárazanyagtartalmú, keményítő hidrolízisével kapott vizes glükóz-szirupot egy polimer emulgálószer jelenlétében közönséges dízelolajban emulgáltunk. A kapott emulzió 25 tömeg% glükóz-szirupot, 72,75 tömeg0/*) dízelolajat és 2,25 tömeg% blokk kopoliraer nem ionos típusú emulgálószert („RAPISOL" B 261) tartalmazott. 2. példa Az 1. példa szerinti vizes glükóz-szirupot dízelolajban emulgáltuk. A kapott emulzió 50 tömeg0/*) glükóz-szirupot, 48 tömeg% dízelolajat és 2 tömeg% blokk kopolimer nem ionos típusú emulgálószert („RAPISOL" B 261) tartalmazott. Az 1. és 2. példákban előállított emulziókat üzemanyagként használtuk fel egy 10 lóerős „Bukh" dízelmotorban, amelynek az üzemanyag-befecskendező rendszerét kismértékben módosítottuk. A motor kielégítően működött mindkét üzemanyaggal, és a motorban nem találtunk káros lerakódásokat. Az 1. és 2. példák szerinti emulziók stabilitását úgy vizsgáltuk, hogy az emulziókat állni hagytuk egy beosztással ellátott üvegedényben, és megfigyeltük a bekövetkező fázisszétválást. Nem, vagy csak igen kismértékű fázisszétválást tapasztaltunk. 14 nap után az üvegedény alján egy vékony réteg tömény emulzió volt látható. Ez réteg keveréssel könnyen eltávolítható volt, ami azt jelzi, hogy nem következett be valódi fázisszétválás, és hogy a fenéken lévő réteg a glükóz-szirup nagyobb cseppjeiből állt. 3. példa Egy 42 DE-értékű glükóz-szirupot összekevertünk szacharóz ofdattal. Egy vizes oldatot kaptunk, amely körülbelül 70 tömeg% szárazanyagtartalmú volt, amelyből 10 tömeg% a glükóz-szirupból származott. A keveréket egy polimer emulgálószer („RA-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
