188642. lajstromszámú szabadalom • Folyékony tüzelőanyagkészítmény

3 188 642 4 berg, Belgium). A „RAPISOL" B 246 és B 261 xilolban feloldott blokk-kopolimerek vagy oj­­tott kopolimerek. Ilyen kopolimereket ismertet például a 2 002 400 számú nagy-britanniai szabadalmi le­írás, Ezek a blokk vagy ojtott kopolimerek a (A-COO)m-B általános képlettel jellemezhetők, a képletben m értéke 2, A jelentése (I) általános képletű csoport, amelynek molekulatömege legalább 500, és amelynek képletében R jelentése hidrogénatom, vagy adott esetben helyettesített szénhidrogéncso­port, R[ jelentése hidrogénatom vagy C* _o4 szénhidrogéncsoport, R2 jelentése kétvegyértékű Q_24 szénhid­rogéncsoport, n értéke 0 vagy 1, p értéke 0-200, B jelentése abban az esetben, ha m értéke 2, egy (II) általános képletű csoport, amely­nek molekulatömege legalább 500, és amelynek képletében R;j jelentése hidrogénatom, vagy Q—3 al­­kilcsoport, q értéke 10-500; vagy abban az esetben, ha m értéke > 2, egy m értékével megegyező vegyértékű (III) álta­lános képletű csoport, amelynek molekula­­tömege legalább 500, és amelynek képle­tében R3 és m jelentése a fentiekben megadott, r értéke 0 vagy 1-500, R4 jelentése m vegyértékű szerves cso­port, előnyösen polihidroxi-alkil-cso­­port. A fenti kopolimer A csoportja előnyösen egy olajoldható, komplex monokarbonsavból, míg B csoportja abban az esetben, ha m értéke 2 egy vízoldható poli(alkilén-glikol)-ból, és ha m ér­téke >2, akkor egy vízoldható poliéter-poliol­­ból származtatható. A vizes oldat súlyára számítva az emulgeáló­­szert előnyösen 1-10 tömeg% mennyiségben használjuk. Kívánt esetben az emulzióhoz adalékanyago­kat is hozzáadhatunk. Ilyen adalékanyagok az oxidációt gátló szerek, a baktériumok szaporo­dását megelőző anyagok, például toluol, vala­mint további felületaktív szerek. Ilyen felület­aktív szerek például a kalcium-sztearát, a kolli­­don, a poli(etilén-oxid) és a lignin. A találmány további tárgya eljárás a fent is­mertetett tüzelőanyag-készítmények előállításá­ra. A találmány szerinti eljárásban szacharóz, vagy keményítő savas vagy enzimes hidrolizisé­­vel kapott bomlástermékeknek vagy ezek keve­rékeinek vizes oldatát legalább egy polimer emulgálószer jelenlétében egy folyékony ásvá­nyi tüzelőanyagban emulgáljuk. Az említett emulzió előállítása kivitelezhető egy homogenizátorban, melyhez előnyösen egy a tej homogenizálásához használt típusú, homo­­genizátor fejjel ellátott nagynyomású nyomószi­vattyút használunk. A nyomószivattyú nyomása előnyösen 300-400 bar. Az emulzió elkészítésének egy másik mód­szere szerint a metanolt vagy a vizes oldatot egy ásványi tüzelőanyagban emulgáljuk úgy, hogy a három komponens keverékét az emulzió kialakítása végett ultrahanghullámokkal kezel­jük. Az alkalmazott ultrahang-generátorral elő­állított teljesítmény előnyösen meghaladja a 600 wattot. A három komponens keverékének a homoge­­nizálására az ultrahang-energia felhasználása számos előnnyel jár. A művelet atmoszferikus nyomáson vagy annál kissé nagyobb nyomáson elvégezhető, elkerüljük a levegőnek az emul­zióba történő bevezetését, valamint a hőmérsék­let csak jelentéktelen mértékben emelkedik. A találmányt részletesen az alábbiakban pél­dákkal ismertetjük. Î. példa Egy 70 tömeg% szárazanyagtartalmú, kemé­nyítő hidrolízisével kapott vizes glükóz-sziru­pot egy polimer emulgálószer jelenlétében kö­zönséges dízelolajban emulgáltunk. A kapott emulzió 25 tömeg% glükóz-szirupot, 72,75 tö­meg0/*) dízelolajat és 2,25 tömeg% blokk kopo­­liraer nem ionos típusú emulgálószert („RAPI­SOL" B 261) tartalmazott. 2. példa Az 1. példa szerinti vizes glükóz-szirupot dí­zelolajban emulgáltuk. A kapott emulzió 50 tö­meg0/*) glükóz-szirupot, 48 tömeg% dízelolajat és 2 tömeg% blokk kopolimer nem ionos típu­sú emulgálószert („RAPISOL" B 261) tartalma­zott. Az 1. és 2. példákban előállított emulziókat üzemanyagként használtuk fel egy 10 lóerős „Bukh" dízelmotorban, amelynek az üzem­­anyag-befecskendező rendszerét kismértékben módosítottuk. A motor kielégítően működött mindkét üzemanyaggal, és a motorban nem ta­láltunk káros lerakódásokat. Az 1. és 2. példák szerinti emulziók stabilitá­sát úgy vizsgáltuk, hogy az emulziókat állni hagytuk egy beosztással ellátott üvegedényben, és megfigyeltük a bekövetkező fázisszétválást. Nem, vagy csak igen kismértékű fázisszétválást tapasztaltunk. 14 nap után az üvegedény alján egy vékony réteg tömény emulzió volt látható. Ez réteg keveréssel könnyen eltávolítható volt, ami azt jelzi, hogy nem következett be valódi fázisszétválás, és hogy a fenéken lévő réteg a glükóz-szirup nagyobb cseppjeiből állt. 3. példa Egy 42 DE-értékű glükóz-szirupot összeke­vertünk szacharóz ofdattal. Egy vizes oldatot kaptunk, amely körülbelül 70 tömeg% száraz­anyagtartalmú volt, amelyből 10 tömeg% a glükóz-szirupból származott. A keveréket egy polimer emulgálószer („RA-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents