188632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomadalékanyag előállítására
hunokat, hogy a fentebb míniumra ismertetett eljárást alkalmazzuk -Az ólom-oxidhoz (PbO a számolás során) adott alkálifém-szilikát (Si02 a számolás során) mennyisége olyan, hogy a hőkezelés utáni termék 2-5 súly%-ot tartalmaz belőle. A komponensek összekeverésével kapott pasztát vagy meghatározott időközökben vagy folyamatosan távolítjuk el a keverő berendezésből, és szállá, szalaggá, rúddá, golyóvá, granulátummá vagy a felsorolt termékek őrlésével porrá vagy egyéb olyan idommá alakítjuk, amely lehetővé teszi a hőkezeléshez való folyamatos adagolást. A kapott pasztát - amelyet akár formálunk, akár nem - két egymást követő szakaszból álló hőkezelésnek vetjük alá. A hőkezelés első szakaszát, amely szárítás, 50-200 °C, előnyösen 105-180 °C közötti hőmérsékleten végezzük, 15-60 perc közötti ideig. Ebben a szakaszban a dehidratálás viszonylag lassú. A hőkezelés második szakaszát 80-700 °C közötti hőmérsékleten végezzük, 15-60 percig. A hőmérséklet célszerűen 200-450 °C, ha az ólom-oxid minium, és 400-700 °C, ha az ólomoxid litargírum. A hőkezelés második szakasza, amely ebben az esetben frittelő szakasz, lehetővé teszi a for- , mázott paszta dehidratálásának folytatását vagy befejezését és kopásálló termék biztosítását. A szárítást és a frittelést ugyanabban a készülékben hajtjuk végre, amelynek a hőmérsékletprofilját a kívánt hőmérsékleti viszonyok határozzák meg. A hőkezelés után olyan termékhez jutunk, amely nem tapad az ujjhoz és ellenáll kisebb dörzsölő behatásnak, ami a szállítás és kezelés folyamán felléphet. Attól függően, hogy milyen szemcseméreteloszlású végteméket kívánunk, a hőkezelés utáni terméket hagyományos készülékekben, például őrlőben, darálóban apríthatjuk, és ismert módon, például szitálással, iszapolással elkülöníthetjük a kívánt frakciót. Nyilvánváló, hogy az alkalmazott aprításnál csak csekély mértékben képződjenek olyan szemcsék, amelyek mérete nem felel meg, és ezért vissza kell vezetni őket az eljárásba. Továbbá az is lényeges, hogy a találmány szerinti termék porzásmentes jellegét ne változtassák meg az őrlés folyamán képződő finom részecskék, amelyek szitálással nehezen távolíthatók el. Ezért előnyösen elkerüljük ezt az utolsó aprító lépést, és a találmány szerinti eljárás során úgy járunk el, hogy közvetlenül végterméket kapjunk. Ha a találmány szerinti új ólom-adalékanyagot úgy állítjuk elő, hogy a képlékeny paszta formázását és a hőkezelést egyidejűleg végezzük, az ólom-oxid teljes mennyiségét - amely primer ólom-oxid, minium, litargírum vagy ezek keveréke lehet - az oldható alkálifém-szilikát teljes mennyiségének legfeljebb a felével, célszerűen 30-50%-ával keverjük össze. Az így kapott pasztát formázzuk - ezt az összekeverés alatt is végezhetjük -, s a kapott granulátumokat szárításnak vetjük alá 50-70 °C hőmérsékleten, néhány perc és 1 óra közötti ideig. A szárított granulátumokat azután összeke- 5 -verjük az alkálifém-szilikát hátralévő mennyiségével, s a keveréket 80-700 °C, célszerűen 80-150 °C közötti hőmérsékleten tartjuk, néhány perc és 1 óra közötti ideig. E hőkezelésnek nem célja a kötőanyag és az oxid(ok) közötti 10 bármilyen reakció előidézése. Az ilyen módon előállított granulátumok részecskemérete kisebb mint 0,5 mm. A granulátumokat előnyösen úgy állítjuk elő, hogy az összekeveréshez és a formázáshoz nagy 15 forgási sebességű berendezéseket alkalmazunk, azaz, amelyek fordulatszáma körülbelül 1000- 15 000 fordulat/perc. A találmány szerinti új ólom-adalékanyag olyan fizikai-kémiai jellemzőkkel rendelkezik, 20 amelyek igen kedvezővé teszik az üvegiparban (különösen az ólomkristály-üveg előállításban) és a kerámiaiparban történő alkalmazását. Az ólom és az alkálifém-szilikát súlyaránya, PbO/ Si02 arányban kifejezve, legalább 95:5. 25 A találmány szerinti eljárással előállított granulátum látszólagos sűrűsége legfeljebb 5 g/ cm3, általában 2-3 g/cm3. Ezek a sűrűségértékek viszonylag csekélyek, tekintettel arra, hogy ~~ígr,ólom-oxidokról van szó, és nagy porozitásra 30 mutatnak. Ez a porozitás rendkívül kedvező, mivel lehetővé teszi homogén üveg- vagy kerámiafürdők előállítását, amelyekben jelentősebb mértékű elkülönülés nem következik be. A porozi- 35 tás másik következménye, hogy a granulátumok levegőt tartalmaznak, amely felszabadul a fürdőben. Ez a levegő bizonyos mértékű buborékolást biztosít a fürdőben, és az ólom-oxidot eloszlott állapotban tartja az egész fürdőben. 40 Más szavakkal, a részecskék nem ülepednek le a fürdő aljára. A találmány szerinti új ólom-adalékanyag szokásos mennyiségben egyéb adalékanyagokat is tartalmazhat, amelyek ismertek, s az üveg- és 45 kerámiaiparban jelenleg használatosak. Példaképpen megemlíthetjük a következőket: arzéntrioxid (AsaO-j), antimon-trioxid (Sb203), alkálifém-nitrátok és -karbonátok, alkálifém-hidroxidok, homok, továbbá szerves anyagok, például 50 olaj, paraffin, kerozin. A találmány szerinti termékek jellemzőinek meghatározására különféle vizsgálatokat végeztünk, amelyek során tanulmányoztuk a kezelés során bekövetkező porképződés mértékét és a 55 granulátumok kopásállóságát. Ezek a vizsgálatok nem szabvány szerintiek ugyan, azonban alkalmazásukkal összehasonlíthatjuk az új ólom-adalékanyagokat azokkal az ismert termékekkel, amelyek kereskedelmi forgalomban 60 vannak, és jelenleg az üveg- és kerámiaiparban használatosak. Azt, hogy e termékek milyen ellenállást tanúsítanak a porképződéssel (porlódással) szemben kezelésük során, olyan módon határoztuk 65 meg, hogy 50 g vizsgálandó anyagot helyeztünk 188 632 6 -'.Ke
