188632. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomadalékanyag előállítására

hunokat, hogy a fentebb míniumra ismertetett eljárást alkalmazzuk -Az ólom-oxidhoz (PbO a számolás során) adott alkálifém-szilikát (Si02 a számolás során) mennyisége olyan, hogy a hőkezelés utáni ter­mék 2-5 súly%-ot tartalmaz belőle. A komponensek összekeverésével kapott pasztát vagy meghatározott időközökben vagy folyamatosan távolítjuk el a keverő berendezés­ből, és szállá, szalaggá, rúddá, golyóvá, granu­látummá vagy a felsorolt termékek őrlésével porrá vagy egyéb olyan idommá alakítjuk, amely lehetővé teszi a hőkezeléshez való folya­matos adagolást. A kapott pasztát - amelyet akár formálunk, akár nem - két egymást követő szakaszból álló hőkezelésnek vetjük alá. A hőkezelés első szakaszát, amely szárítás, 50-200 °C, előnyösen 105-180 °C közötti hő­mérsékleten végezzük, 15-60 perc közötti ideig. Ebben a szakaszban a dehidratálás viszonylag lassú. A hőkezelés második szakaszát 80-700 °C közötti hőmérsékleten végezzük, 15-60 percig. A hőmérséklet célszerűen 200-450 °C, ha az ólom-oxid minium, és 400-700 °C, ha az ólom­­oxid litargírum. A hőkezelés második szakasza, amely ebben az esetben frittelő szakasz, lehetővé teszi a for- , mázott paszta dehidratálásának folytatását vagy befejezését és kopásálló termék biztosítását. A szárítást és a frittelést ugyanabban a ké­szülékben hajtjuk végre, amelynek a hőmérsék­letprofilját a kívánt hőmérsékleti viszonyok határozzák meg. A hőkezelés után olyan termékhez jutunk, amely nem tapad az ujjhoz és ellenáll kisebb dörzsölő behatásnak, ami a szállítás és kezelés folyamán felléphet. Attól függően, hogy milyen szemcseméret­­eloszlású végteméket kívánunk, a hőkezelés utáni terméket hagyományos készülékekben, például őrlőben, darálóban apríthatjuk, és is­mert módon, például szitálással, iszapolással elkülöníthetjük a kívánt frakciót. Nyilvánváló, hogy az alkalmazott aprításnál csak csekély mértékben képződjenek olyan szemcsék, ame­lyek mérete nem felel meg, és ezért vissza kell vezetni őket az eljárásba. Továbbá az is lénye­ges, hogy a találmány szerinti termék porzás­­mentes jellegét ne változtassák meg az őrlés folyamán képződő finom részecskék, amelyek szitálással nehezen távolíthatók el. Ezért elő­nyösen elkerüljük ezt az utolsó aprító lépést, és a találmány szerinti eljárás során úgy járunk el, hogy közvetlenül végterméket kapjunk. Ha a találmány szerinti új ólom-adalékanya­got úgy állítjuk elő, hogy a képlékeny paszta formázását és a hőkezelést egyidejűleg végez­zük, az ólom-oxid teljes mennyiségét - amely primer ólom-oxid, minium, litargírum vagy ezek keveréke lehet - az oldható alkálifém-szi­likát teljes mennyiségének legfeljebb a felével, célszerűen 30-50%-ával keverjük össze. Az így kapott pasztát formázzuk - ezt az összeke­verés alatt is végezhetjük -, s a kapott granulá­tumokat szárításnak vetjük alá 50-70 °C hő­mérsékleten, néhány perc és 1 óra közötti ide­ig. A szárított granulátumokat azután összeke- 5 -verjük az alkálifém-szilikát hátralévő mennyi­ségével, s a keveréket 80-700 °C, célszerűen 80-150 °C közötti hőmérsékleten tartjuk, né­hány perc és 1 óra közötti ideig. E hőkezelésnek nem célja a kötőanyag és az oxid(ok) közötti 10 bármilyen reakció előidézése. Az ilyen módon előállított granulátumok részecskemérete kisebb mint 0,5 mm. A granulátumokat előnyösen úgy állítjuk elő, hogy az összekeveréshez és a formázáshoz nagy 15 forgási sebességű berendezéseket alkalmazunk, azaz, amelyek fordulatszáma körülbelül 1000- 15 000 fordulat/perc. A találmány szerinti új ólom-adalékanyag olyan fizikai-kémiai jellemzőkkel rendelkezik, 20 amelyek igen kedvezővé teszik az üvegiparban (különösen az ólomkristály-üveg előállításban) és a kerámiaiparban történő alkalmazását. Az ólom és az alkálifém-szilikát súlyaránya, PbO/ Si02 arányban kifejezve, legalább 95:5. 25 A találmány szerinti eljárással előállított gra­nulátum látszólagos sűrűsége legfeljebb 5 g/ cm3, általában 2-3 g/cm3. Ezek a sűrűségérté­kek viszonylag csekélyek, tekintettel arra, hogy ~~ígr,ólom-oxidokról van szó, és nagy porozitásra 30 mutatnak. Ez a porozitás rendkívül kedvező, mivel le­hetővé teszi homogén üveg- vagy kerámiafür­dők előállítását, amelyekben jelentősebb mér­tékű elkülönülés nem következik be. A porozi- 35 tás másik következménye, hogy a granulátu­mok levegőt tartalmaznak, amely felszabadul a fürdőben. Ez a levegő bizonyos mértékű bubo­rékolást biztosít a fürdőben, és az ólom-oxidot eloszlott állapotban tartja az egész fürdőben. 40 Más szavakkal, a részecskék nem ülepednek le a fürdő aljára. A találmány szerinti új ólom-adalékanyag szokásos mennyiségben egyéb adalékanyagokat is tartalmazhat, amelyek ismertek, s az üveg- és 45 kerámiaiparban jelenleg használatosak. Példa­képpen megemlíthetjük a következőket: arzén­­trioxid (AsaO-j), antimon-trioxid (Sb203), alkáli­fém-nitrátok és -karbonátok, alkálifém-hidroxi­­dok, homok, továbbá szerves anyagok, például 50 olaj, paraffin, kerozin. A találmány szerinti termékek jellemzőinek meghatározására különféle vizsgálatokat végez­tünk, amelyek során tanulmányoztuk a kezelés során bekövetkező porképződés mértékét és a 55 granulátumok kopásállóságát. Ezek a vizsgála­tok nem szabvány szerintiek ugyan, azonban alkalmazásukkal összehasonlíthatjuk az új ólom-adalékanyagokat azokkal az ismert termé­kekkel, amelyek kereskedelmi forgalomban 60 vannak, és jelenleg az üveg- és kerámiaiparban használatosak. Azt, hogy e termékek milyen ellenállást ta­núsítanak a porképződéssel (porlódással) szem­ben kezelésük során, olyan módon határoztuk 65 meg, hogy 50 g vizsgálandó anyagot helyeztünk 188 632 6 -'.Ke­

Next

/
Thumbnails
Contents