188630. lajstromszámú szabadalom • Triazol-származékokat tartalmazó fungicid kompoziciók és eljárás a hatóanyagok előállitására
ô 188 630 1Ô alkalmas porkészítmények vagy granulátumok lehetnek, amelyek a hatóanyag mellett szilárd hordozó' vagy hígítóanyagot, például töltőanyagokat, így kaolint, bentonitot, szilikagélt, dolomitot, kalcium-karbonátot, talkumct, porított magnézium-oxidot, fullerföldet, gipszet, Hewittföldet, diatómaföldet vagy porcelánföldet tartalmazhatnak. A granulátumok különösen előnyösen használhatók fel a talaj kezelésére. A granulátumokat például úgy állíthatjuk elő, hogy a töltőanyag szemcséit a hatóanyaggal impregnáljuk, vagy. a hatóanyag és a porított töltőanyag keverékét szemcsézzük. A magvak csávázására alkalmas kompozíciók a hatóanyag és a hordozóanyag mellett tapadásfokozó anyagokat (például ásványolajat) is tartalmazhatnak; a magvak csávázására alkalmas készítmények azonban a hatóanyag megfelelő szerves oldószerekkel, például N-metil-pirrolidonnal vagy dimetil-formamiddal készített oldatai is lehetnek. A fungicid kompozíciók továbbá diszpergálható porok, granulátumok vagy szemcsék lehetnek, amelyek a hatóanyag diszpergálásának elősegítése céljából nedvesítőszereket tartalmaznak. Ezek a készítmények töltőanyagokat és szuszpendálószereket is tartalmazhatnak. A fungicid kompozíciókat vizes diszperziók vagy emulziók formájában is forgalomba hozhatjuk. Ezeket a készítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyago(ka)t adott esetben nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószert tartalmazó szerves oldószerben oldjuk, majd az oldatot vízhez adjuk. A víz szintén tartalmazhat nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószereket. Szerves oldószerként például etilén-dikloridot, izopropanolt, propilénglikolt, diaceton-alkoholt, toluolt, keroszént, metil-naftalint, xilolokat, triklór-etilént, furfuril-alkoholt, tetrahidro-furfuril-alkoholt és glíkolétereket (így 2- etoxi-etanolt és 2-butoxi-etanolt) használhatunk fel. A permetezéssel felviendő kompozíciók aeroszolok is lehetnek. Az aeroszolos készítmények előállítása során a hatóanyag és a propellens (például fluor-triklór-metán vagy diklór-difluor-metán) keverékét atmoszferikusnál nagyobb nyomáson töltjük megfelelő tartályokba. A száraz hatóanyagokat pirotechnikai keverékekkel is elegyíthetjük. Ekkor olyan készítményekhez jutunk, amelyek zárt térben a megfelelő hatóanyagot tartalmazó füstöt fejlesztenek. A hatóanyagokat mikrokapszulás készítmények formájában is felhasználhatjuk a növényvédelemben. A fungicid kompozíciók a felhasználás céljának megfelelően további adalékanyagokat, például a hatóanyag eloszlatását elősegítő anyagokat, tapadásfokozó szereket vagy az esővízzel szembeni ellenállóképességet fokozó anyagokat is tartalmazhatnak. A hatóanyagokat műtrágyákkal, például nitrogén-, kálium- vagy foszfortartalmú műtrágyákkal együtt is felhasználhatjuk. Az ilyen 6 kompozíciók közül különösen előnyösek azok a granulátumok, amelyek kizárólag műtrágyát és (I) általános képletű hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagot például bevonással vihetjük fel a műtrágya-granulátum felületére. Ezek a készítmények előnyösen legföljebb 25 súly% hatóanyagot tartalmaznak. Ezekben a készítményekben az (I) általános képletű vegyületeken kívül azok sóit vagy fémkomplexeit is felhasználhatjuk hatóanyagokként. A készítmények továbbá öntözőszerekként vagy permetlevekként felhasználható folyékony kcmpozíciók lehetnek. Ezek a kompozíciók rendszerint vizes diszperziók vagy emulziók, amelyek a hatóanyagon kívül egy vagy több felületaktív anyagot, például nedvesítőszert, diszpergálószert, emulgeálószert vagy szuszpendclószert is tartalmaznak. A készítmények katicnos, anionos és nemionos felületaktív anyagokat egyaránt tartalmazhatnak. Kationos felületaktív anyagokként például kvaterner ammónium-vegyületeket, így cetiltrimetil-ammónium-bromidot használhatunk fd. Az anionos felületaktív anyagok például szappanok, alifás kénsav-monoészter-sók (így n ítrium-lauril-szulfát, továbbá szulfonált aromás vegyületek sói (így nátrium-dcdecil-benzols/.ulfonát, nátrium-, kalcium- vagy ammóniumligninszulfonát, butil-naftalin-szulfonát és nátr um-di- és -tri-izopropil-naftalin-szulfonát elegye) lehetnek. A nemionos felületaktív anyagok közül pálcaként a következőket soroljuk fel: etilén-oxid zsíralkoholokkal (így oleil-alkohollal vagy cetilaíkohollal) vagy alkil-fenolokkal (így oktilfmollal, nonil-fenollal vagy oktil-krezollal) készített kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavak hexitanhidridekkel képezett részleges észterei, e részleges észterek etilén-oxíddal képezett kondenzációs termékei és a lecitinek. Szuszpendálószerekként például hidrofil kolloidokat (így polivinil-pirrolidont és nátriumkarboxi-metil-cellulózt), továbbá növényi gumikat (így akáciagumit és tragakantagumit) használhatunk fel. A vizes diszperzió vagy emulzió formájában 'elhasználandó készítményeket rendszerint kon:entrátumok formájában hozzuk forgalomba, és a koncentrátumokat felhasználás előtt hígítjuk vízzel a kívánt végső koncentrációra. A koncentrátumokkal szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy hosszú ideig tárolhatók legyenek, és tárolás után vízzel hígítva megfelelően homogén, hagyományos permetezőberendezéssel felvihető vizes elegyeket képezzenek. A koncentrátumok legföljebb 95 súly%, előnyösen 10-85 súly% (például 25- 60 súly%) hatóanyagot tartalmazhatnak. A koncentrátumokhoz előnyösen szerves savakat (például alkil-aril- vagy aril-szulfonsavakat, így xilol-szulfonsavat vagy dodecil-benzolszulfonsavat) adhatunk; ezek a savak ugyanis fokozzák a hatóanyagok oldhatóságát a koncentrátumok előállításakor általában felhasznált po5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
