188630. lajstromszámú szabadalom • Triazol-származékokat tartalmazó fungicid kompoziciók és eljárás a hatóanyagok előállitására

ô 188 630 1Ô alkalmas porkészítmények vagy granulátumok lehetnek, amelyek a hatóanyag mellett szilárd hordozó' vagy hígítóanyagot, például töltőanya­gokat, így kaolint, bentonitot, szilikagélt, dolo­mitot, kalcium-karbonátot, talkumct, porított magnézium-oxidot, fullerföldet, gipszet, Hewitt­­földet, diatómaföldet vagy porcelánföldet tar­talmazhatnak. A granulátumok különösen elő­nyösen használhatók fel a talaj kezelésére. A granulátumokat például úgy állíthatjuk elő, hogy a töltőanyag szemcséit a hatóanyaggal impregnáljuk, vagy. a hatóanyag és a porított töltőanyag keverékét szemcsézzük. A magvak csávázására alkalmas kompozíciók a hatóanyag és a hordozóanyag mellett tapadásfokozó anya­gokat (például ásványolajat) is tartalmazhat­nak; a magvak csávázására alkalmas készítmé­nyek azonban a hatóanyag megfelelő szerves oldószerekkel, például N-metil-pirrolidonnal vagy dimetil-formamiddal készített oldatai is lehetnek. A fungicid kompozíciók továbbá diszpergál­­ható porok, granulátumok vagy szemcsék lehet­nek, amelyek a hatóanyag diszpergálásának elősegítése céljából nedvesítőszereket tartal­maznak. Ezek a készítmények töltőanyagokat és szuszpendálószereket is tartalmazhatnak. A fungicid kompozíciókat vizes diszperziók vagy emulziók formájában is forgalomba hoz­hatjuk. Ezeket a készítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyago(ka)t adott esetben ned­vesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószert tartal­mazó szerves oldószerben oldjuk, majd az ol­datot vízhez adjuk. A víz szintén tartalmazhat nedvesítő-, diszpergáló- vagy emulgeálószere­­ket. Szerves oldószerként például etilén-diklori­­dot, izopropanolt, propilénglikolt, diaceton-al­­koholt, toluolt, keroszént, metil-naftalint, xilo­­lokat, triklór-etilént, furfuril-alkoholt, tetrahid­­ro-furfuril-alkoholt és glíkolétereket (így 2- etoxi-etanolt és 2-butoxi-etanolt) használhatunk fel. A permetezéssel felviendő kompozíciók aero­szolok is lehetnek. Az aeroszolos készítmények előállítása során a hatóanyag és a propellens (például fluor-triklór-metán vagy diklór-di­­fluor-metán) keverékét atmoszferikusnál na­gyobb nyomáson töltjük megfelelő tartályokba. A száraz hatóanyagokat pirotechnikai keve­rékekkel is elegyíthetjük. Ekkor olyan készít­ményekhez jutunk, amelyek zárt térben a meg­felelő hatóanyagot tartalmazó füstöt fejleszte­nek. A hatóanyagokat mikrokapszulás készítmé­nyek formájában is felhasználhatjuk a növény­­védelemben. A fungicid kompozíciók a felhasználás céljá­nak megfelelően további adalékanyagokat, pél­dául a hatóanyag eloszlatását elősegítő anyago­kat, tapadásfokozó szereket vagy az esővízzel szembeni ellenállóképességet fokozó anyago­kat is tartalmazhatnak. A hatóanyagokat műtrágyákkal, például nit­rogén-, kálium- vagy foszfortartalmú műtrá­gyákkal együtt is felhasználhatjuk. Az ilyen 6 kompozíciók közül különösen előnyösek azok a granulátumok, amelyek kizárólag műtrágyát és (I) általános képletű hatóanyagot tartalmaz­nak. A hatóanyagot például bevonással vihet­jük fel a műtrágya-granulátum felületére. Ezek a készítmények előnyösen legföljebb 25 súly% hatóanyagot tartalmaznak. Ezekben a készít­ményekben az (I) általános képletű vegyülete­­ken kívül azok sóit vagy fémkomplexeit is fel­használhatjuk hatóanyagokként. A készítmények továbbá öntözőszerekként vagy permetlevekként felhasználható folyékony kcmpozíciók lehetnek. Ezek a kompozíciók rendszerint vizes diszperziók vagy emulziók, amelyek a hatóanyagon kívül egy vagy több fe­lületaktív anyagot, például nedvesítőszert, disz­­pergálószert, emulgeálószert vagy szuszpen­­dclószert is tartalmaznak. A készítmények kat­­icnos, anionos és nemionos felületaktív anya­gokat egyaránt tartalmazhatnak. Kationos felületaktív anyagokként például kvaterner ammónium-vegyületeket, így cetil­­trimetil-ammónium-bromidot használhatunk fd. Az anionos felületaktív anyagok például szappanok, alifás kénsav-monoészter-sók (így n ítrium-lauril-szulfát, továbbá szulfonált aro­más vegyületek sói (így nátrium-dcdecil-benzol­­s/.ulfonát, nátrium-, kalcium- vagy ammónium­­ligninszulfonát, butil-naftalin-szulfonát és nát­­r um-di- és -tri-izopropil-naftalin-szulfonát ele­gye) lehetnek. A nemionos felületaktív anyagok közül pál­caként a következőket soroljuk fel: etilén-oxid zsíralkoholokkal (így oleil-alkohollal vagy cetil­­aíkohollal) vagy alkil-fenolokkal (így oktil­­fmollal, nonil-fenollal vagy oktil-krezollal) ké­szített kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavak hexitanhidridekkel képezett részleges észterei, e részleges észterek etilén-oxíddal ké­pezett kondenzációs termékei és a lecitinek. Szuszpendálószerekként például hidrofil kol­loidokat (így polivinil-pirrolidont és nátrium­­karboxi-metil-cellulózt), továbbá növényi gu­mikat (így akáciagumit és tragakantagumit) használhatunk fel. A vizes diszperzió vagy emulzió formájában 'elhasználandó készítményeket rendszerint kon­­:entrátumok formájában hozzuk forgalomba, és a koncentrátumokat felhasználás előtt hígítjuk vízzel a kívánt végső koncentrációra. A kon­­centrátumokkal szemben leggyakrabban tá­masztott követelmény az, hogy hosszú ideig tá­rolhatók legyenek, és tárolás után vízzel hígít­va megfelelően homogén, hagyományos perme­tezőberendezéssel felvihető vizes elegyeket ké­pezzenek. A koncentrátumok legföljebb 95 súly%, előnyösen 10-85 súly% (például 25- 60 súly%) hatóanyagot tartalmazhatnak. A koncentrátumokhoz előnyösen szerves savakat (például alkil-aril- vagy aril-szulfonsavakat, így xilol-szulfonsavat vagy dodecil-benzolszul­­fonsavat) adhatunk; ezek a savak ugyanis fo­kozzák a hatóanyagok oldhatóságát a koncent­rátumok előállításakor általában felhasznált po­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents