188579. lajstromszámú szabadalom • Benzotriazolok tartalmazó gombaölőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 188 579 2 4. Porozószer 0,3 tömeg% 3-propil-4,5-diklór-benzotriazol-l-N-oxid 1,0 tömeg% metil-cellulóz 98,7 tömeg% talkum. Az 1—4. szerek bármelyikében hatóanyagként 3-izopropil-4,5-diklór-benzotriazol-l-N-oxid vagy 3-n-butil-4,5-dikIór-benzotriazol-l-n-oxid is alkalmazható. Az 1. példa szerinti hatóanyagot tartalmazó, az előzőkben megadott összetételű emub.iókoncentrátumból vízzel való hígítással készített permedé hatását trópusi körülmények között vetett rizsen vizsgáltuk. Idősebb, fertőzött rizs-sorok közé vetett rizst a vetés utáni 18., 23. és 29. napon 500 ppm hatóanyagot tartalmazó permedével kezeltünk. Összehasonlító szerként az ismert kitrazin hatóanyagot [0,0-bisz(l-metil-etil)-S-(fenil-metil)-tiofoszforsav-észter, 32 74 051 számú nyilvánossá grahozott japán szabadalmi bejelentés] tartalmazó szert alkalmaztuk, illetve a kontrollt csak vízzel kezeltük. A kapott eredményeket a következő táblázatban ismertetjük. Koncent- %-os fertőzés mértéke Hatóanyag ráció 0 6 10 14 (ppm) nappal az utolsó kezelés után 1. példa 500 5 4 6 14 Összehasonlító szer 1000 4 8 11 18 Kontroll (víz) 5 31 40 42 A találmány szerinti szer Pyricularia oryzae ellen tehát hatásosabbnak bizonyult, mint a kétszer annyi hatóanyagot tartalmazó ismert összehasonlító szer, továbbá az új szert a rizs jól tűri. A 3-metil-4,5,6-triklór-benzotriazol-l-N-oxidot tartalmazó szer hatását ugyanezen a gombán az ismert orizemat hatóanyagot [3-propenil-oxi-l ,2-benzizotriazol; R. Wcglcr Chemie der Pflanzenschutz- und Schädlingsbekämpfungsmittel, 6. kötet, 1981, Springer Verlag, Berlin] tartalmazó szerrel szabadföldi rizsültetvényben talajkezeléssel vizsgáltuk. A hatékonyság meghatározásához háromfokozatú kiértékelési rendszert vettünk alapul a következők szerint: 1= 0-10 %-os fertőzés 2 = 11—40 %-os fertőzés 3 = 41-100 %-os fertőzés A kapott eredményeket a következő táblázat ismerteti. Adag, ppm A B 1000 _ 3 500 1-250 1 — A = 3-mcti!-4,5,6-triklór-benzotriazol-l-N-oxid B = erizemat Az (I) általános képletű vegyületek előállítását ismertetjük a következő példákban. 1. példa 3-Metil-4,5-diklór-benzotriazol-l -N-oxid 153 g (0,75 mól) 4,5-diklór-l-hidroxi-benzotriazolt 500 n i toluolban szuszpendálunk és hozzáadunk 99 g dinied1-szulfátot. Az elegyet körülbelül 1 óra hosszat visszaf alyatás közben forraljuk, miközben 2 réteg képződik. A lehűlt reakcióelegyhez jeges vizet adunk, majd a toluolos réteget elválasztjuk. A vizes fázisból a kivált terméket leszívatással kiszűrjük, dimetil-formamiddal forrón összekeverjük, lehűtjük és szívatással elválasztjuk, majd 1 ideg etanolla! mossuk. Kitermelés 105 g (68%). A termék további része a toluolos fázisból különithető el. Olvadáspontja 164 °C. 2. példa 3-Metil-4,5-diklór-benzotriazol-l -N-oxid 5,4 g (0,025 mól) 4,5-diklór-l-metoxi-benzotriazolt és 0,13 g (0,001 mól) dimetil-szulfátot 1 óra hosszat 140°C-on melegítünk. A felmelegítés közben először 100°C-on olvadék képződik, ami 110 °C-nál ismét megszilárdul. A reakcióterméket lehűlés után 15 ml etanolból átl ristályosíljuk. Olvadáspontja 164 °C. Kitermelés 92,5 % Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha dimetil-szulfát helyett átrendeződési katalizátorként 0,5 g tetrabutilammói ium-hidrogén-szulfátot használunk. A kiindulási anyagot a J. prakt. Chem. 111, 293 (1925) cikkben leírtakkal analóg módon l-hidroxi-4,5- diklór-benzotriazolnak metil-jodiddal bázis jelenlétében való O-metilezésével állíthatjuk elő. Hasonló módon állítjuk eh' a kiindulási anyagként használt további 0-alkil-, illetve 9-aIlil-vegyületeket. 3. példa 3-AUH-4,5-diklór-benzotriazol-l -N-oxid 7,0 g 4,5-diklór-l-(allil-oxi)-benzotriazolt és 0,10 g dimetil-szulfátot 2 óra hosszat 130°C-on melegítünk. Ezután a reakcióterméket toluolból átkristályositjuk. Olvadáspontja 102 °C. Kitermelés: 85,3 %. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
