188568. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés több energiaforrásról hajtott munkagépekhez, elsősorban járművekhez

1 188 568 2 közvetítőrúd, valamint a 2433 állítókar segítségével a 2442 féltárcsát a 2431 féltárcsához közelebb húzza. Ettől az elmozdulástól az ékszíj a tárcsákon jobban meg­feszül és nagyobb teljesítményt képes megcsúszás nélkül átvinni. Azzal, hogy az ékszíjat mindig csak a szükséges mértékben feszítjük meg, csökkentjük a veszteséget és növeljük az ékszíj élettartamát. Lassításkor a 2439 feszí­tőkart a bal oldali nyíl helyén és irányában kell meg­húzni. Ezt az elmozdítást célszerű a fékpedállal végez­tetni úgy, hogy először ez a mechanizmus működjön, majd a fékezőerő növelésekor és a jármű sebességének csökkenésekor kezdjen működni a hagyományos súrlódó fék. A 6. ábrán feltüntetett példaképpeni találmány sze­rinti hajtóberendezés számos tekintetben azonos vagy hasonló az 5. ábrán bemutatott betendezéshez és a lé­nyegében azonos, illetve azonos rendeltetésű szerkezeti elemeket az 5. ábra ismertetése kapcsán használtakkal azonos hivatkozási számokkal jelöljük. így az alábbiak­ban csak az eltérések ismertetésére térünk ki. Az egyik eltérés az, hogy itt a primer energiáforrás 10 motorhoz kapcsolódó 11 hajtóműve a 3a., illetve 3b. ábrákon fel­tüntetett elv szerint van kialakítva. A 10 motor hajtó­tengelye itt a 111 karra csatlakozik, míg a 12 kimenő­tengely a 112 gyűrűkerékkc! van összekötve. E hajtómű is alkalmas azonban a fokozatmentesen bejárható át­tételi tartományon belül két elhanyagolható veszteségű, fix áttételű fokozat létesítésére, azáltal, hogy megfelelő helyekre beiktatott féket, illetve tengelykapcsolókat alkalmaztunk. Az egyik fix áttételi fokozatot a 113 nap­kerék lefékezésével valósítjuk meg úgy, hogy a napkerék­kel kapcsolódó 141 fogaskerék hajtóműházból kiveze­tett tengelyének végére felerősített 170 fékkel a 113 napkereket lefékezzük és rögzítjük. Ezzel egyidejűleg azonban a fokozatmentes hajtáság 146 ékszíjtárcsájának 144 tengelye és a 111 kar, Illetve a IC motor tengelye közötti kapcsolatot a 180 tengelykapcsoló oldása útján meg kell szüntetni, mert az ékszíjas variátorral nem való­sítható meg olyan áttételi viszony, amelynél az egyik, nevezetesen a 143 szíjtárcsa állna. A másik fix áttételi viszonyt, illetve fokozatot úgy nyerjük, hogy a 160 ten­gelykapcsolóval a 113 napkereket a 111 karral, illetve a 10 motor tengelyével kapcsoljuk össze mereven. A szekunder energiaforrás 21 hajtóművében a függő­leges 201 tengelyű lendkerék 202 kúpkerékpáron keresz­tül szintén a bolygómű 211 karját, illetve annak tenge­lyét hajtja meg, de a teljesítmény itt a 213 napkeréken át jut ki a közlőművet képező 44 homlokkerékpár segítsé­gével a primer energiaforrás 12 kimenőtengelyét képező kardántengelyen érkező hajtással egyesülve az 5 tengely­­kapcsolóhoz, míg a variált teljesítmény a 212 gyűrű­keréken, a 246, 243 ékszíjtárcsákat tartalmazó ékszíjas variátoros fokozatmentes hajtáságon és több, részben szabadonfutóan ágyazott homlokkeréken keresztül jut vissza a 211 kar tengelyére. A fődarabok járművön belüli elrendezése egyébként ennél a kiviteli alaknál mindenben azonos az előző, 5. ábrán bemutatottal és a kinematikai hajtáslánc is az 1. ábrán feltüntetett elvi kapcsolást valósítja meg, ameny­­nyiben a lendkeréktől és a motortól érkező együttes tel­jesítmény egyesítése után az energiaáramlás a 3 jármű­hajtáshoz 5 tengelykapcsolóval szakítható meg. A sze­kunder energiaforrás 21 hajtóművében itt azért hajtjuk a 212 gyűrűkerékről a fokozatmentes hajtáságat, mert a napkerékről való hajtás esetén ez utóbbi, igen magas fordiílatszáma miatt az ékszíjas variátorhoz nem lett volm közvetlenül illeszthető. Ar 5. és 6. ábrák szerinti kiviteli alakoknál egyaránt látható, hogy az ékszíjas variátorok tárcsáinak mindig a tengerágakon kell lenniök, célszerűen a jármű elején és hátulján az ütközőelemek mögött a burkolat alatt. A szükséges nagyobb tengelytávolság igénye miatt az ék­­szíjtárcsák tengelyeibe általában kardáncsuklókat kell beiktatni. A 7. ábrán feltüntetett példaképpeni kiviteli alaknál olyan ékszíjas variátoros fokozatmentes hajtáságakat alkalmaztunk, illetve alakítottunk ki mindkét energia­­forrás teljesítményelágazásos bolygóműves hajtóművé­ben, amelyek tengelytávolsága lényegében a fogaskerék­­hajteművek szokványos és szükséges tengelytávolságá­nak nagyságrendjébe esik. Ennél a kivitelnél egyébként a hajtóberendezés igen kompakt felépítésű, egyaránt el­helyezhető minden fődarabjával a jármű front- vagy hátsó részén, lengő féltengelyes tengelyhajtással. A pri­mer energiaforrás 10 motorja itt is célszerűen Otto­motor, 11 hajtóműve lényegében a 4a., illetve 4b. ábrák szerinti kapcsolású, a szekunder energiaforrás hajtómű­vében a lendkerék a bolygómű karjára, a kimenőtengely a gyűrűkerékre csatlakozik és a fokozatmentes hajtáság (mir dkét hajtóműnél az olajteknőben, illetve hajtómű­házi an elrendezett fémékszíjas variátor) a kar és a gyűrű­­kerék közé van beiktatva. Itt tehát a 3a., illetve 3b. áb­rák .zerinti kapcsolással állunk szemben, némi eltéréssel. Az ábrán alkalmazott hivatkozási számok azonosak az előző kiviteleknél használtakkal. A 7. ábra szerinti példaképpeni hajtóberendezés szin­tén az 1. ábra szerinti elvi kapcsolást valósítja meg, a 3 járműhajtás 31 differenciálműve elé beiktatott 5 tengely­­kapcsolóval a már közösített hajtáslánc oldható, illetve megszakítható, A közlőmű ennél a kivitelnél lényegében úgy valósítható meg, hogy a primer energiaforrás 11 haj­tóművének és a szekunder energiaforrás 21 hajtóművé­nek azonos, közös 12, 22 kimenőtengelye van, amelyre az ő tengelykapcsoló egyik kapcsolóeleme is fel van ékelve. A minél kompaktabb felépítés érdekében all, 21 hajtóművek 112, 212 gyűrűkerekei egyben a 143, 243 ékszíjtárcsák tengelyirányban helytálló tárcsafelei­kén: szolgálnak, kúpos hátfelületük megfelelő kiképzése folytán. A másik, tengelyirányban elmozgatható tárcsa­fele <et és menesztőszerkezeteiket csak igen vázlatosan érzékeltettük. A primer energiaforrás 11 hajtóművében a bolygómű a már említett módon a 4a., illetve 4b. áb­rák szerinti kapcsolású. A fix áttételi fokozat létesítésé­hez a 113 napkerék lefékezését és rögzítését itt a 193 parczitakerék tengelyéhez rendelt 170 fék biztosítja. A napkerék forgásirányát az alternatívan kapcsolható 191 és 192 súrlódó tengelykapcsolókkal lehet megválasz­tani. A 191 tengelykapcsoló rögzítésekor a napkerék a gyűrűkerékkel azonos, a 192 tengelykapcsoló rögzítése­kor pedig ellentétes irányban forog. A 8. ábrán olyan célszerű példaképpeni találmány szerinti hajtóberendezést mutatunk be, amely szintén igen kompakt építésű és előnyösen alkalmazható például fronthajtású személygépkocsikban. A primer energia­­for ás itt célszerűen 10 Diesel-motorhoz csatlakoztatott és ; z ábrán nem is részletezett, önmagában ismert több­­fokozatú, kapcsolható sebességváltós 11 hajtóműves egy­ség lehet. A hajtóberendezés kinematikai lánca itt a 2. ábra szerinti elvi kapcsolásnak felel meg, így a primer energiaforrás 12 kimenőtengelye olyan alternatív 6 át-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents