188563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ródium-komplex koncentrátum és hidroformilező reakcióközeg előállítására

1 188 563 2 tunk, amely kb. 300 ppm ródiumot és 5 tömeg% trifenil­­foszfint tartalmazott, a levegővel kezelt koncentrátum­­ból készített oldat egy részletét az előbbiekben ismerte­tettel megegyező módon katalizátorként alkalmaztuk propilén hidroformilezéséhez. A ródiumforrásként a levegővel kezelt koncentrátumot alkalmazó ródium­­komplex katalizátor aktivitása kb. 62 %-a volt az ugyan­ilyen körülmények között alkalmazott friss ródium­­komplex katalizátor aktivitásának. Ugyanazon a napon az előbbiekben ismertetett mó­don készített, hígított és levegővel kezelt ródium-komp­­lex koncentrátum egy másik részletét először nátrium­­hidrogén-karbonát 5 tömeg%-os vizes oldatával, majd vízzel mostuk, ezt követően szárítás után az előbbiekben ismertetett körülmények között katalizátorként alkal­maztuk propilén hidroformilezéséhez. Ebben az esetben a ródium-komplex katalizátor aktivitása megnövekedett, és kb. 82 %-a volt az ugyanilyen körülmények között al­kalmazott friss ródium-komplex katalizátor aktivitásá­nak. Összehasonlítás céljából az eredeti kimerült hidro­­formilező reakcióközeg (azaz az ebben a példában alkal­mazott eredeti kiindulási anyag) egy részletét katalizá­torként alkalmaztuk az előbbiekben ismertetett körül­mények között propilén hidroformilezéséhez, az eredeti kiindulási anyag, a kimerült hidroformilező reakció­közeg egy másik részletét előbb nátrium-hidrogén-karbo­­nát vizes oldatával, majd vízzel mostuk, ezután megszárí­tottuk, majd ugyanilyen körülmények között szintén katalizátort alkalmaztuk. A ródiumforrásként a kimerült hidroforrriilező reakcióközeg nem mosott részletét alkal­mazó ródium-komplex katalizátor aktivitása kb. 30 %-a volt az ugyanilyen körülmények között alkalmazott friss ródium-komplex katalizátor aktivitásának, míg a ródium­forrásként a kimerült hidroformilező közeg mosott rész­letét alkalmazó ródium-komplex katalizátor aktivitása 33 %-a volt az ugyanilyen körülmények között alkalma­zott friss ródium-komplex katalizátor aktivitásának. 16. példa Egy Arthur E. Smith-féle laboratóriumi filmbepáriót alkalmaztunk olyan kimerült hidroformilező reakció­­elegy 476 g-os részletének bctöményítésérc. amely propilénnek butiraldehiddé történő, hidrogénnel és szén monoxiddal végzett folyamatos hidroformilczéséből származott, a hidroformilezés ródium-komplex katalizá­tor jelenlétében folyt, amely lényegét tekintve ródiuin­nak szén-monoxiddal és trifenilfoszfinnal képzett komp­lexéből és szabad trifenilfoszfinból állt, a kimerült reak­cióközeg kevesebb, mint 400 ppm ródiumot tartalma­zott, és a katalizátor aktivitása friss katalizátor aktivitá­sának kb. 32 %-ára csökkent, a bepárlás során a film­­bepárló külső falának hőmérséklete kb. 150 °C, az üzemi nyomás a bepárlóban kb. 3 Hgmm (400 Pa) volt. A ki­merült reakcióközeg betáplálása 90 percig tartott, desz­tillációs maradékként kb. 385 g koncentrátumot vezet­tünk el, amely a betáplált reakcióközeg gyakorlatilag tel­jes ródiumtartaimát és a magasabb forráspontú konden­zációs termékeket tartalmazza. Az első desztillációs mű­velet maradékának egy kb. 337 g-os részletét egy újabb desztillációs művelet során a bepárlóban tovább tömé­­nyítettük kb. 230-245 °C hőmérsékleten és kb. 3 Hgmm (400 Pa) nyomáson, 2 órán át; az így kapott erősen viszkózus ródium-komplex koncentrátum (desz­tillációs maradék) kb. 6739 ppm ródiumot és kisebb mennyiségű trifcnilfoszfint tartalmazott, fennmaradó része lényegét tekintve trifenilfoszfin-oxidból és maga­sabb forráspontú szerves vegyületekből, például aldehid pentamerekből állt. Ugyanazon a napon, mint amikor a kb. 6739 ppm ródiumot tartalmazó ródium-komplex koncentrátumot desztillációs maradékként előállítottuk, a koncentrátum egy részletét megfelelő mennyiségű trifenilfoszfinnel és TexanoIIal hígítottuk, így kb. 300 ppm ródiumot és a ródiumhoz viszonyítva kb. 65:1 rnólarányú, 5 tömeg%­­nyi szabad trifenilfoszfint tartalmazó oldathoz jutot­tunk. az oldat egy részletét katalizátorként alkalmaztuk propilén hidroformilezéséhez, reaktorként keverős auto­­klávot használtunk, a rcakcióelcgy hőmérséklete kb. 100 °C, 1:1:1 mólarányú szén-monoxid, hidrogén és propilén elegyéböl álló gőztér össznyomása 75 psi (5,173 bar) volt. A ródiumforrásként az ismertetett eljárással készí­tett koncentrátumot alkalmazó ródium-komplex katali­zátor aktivitása kb. 46 %-a volt az ugyanilyen körülmé­nyek között felhasznált ródiumforrásként (ródium-di­­karbonilj-acetiiacetonátot alkalmazó ródium-komplex katalizátor aktivitásának. Szintén ugyanazon a napon az előbbiekben ismerte­tett módon készített hígított ródium-komplex koncent­­rátuir egy másik részletét először nátrium-hidrogén-kar­­bonát 5 tömcg%-os vizes oldatával, majd vízzel mostuk, ezt követően szárítás után ugyanilyen körülmények kö­zött katalizátorként alkalmaztuk propilén hidroformile­zéséhez. Ebben az esetben a ródium-komplex katalizátor aktivitása megnövekedett, és kb. 58 %-a volt az ugyan­ilyen körülmények között alka1 mázott friss ródium­­komplex katalizátor aktivitásának. Két héttel később ugyanennek a desztillációs mara­dékként előállított, kb. 6739 ppm ródiumot tartalmazó ródium-komplex koncentrátumnak egy másik részletén 16 órán át 50 °C hőmérsékleten levegőt buborékoltat­­tunk keresztül. A levegővel kezelt részletet a kezelés nap­ján a korábban ismertetett módon felhígítoriuk, így kb. 300 ppm ródiumot és kb. 5 tömeg% trifenilfoszfint tar­talmazó oldatot kaptunk, a levegővel kezelt koncentrá­­tumból készített oldat egy részletét katalizátorként alkalmaztuk propilénnek az előbbiekben ismertetett mó­don végrehajtott hidroformilezéséhez. A ródiumforrás­ként a levegővel kezelt koncentrátumot alkalmazó ródi - um-komplex katalizátor aktivitása kb. 75 %-a volt az ugyanilyen körülmények között alkalmazott friss ródi­um-komplex katalizátor aktivitásának. Ugyanazon a na­pon előbbiekben ismertetett módon készített hígított, levegővel kezelt ródium-komplex koncentrátum egy má­sik részletét először 5 tömeg%-os nátrium-hidrogén-kar­­boná*.-oldattal, majd vízzel mostuk, ezt követően katali­zátorként alkalmaztunk propilénnek az előbbiekben is­mertetett módon végzett hidroformilezéséhez. Ebben az esetben a ródium-komplex katalizátor aktivitása a meg­növekedett. és kb. 86 7>-a volt az ugyanilyen körülmé­nyek közöli alkalmazott friss ródium-komplex katalizá­tor aktivitásának. Összehasonlítás céljából az eredeti kimerült hidrofor­milező reakcióközeg (azaz az ebben a példában alkalma­zott eredeti kiindulási anyag) egy részletét katalizátor­ként alkalmaztuk propilénnek az előbbiekben ismerte­tett módon végrehajtott hidrofoimilczéséhez, az eredeti kiindulási anyag a kimerült hidroformilező reakcióközeg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 17

Next

/
Thumbnails
Contents