188541. lajstromszámú szabadalom • 4H- 3,1-benzoxazin-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

188 541 II. példa 20 tr, a 2. példa szerint előállított hatóanyagot fel­oldunk 80 tr xilolból, 8-10 mól etilén-oxid és 1 mól olajsav-N-monoetanol-amid 10 tömegrésznyi addíciós ter­mékéből, 5 tr dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsóból, valamint 40 mól etilén-oxid és 1 mól ricinusolaj 5 tömeg­­résznyi addíciós termékéből készült elegyben. A kapott oldatot 100 000 tr vízbe öntve és egyenletesen eloszlatva 0,02 t%hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk. III. példa 20 tr 14. hatóanyagot feloldunk 40 tr ciklohexanon­­ból, 30 tr izobutanolból, 7 mól etilén-oxid és 1 mól izo­­oktil-fenol 20 súlyrésznyi addíciós termékéből és 40 mól etilén-oxid és 1 mól ricinusolaj 10 tömegrésznyi addíciós termékéből készült elegyben. Az oldatot 100 000 tr vízbe öntve és egyenletesen eloszlatva 0,02 t% hatóanya­got tartalmazó vizes diszperziót kapunk. IV. példa 20 tr 34. hatóanyagot feloldunk 25 tr ciklohexanol­­ból, 65 tr, 210—280 °C forráspontú ásványolaj-frakció­ból, valamint 40 mól etilén-oxid és 1 mól ricinusolaj 10 tömegrésznyi addíciós termékéből készült elegyben. Az oldatot 100 000 tr vízbe öntve és egyenletesen elosz­latva 0,02 t% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk. V. példa 20 tr 68. hatóanyagot alaposan összekeverünk 3 tr diizobutil-naftalin-a-szulfonsav-nátriumsóval, szulfit­­szennylúgból származó 17 tr ligninszulfonsav-nátriumsó­­val és 60 tr porított kovasavgéllel, majd kalapácsmalom­ban összeőröljük. A keveréket 20 000 tr vízben egyenle­tesen eloszlatva 0,1 t% hatóanyagot tartalmazó permet­­levetkapunk. VI. példa 3 tr 73. hatóanyagot alaposan összekeverünk 97 tr porított kaolinnal; 3 t% hatóanyagot tartalmazó porozó­szert kapunk. VII. példa 30 tr 87. hatóanyagot alaposan összekeverünk 92 tr porított kovasavgéllel és a kovasavgélre permetezett 8 tr paraflinolnjjal. Jó tapadúkcpcsscgű szert kapunk. ' VIII. példa 20 tr 4. hatóanyagot alaposan összekeverünk 2 tr do­­decil-benzolszulfonsav-kalciumsóval. 8 tr zsiralkohol­­poliglikol-éterrel, fenol, karbamid és formaldehid kon­­denzátumának 2 tömegrésznyi nátriumsójával és 68 tr paraffinos ásványolajjal. Stabil, olajos diszperziót kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A találmány szerinti szert kikelés előtt vagy kikelés után alkalmazhatjuk. A szert arra a területre juttathat­juk, ahol a gyomnövények magvaikból kikelnek vagy a vegetatív növényi részek kihajtanak, vagy a gyomnövé­nyek vagy haszonnövények leveleire juttathatók. A talál­mány szerinti szerrel való kezelést célszerűen a gyomnö­vények kikelése után végezzük. Ha a szert a haszonnö­vény kevésbé tűri, akkor olyan kezelési módszert alkal­mazhatunk, hogy a gyomirtószert permetező készülék­kel csak a gyomnövények leveleire és a talajra permetez­zük és a haszonnövényeket érintetlenül hagyjuk. A találmány szerinti gyomirtószer felhasznált meny­­nyisége - a hatóanyagra vonatkoztatva - az évszaktól és a növények fejlettségétől függően 0,1—15 kg/ha, esetleg több lehet; a nagyobb adag elsősorban a növényzet teljes elpusztulását célozza. A (I) általános képletű 4H-3,l-benzoxazih-származé­­kokat hatóanyagként tartalmazó gyomirtószereknek a gyomnövényekre kifejtett hatását ismert hatóanyagokat tartalmazó szerek hatásával összehasonlítva növényház­ban vizsgáltuk. Tenyészedényként körülbelül 1,5 t% humuszt tartal­mazó agyagos homokkal töltött, 300 ml-es műanyag edé­nyek szolgáltak. A talajba sekélyen elvetettük a II. táblá­zatban felsorolt vizsgálati növények magvait — fajtán­ként elkülönítve — vagy palántákat vagy dugványokat ültettünk, illetve a Cyperus esculentus kicsirázott hagy­máját helyeztük a talajba. A kikelés utáni kezeléshez a növényeket általában 3-10 cm magasság elérése után kezeltük. A vizsgálandó hatóanyagokat tartalmazó szereket (I—VIII. példák sze­rint készültek) vízben szuszpendáltuk vagy emulgeáltűk és finom porlasztású permetezővel a növények hajtásaira és a növényektől szabad talajra permeteztük. Ezután a kísérleti edényeket a növényház különböző hőmérsék­letű részein állítottuk fel; a meleget kedvelő növényeket 20-30 °C-on, a mérsékeltebb hőigényűeket 10-20 C-on tartottuk. A kísérleti időszak 2—4 hét volt. Ezalatt a növényeket ápoltuk és fejlődésüket megfigyeltük, majd kiértékeltük. A kísérleti eredményeket 0-tól 100-ig ter­jedő skála alapján értékeltük. A 0 azt jelenti, hogy a nö­vények nem károsodtak; 100 jelentése az, hogy legalább a föld feletti hajtások teljesen elpusztultak. összehasonlító szerként a 2-(3’-/trifluor-metU/-fenil)­­-4H-3.1-benzoxazin-4-ont (Vt ; 3 970 652. számú ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), illetve a 3-izopropil-2,l ,3-benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxidot (Vj ; 15 42 836. számú német szövetségi köztársasági szaba­dalmi leírás) tartalmazó ismert szert alkalmaztuk. A kapott eredményeket a III—V. táblázatokban is­mertetjük. II. táblázat Kísérleti növények Amaranthus retrofiexus Desmodium tortuosum Euphorbia geniculata Matricaria spp. Mercurialis annua Triticum aestivum Zea mays Solanum nigrum Chenopodium album Amar. retrofl. Desmod. tort. Euph. genic. Matric. spp. Mercur. annua Tritic. aest. 8

Next

/
Thumbnails
Contents