188534. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés moduláris szerszámrendszerekhez
1 188 534 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés moduláris szerszámrendszerekhez, elsősorban szerszámgépek fő orsójába befogható alaptest és/vagy adapter és/vagy hoszszabbító és/vagy szerszám összekapcsolására, ahol az összekapcsolt elemek egyikén központos furat, másikán pedig ebbe illeszkedő központos csap van és mindkettő rögzítő, illetve menesztő elemmel van ellátva, az egyik elemnek a központi furatba torkolló, azzal egytengelyű menetes furata van és a másik elem is központos menetes furattal van ellátva. A fúró- maróművek és a megmunkálóközpontok főorsóvégződései már korábban is rendkívüli sokféleséget mutattak. A különböző kialakítású automatikus szerszámcserélő berendezések további változatokat eredményeztek és megsokszorozták — a már addig is nagyszámú - csatlakozási módozatot. Ez a tény azt eredményezi, hogy az egy darabból álló fix kivitelű - valamely gépre jellemző kialakítást magán viselő - szerszámokkal sem a gépek szerszámkészlete, sem a szerszámok gyártása nem optimalizálható. Előnyös tehát a szerszámgéphez csatlakozó rész, valamint a forgácsolószerszámok be-, illetve felfogására szolgáló rész különválasztása és alkalmas rögzítőrendszerrel vaió összekapcsolása. Ily módon lehetséges, hogy azonos szerszámbefogó elemek, - különböző — gépekhez csatlakozó elemekkel összekapcsolhatók, illetve egyfajta gépcsatlakozású elemhez többféle szerszámbefogó elem is csatlakoztatható. A korszerű szerszámgépek vezérlőberendezései rendelkeznek azzal a szolgáltatással, hogy az egyélű szerszámmal végzett furatmegmunkálás végeztével a forgácsolóéit a megmunkált felülettől eltávolítva emelik ki a furatból. Ennek előfeltétele, hogy a főorsó meghatározott pontja és a szerszám éle — a vezérlés típusától függően — egymáshoz viszonyított alkalmas helyzetet foglaljon el. A többrészes szerszámfelfogó szerkezetek önmagukban ismertek (lásd például: DE-PS 14 77 140; De-OS 3039 456; 31 08 071; 30 08 189; 28 31 660; DE-GM 75 29 196). Az egyes kapcsolódó elemeket általában úgy alakítják ki, hogy az egyik egységen kiképzett központosító csap csatlakozik a másik egység központos furatába. Az egyik ismert kivitelnél a csatlakozó egységeket a központosító csapon és furaton túl menetes résszel látták el azok Összecsavarása céljából. Ez a megoldás egyszerűségével tűnik' ki, de nem biztosítható általa, hogy a főorsó kitüntetett pontja és a szerszám éle — egymáshoz viszonyított - meghatározott helyzetbe kerüljön. Ilyen kialakítású szerkezet csak a menet záróirányú igénybevételét eredményező módon vehető igénybe, jellemzően jobb forgásirányra. Ellentétes irányú nyomaték a szerkezet lazítását eredményezi. Egy másik ismert megoldásnál az elemek kapcsolatát központosító csap és furat, valamint ezek tengelyére merőlegesen elrendezett kúpos végű csavar biztosítja, amely a központosító csap kúpos süllyesztékébe feszül. Ez a kötés — miután nem koncentrikus a rögzítőerő — nem eredményezi a homlokoldalak kifogástalan síkszerű felfekvését, és a kapcsolat megfelelő merevségét. További ismert megoldás esetében a csatlakozó elemek ugyancsak központosító csap és furat által kapcsolódnak, a rögzítésük fejes belsőkulcsnyílású csavarral történik, amely át van fűzve egy gyűrűn és a gyűrű a központosító furat folytatásában rögzített, menet vagy keresztirányú csapok által, a csavar központosító csapban kialakított menetes furatba csavarható. Ez a kialakítás megfelelő a központos rögzítőerő közlése szempontjából, hátrányaként említhető, hogy a gyűrű egyszerű módon való beépítése (menettel) a kilazuiás veszélyével jár. Ennek elkerülése — az elfordulás megakadályozásával — esetén is fennáll annak a lehetősége, hogy a kisfelületű nagy erőkkel terhelt elemek berágódása, illetve deformációja a kötés merevségét lerontja. A jelen találmánnyal az ismertetett hátrányok kiküszöbölése a célunk és olyan kapcsolási elrendezés kialakítása, amely a felsorolt igényeket maradéktalanul kielégíti és egyszerű felépítésével gazdaságos gyámhatóságot biztosít. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy az összekapcsol; ndó elemek közül az egyik elem menetes furata a másik elmmel azonos irányú, de annál nagyobb menetemelkedésű menettel van ellátva és ezekbe a menetekbe differenciálcsavar van becsavarva, továbbá a menesztőelem olyan menesztőcsap, amelynek egyik fele az egyik elemnek a központi furathoz képest külpontosán elhelyezett, azzal párhuzamos tengelyű furatába van illesztve, a másik fele pedig ennél kisebb átmérőjű, az első félhez képest excentrikus, vége kúpos lemunkálással van ellátva és a másik elem furatába van illesztve. A differenciálcsavar menetes részei között célszerűen hengeres nyakrész van kialakítva és a menetemlekedések aránya előnyösen 1:2. A differenciálcsavar ugyancsak célszerűen belső kulcsnyílással és adott esetben átmenő furattal lehet ellátva. A menesztőcsap a nagyobb átmérőjű furatban axiális hányban golyóval lehet megtámasztva és/vagy a paláston kialakított beszúrásban elhelyezett gyűrűvel lehet rögzítve. Ha a kapcsolási elrendezés kettőnél több elemből áll, a menesztőcsapok előnyösen azonos tengelysíkban és azonos sugáron vannak elhelyezve. A találmány szerinti kialakítással biztosított - a koncentrikus megfelelő mértékű erőhatás következtében - a homlokoldalak korrekt felfekvése, a kellő szilárdságú és merevségű kapcsolat létrehozása a szerszámhordozó, befogó, illetve hosszabbító elemek között. \ szerkezet nem tartalmaz erős kopásnak kitett gyakori cserére szoruló alkatrészeket. A speciális kialakítású menesztőcsap egyrészt egyszerűen kialakítható furatokon keresztül biztosít illesztett kapcsolatot afúlhatáror.ottság veszélye nélkül - így nagy nyomaték átadására képes, mivel igénybevétele a tiszta nyíráshoz közelít, másrészt biztosítja a szerkezet tetszőleges irányú nyomatékkai való terhelhetőségét. A szerszámgép főorsója, illetve az ahhoz csatlakozó elem kitüntetett pontja és a szerszám élhelyzetének kapcsolata jellemzően a simító furatmegmunkálásnál bír jelentőséggel a vezérlés adta szerszámkiemelő ciklus kihasználhatósága miatt. A különböző vezérlések eltérő szerszámélhelyzeiet kívánnak egy meghatározott főorsópozícióhoz képest. A találmány szerinti kialakítás lehetővé teszi ezen eltérő igények követését oly módon, hogy egyrészét a menesztőcsap meghatározza az általánosan használt pozíciót, másrészt ettől eltérő esetben a tetszőleges pozícióba forgatva rögzíthető, kihasználva annak tényét, hogy a differenciálcsavar — az azonos menetemelkedésű menetes szakaszai révén — az emelkedési irányban önzárást biztosít. A találmány szerinti szerkezet biztosítja annak lehetőségét, hogy a főorsón bevezetett hűtő-kenő folyadékot a szerszám éléhez vezessük, átmenő furattal ellátott differenciálcsavar alkalmazásával. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
