188530. lajstromszámú szabadalom • Önitató állatok részére

1 188 530 2 A találmány tárgya önitató állatoknál, különösen ser­tések és szarvasmarhák számára, amellyel folyadék, főleg víz adagolható elosztóhálózatból itatótálba. A H/2529. sz. magyar közzétételi iratból ismert csé­­szás önitató úszóval működtetett nyitó-, illetve zárósze lepből álló egységből, valamint kiemelhető itatócsészéből áll. A 2469116 lsz. francia szabadalmi leírásból ismert megoldás olyan önitatóra vonatkozik, amelynek itatótál­ja furatokon keresztül úszóval szabályozott tartállyal van kapcsolatban. A 4 274 365 lsz. USA-beli szabadalmi leírásból továb­bá ismert olyan megoldás, amelynek több úszóháza van, az úszóház itatótállal van körülvéve. Az itatótál nyílásán keresztül az úszóházza! van kapcsolatban. A fenti megoldások úszóval vannak ellátva, amely a ta, tály meghatározott vízszintjét biztosítja. A tartály és az itatótál közötti összeköttetés révén az itatótál foly­­dékszintjct szintén állandó szinten tartják, ami nagy víz­felhasználáshoz vezet. Olyan önitatók és tálas itatok ismertek, amelyeknél az itatótálak vízellátását az állatok által működtetett ki­oldószerkezetekkel oly módon biztosítják, hogy a víz többnyire nagy mennyiségben áramlik az itatóiálba, az túltöltődik, az állatokhoz fölöslegesen sok jut el és a trágyalé fölöslegesen hígul. Ezzel a vízellátás és trágya­­szállítás költségei növekednek. Nagy állatistállókban a keletkező trágyamennyiség felhasználása problémát jelent. Nagyméretű itatótálak sok vizet vesznek fel, ame­lyet nem mindig isznak ki az állatok, a víz állott lesz és szennyeződik. Nyomás alatt álló vízhálózatból táplált itatótálak na­gyabb működtető erőt igényelnek, ami különösen mala­cot,: esetében hátrányos. A találmány célja, hogy egyszerű eszközökkel tálas itatok takarékos vízellátását tegyük lehetővé. A találmány feladata, hogy olyan önitatót alakítsunk ki, amely korlátozott mennyiségű vizet vesz fel a háló­zatból, előnyösen nyomás nélküli ellátóhálózatból egy­szerű, üzembiztos eszközökkel. Ä kitűzött feladat megoldására olyan, állatok cs külö­nösen sertések vagy szarvasmarhák itatására szolgáló ön­­iialót dolgoztunk ki, amelynek állatok által működtetett kapuja, kiömlése és a kiömléshez csatlakoztatott itató­tálja van és a találmány szerint előnyösen közös tartály­ban úszó által működtetett befolyó szelep és legalább egy, működtetőkarral összekapcsolt vízkiszorító test van. A tartály egy közös vagy több egymással közlekedő kam­­iáfcól kialakított házként van kiképezve. A találmány szerinti önitató egy előnyös kiviteli alakjában a vízki­­szorító test merítőélekkel van ellátva, a vízkiszorító test­nek merítőeszköz vagy uszony alakja van. Emellett a víz­­kiszorító test téglatest, gömb, henger vagy cső formájúra is lehet kialakítva. A találmány egy előnyös kiviteli alakjában a vízki­szorító test úszóval párhuzamosan vagy koncentrikusan helyezkedik el. Az úszó, amely egyben vízkiszorító test­té lehet kialakítva, előnyösen szelcptűvcl van ellátva, amely mint fojtó működik. A találmány egy további kiviteli alakjában a vízkiszo­rító test mereven vagy felületi érintkezéssel van a mű­ködtetői irral összekötve, amely az itatótá! fölött a túl­folyónyíl; son belül a tartályban helyezkedik el. A mű­­ködtetőka. -rigóval ellátott szabályozócsavarral van ösz­­szekötve, a vrge az itatótálba vagy mellé torkolódik. A találmány egy további kiviteli alakjában a működ­­etőkar tőgyszerűen lehet kiképezve furattal ellátva, imelynél a működtetőkar a tartályba rugalmasan és víz­­záróan helyezkedik el. A működtetőkarnak az állatok ál­tal végzett mozgatásakor, a vízkiszorító test segítségével annyi víz folyik ki a túlfolyónyíláson, amennyi a beme­rülő vízkiszorító test térfogata. Hullámkeltéssel, amelyet a vízkiszorító test különbö­ző külső kialakításával és elhelyezésével idézhetünk elő, a tartályból kifolyó vízmennyiséget növelhetjük. A kiszorítható fólyadékmennyiség szabályozható a zárórész magasságának állításával. A működtetőkar elengedése után a vízkiszorító test szabadon mozog, részben vagy teljesen kiemelkedik a fo­lyadékból, és a folyadékszint a tápvezetékből kifolyó vízzel újra beállítódik. Az úszó szeleptűje, amely egyben mint fojtó működik, meghatározza a folyadék szintjét a tartályban. Ezzel megelőzhető a túlzottan nagy vízkivé­tel a működtetőkar gyors mozgatásakor. A találmány előnye, hogy a tartályt egyszerűen, pél­dául öntéssel, préseléssel vagy mélyhúzással alakíthatjuk ki és csak kevés vezérlődéin szükséges, ami nagy üzem­­biztonságot eredményez. A találmányt részletesen előnyös kiviteli példák kap­csán a rajzok segítségéve] ismertetjük, ahol 1. ábra: a találmány szerinti, nyomóvízhálózatra csat­lakoztatott önitató, kívül elhelyezett, vízkiszorítótesttel összekötött nuíködtetőkarral és vízkiszorító test és úszó­szelep párhuzamos elrendezésével, 2. ábra: az 1. ábra szerinti önitató A—A metszete, 3. ábra: a találmány szerinti önitató metszete az úszó körül elhelyezett vízkiszorítótesttel, 4. ábra: a találmány szerinti önitató metszete, ahol az úszó egyben vízkiszorító test, 5. ábra: a találmány szerinti önitató felülnézete met­szetben átfúrt működtetőkarral itatótál nélkül, 6. ábra: az 5. ábra szerinti kiviteli alak elölnézete, 7. ábra: az 5. ábra szerinti kiviteli alak oldlnézete. A találmány szerinti önitató (1. és 2. ábra) egy önt­vényből elkészített 3 tartályt és 11 itatótálat tartalmaz. A 3 tartályban 5 szcleptűvel ellátott 4 úszó van elhelyez­ve. A3 tartály bemenetében 1 bevezetőcső csavarkötés­sel csatlakoztatott 2 fúvóka van beépítve. A tartály oldalfalán 8 tengely van kialakítva, amelyhez 6 működte­tőkar és 9 vízkiszorító test van csatlakoztatva. A 6 mű­ködtetőkar és a 3 tartály között 7 nyomórugó van be­feszítve, amely a 6 működtetőkaron elhelyezett 12 sza­bályzócsavarhoz van kapcsolva. A folyadék az 1 bevezetőcscből a 2 fúvókán keresztül ömlik be a tartályba. Amikor a 4 úszó a folyadék felszí­nére kerül, a vele összekötött 5 szeleptű lezárja a vízbe­­ömlest. A 6 működtetőkar az állatok által a 7 nyomórugó nyomásával ellenkező irányba végzett mozgatásakor az ezzel mereven összekötött és a közös 8 tengelyén elhe­lyezkedő 9 vízkiszörító test lemerül a 3 tartályba, ezzel a folyadék a 10 túlfolyónyíláson keresztül a 3 tartállyal összekötött 11 itatótálba kerül. A 6 működtetőkar elengedése után a 9 vízkiszorító test kiemelkedik a folyadékból, és a folyadék utántöltése megindul. A vízszint szabályozásához a tartályban az 5 szeleptüt nagyobb vagy kisebb mértékben csavarjuk be a 4 úszóba. A 6 működtetőkar ellennyomását a 12 szabályzócsa­varral állítjuk be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents