188528. lajstromszámú szabadalom • Térhatású kirakójáték
1 1S8 528 2 A találmány tárgya fa- vagy műanyaglemezbői készíthető, hat- és négyélű lapokból álló kirakójáték, amelynek mindegyik lapján, egy adott nagyságú kocka, különböző axonometrikus képe látható és ezen lapok azonos hasszúságú éleikkel egymáshoz illesztve térben gördülő kocka látványát keltik. Az ismert kirakójátékok — optikai hatásukat tekintve — általában síkidomokat szemléltetnek. Ezek közül jellemző kivételnek tekinthető a szabályos hatszögelernekből álló dominó. Ennek a játéknak nem célja térhatás keltése, hanem forma hosszúságú éleinek monotonitása miatt nem keltenek a kirakott elemek igazi térhatást. A találmány feladata olyan kirakójáték létrehozása, amely megoldásának változatossága által valódi térhatást kelt és szórakoztató jellege mellett elsősorban a játékos térlátásának fejlesztése a célja. A találmány alapgondolata értelmében a kocka axoacmetrikus ábrázolásából indulunk ki. A találmány egy előnyös kiviteli alakjához kiválasztottuk a kockának azokat a élrövidülési arányait, amelyeknek kombinációi - a térgeometria törvényei alapján — optimális mennyiségű kockakép megszerkesztését eredményezték. Ezek a rövidülési arányok sorrendben cos 0°, cos 15°, cos 25°, cos 25°, cos 45°, cos 55° és cos 65° értékek. Ezzel a 7 rövidülési aránnyal 12 különböző axonometrikus kockakép volt szerkeszthető az optimális axonometriatengelykeresztek meghatározása után. Közülük a 9 darab hatélű lap a kockát általános térbeli helyzetében mutatja 3 határoló síkjának láthatósága által, a 3 darab négyélű lap pedig a kockának azokat a speciális helyzeteit mutatja, amikor a kockát szemben nezve, annak csak 2 határoló síkja látható. Végül a megszerkesztett axonometrikus képek kontúréleit célszerű volt egymástól jól megkülönböztethető jelekkel ellátni, illetve a kontúrélekre közvetett módon, a kockák határoló síkjaira rajzolt pontmintákkal utalni a könnyű kezelhetőség céljából. A találmány szerinti kirakójáték újszerűségéből adódó főbb előnyök a következők: — az egyszerű játékkal meglepően új, változatos és látványos térhatás keltése, — a játék szórakoztatva tanító jellege, amely szinte rákényszeríti a játékost a 3 dimenzióban való gondolkodásra, — a játékkal játszható többféle játéktípus, — a játék újszerű használata: az azonos hosszúságú Up élek illesztési műveletének újdonsága, — a játék egyszerű kialakításából és kedvező méretéből adódó olcsó gyárthatósága.A találmányt a továbbiakban, annak példaképpen kihitelezett alakja kapcsán ismertetjük részletesen az ábrák segítségével, amelyek közül — az 1. ábrán a tizenkettő lap felülnézeti képe látható, — a 2. ábrán pedig az 1. ábra lapjaiból példaként kirakott alakzat képe van, — a 3a és 3b. ábrákon a rossz és jó lapillesztésre mutatunk példákat, — a 4. ábrán a tizenkét lap pontmintákkal ellátott felülnézeti képe látható, — az 5. ábrán a 4. ábra lapjaiból példaként kirakott alakzat képe van,- a 6. és 7. ábrán a pontmintával ellátott lapok kirakásának szabályát illusztráljuk. Rátérve az 1. ábrára, látható, hogy a hatélű 1 lapok mindegyike, egy adott nagyságú kocka különböző axonometrikus képét ábrázolja olymódon, hogy a kocka kilenc látható éle közül a hat 3 kontúréi azonos a lapok hat élével, a további három 4 kockaél pedig a lapokon ábrázolva van. Az élhosszúságok azonosítása céljából a 3 kontúrélekre egymástól jól megkülönböztethető 7 jelek vannak feljelölve. A négyélű 2 lapok olyan axonometrikus képek, amelyeken a kockának hét éle látható ezek közül két-két 5 kontúréi azonos egyenesbe esik és egy 6 kockaél van íbrázolva a lapokon. A találmány szerinti kirakójáték használata a 2. ábrán 'átható A játék során az 1 ill. 2 lapok egymást követően heíyezendők el, mindig az előzőén elhelyezett lap azonos jelű 3,5 iapéléhez illesztve a soronkövetkező 1 ill. 2 lapot, vigyázva arra, hogy az illeszkedő lapélek azonos «égébe fussanak be a lapokon ábrázolt kockaképek élei. A helytelen illesztésekre a példa a 3a. ábrán látható. Ugyanezeket az illesztéseket helyesen a 3b. ábra szemlélteti. Ez a minden lapelhelyezésnél megismétlendő művelet kényszeríti a játékost a 3 dimenzióban való gondolkodásra. Célszerűnek látszott a 4. ábrán látható 8 pontminták bevezetése az azonos hosszúságú lapélek közvetett jelölésére . Ennek praktikus okai a következők:- az egymáshoz illeszthető lapok könnyebb felismerhetősége,- a kockák síkjaikra illeszkedő - a síkokkal azonos nyílásszögű - ellipszisek növelik az optikai hatást. A fent leírtakat illusztrálja az 5. ábra, amely a 2. ábrán bemutatott illesztési példa 4. ábrán látható pontrr ín iákkal ellátott lapokkal kirakott változata. A 6 . és 7. ábrák alapján a pontmintás lapok illesztésének szabályai sorrendben a következők:- összeilleszthetők azok a lapok, amelyeken azonos pontminta található (6a. és 7a. ábrák),- illesztésre alkalmasak a pontminták befoglaló négyszögeinek csúcsaiból induló, egymással párhuzamos lapélek (6b. és 7b. ábrák),- illesztéskor a befoglaló négyszögek csúcsaikkal ér ntkeznek (6c. és 7c. ábrák). A hatélű lapok egymáshoz illesztésének mindig 2 megoldása van (6. ábra). A négyéi ű lapok a hat élű lapokhoz viszont 4 féle rnodon illeszthetők (7. ábra), aminek oka az, hogy a négyélű lapokon ábrázolt kocka hátsó éleihez is lehet ükszteni, mivel azok az elülső élekkel azonos síkban vannai. A játék játszható egyéni- és társasjátékként egyaránt, játékszabályai a francia-kártya és a dominó játékszabályaiból alakíthatók ki. Péida néhány játéktípusra:- egyéni kirakójátékban (pásziánsz) a dobozban tárok lapokat a játékos a kiemelés sorrendjében próbálja sonarakni, az új lapot mindig az előtti kirakott laphoz illesztve. A nem illeszthetőket maga elé teszi, majd am kor lehetősége nyílik, a már kirakott lapokhoz illesz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
