188527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfin-oxid-származékok előállítására
1 188 527 8. példa (Nátrium-hipoklorittal) 2 4. példa (Nátrium-hipoklorittal) 50 ml izopropanol, 7,0 g trifenil-foszfin-szulfid és 15 ml 2,5 %-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát keverékéhez 15—20 °C hőmérsékleten 90 ml 6 %-os vizes nátrium-hipokloritot adunk, és az elegyet 20 °C-on 1,5 órán át keverjük. A szerves fázist elkülönítjük és vízzel hígítjuk, így a trifenil-foszfín-oxid kristályok alakjában kiválik. A csapadékot vízzel mossuk és szárítjuk, így 6,1 g terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 154— 156 °C. 5. példa (Kalcium-hipoklorittal) A 4. példában leírtak szerint járunk el, de a 6 %-os vizes nátrium-hipoklorit helyett 70 ml vízben oldott 5,5 g kalcium-hipokloritot alkalmazunk, s így ugyanazt a terméket kapjuk. 6. példa (Nátrium-hipoklorittal) 125 ml metanol, 7,5 g trifenil-foszfin-szulfid és 25 ml 2,5 %-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát keverékéhez 10-15 °C hőmérsékleten 125 ml 14,3 %-os vizes nátrium-hipokloritot adunk, és az elegyet a fenti hőmérsékleten 1 órán át keverjük. A reakciókeveréket ezután 500 ml vízzel hígítjuk, a kivált kristályokat kiszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. így 6,5 g trifenil-foszfinoxidot kapunk, amelynek olvadáspontja 154—157 °C. 7. példa (Klórgázzal) 50 ml izobutanol, 7,0 g trifenil-foszfin-szulfid és 50 nil 5 %-os vizes nátrium-hidroxid keverékén 15 °C hőmérsékleten klórgázt buborékoltatunk át, amíg észrevehető mennyiségű kiindulási szulfid vékonyrétegkromatográfiásan már nem mutatható ki. A reakciókeveréket egy ideig állni hagyjuk és a szerves fázist elkülönítjük. A szerves fázist vízzel mossuk és szárazra pároljuk. A maradékot éterrel eldörzsölve kapjuk a trifenil-foszfinoxidot. B) (Ca H5 0)3 P = S------> (C2 H5 0)3 P = O 125 ml izopropanol, 10,0 g trietoxi-foszfin-szulfid és 2 %-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát keverékéhez 5 125 ml 6 %-os vizes nátrium-hipokloritot adunk és az elegyet 30 percig keverjük. A reakciókeveréket éterrel extraháljuk, és az extraktumot szárazra pároljuk. A maradékot csökkentett nyomáson desztilláljuk, így 8,0 g trietoxi-foszfin-oxidot kapunk, amelynek forráspontja 10 (fp.as)103°C. Szabadalmi igénypontok 15 1. Eljárás trifenil-, illetve tri( 1 —4 szénatomos alkoxi)foszfin-oxid előállítására azzal jellemezve, hogy trifenil-, illetve tri( 1 —4 szénatomos alkoxij-foszfin-szulfidot adott esetben víztartalmú közömbös szerves oldószerben 0-40 °C-on 1—10 mólegyenérték klórozószerrel klórozunk és 20 vizes bázissal 0—40 °C-on hidrolizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a klórozást tionil-kloriddal, foszfor-pentakloriddal, alkálifém-hipoklorittal, kalcium-hipoklorittal vagy klórral végezzük. 25 3. A 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a klórozást hipoklorit-sóval végezzük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy oldószerként észtert vagy vizes alkanolt használunk. .* 30 5. A 4. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy oldószerként etil-acetátot, vizes metanolt, vizes etanolt, vizes propanolt, vizes butanolt vagy vizes izobutarolt alkalmazunk. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, 35 hogy a klórozást 1-50 térfogatrész oldószerben végezzük. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a hidrolízist alkálifém-vagy alkáliföldfém-hidroxiddai, -karbonáttal vagy -hidrogén-karbonáttal vizes oldat-40 ban végezzük. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy alkálifém-vegyületként nátrium-vegyületet használunk. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, 45 hogy a klórozást és a hidrolízist egyidejűleg végezzük. Ábra nélkül 3
