188519. lajstromszámú szabadalom • Nagy reflexiójú interferenciatükör több spektrumsávra

1 188 519 2 a következők voltak: az üveglap törésmutatója nç = = 1,52; alacsony törésmutatójú részekként szilícium­­dioxid (Si02) réteg, amely az N0 réteget képezte, és amelynek törésmutatója n^ = 1,455. Nagy törésmutató­jú rétegként Ti02-réteget (H0) alkalmaztak, amelynek a komplex törésmutatója nn - ikj-i = 2,315 - i • 0,005 (i = V- 1), amellyel az abszorpciós index kn = 0,005. A kft abszorpciós index, amely az alacsony törésmutató­jú szilíciumdioxid rétegnek az abszorpciós indexe, a gyakorlati tapasztalatok alapján elhanyagolható. A X0/4 rétegekre a X0 = 520 nm, így a W0 rétegcsoportból fel­épített és a közöttük Kn és Kj[ elhelyezett csatolóréte­geknél három reílexiósáv adódik, amelyet a már előbb említett képlet alapján számíthatunk ki, vagyis kiszá­molhatjuk Xj, X2, X3 értékét, amelyekre Xj =693 nm, X2 = 416 nm, X3 = X0 = 520 nm adódik. Az 1. ábrán a folytonos vonal az R spektrális reflexiós görbét mutatja, míg szaggatott vonallal T transzmissziós görbe van ábrá­zolva, és a görbék közötti sraffozott terület az abszorp­ciós veszteség mértékére jellemző. A reflexiós vesztesé­gek az egyes rcflcxiósságú sávokban munkatartomány­ban csak 1-3 %, és az értékük csak körülbelül 2-5- szöröse annak, ami egyetlen X0/4 titándioxid réteg ese­tében. 2. példa Az 1. példánál bemutatott leírás alapján a 2. példánk­ban az interferencia tükör rétegelrendezése a következő: G/w0KnW0KnW0KnW0K^W0, ahol az egyes réteg­­csoportoknál w0 H0N0H0 rétegekből van kiképezve, és a W0 rétegcsoport pedig H0N0H0N0 rétegekből áll. \ Kn csatolórétegek ebben az esetben 5xN0 rétegből vannak kiképezve, vagyis a csatolórétegeknek az optikai vastag­sága 5xX0/4. A G alaptestre ugyanolyan anyagokból ké­peztük ki a rétegeket gőzöléssel, mint az 1. példánál. A Xoi'4 rétegekre X0 = 520 nm, úgyhogy ugyanúgy három reflexiósáv adódik, amely a már említett képletek alapján számítható, mégpedig Xi = 434 nm, X2 = 650 nm és X3 = X0 = 520 nm. A reflexiós cs transzmissziós tulajdonságait, a fent említett interferenciatükörnek, a 2. ábrán láthatjuk. A straffozott tartományban látható a reflexiós veszteség, amely a reflexiós sávok minimális munkatartományában 1—3%. 3. példa Az 1. példához hasonlóan ennek az interfcrcnciatü­­körnek is a rétegsorrendjét betűkkel írjuk le, mégpedig: G/W0KNW0KNWoKNW0KNW0KNWo, ahol \V0 = = H0N0H0 és Kn = 2N0. Itt is ugyanazok az anyagpara­méterek G-re, N0-ra és H0-ra, mint az 1. példánál. A Xo szintén 520 nm, úgyhogy a fenti elrendezés alapján látható, hogy két reflexióssáv adódik, amely a képletek alapján kiszámítva Xi = 433 nm és \ = 650 nm. A 3. ábrán ugyanúgy, ahogy az előbbiekben, a ref­lexiós és a transzmisszisós tulajdonságait mutatjuk be az így kialakított interferenciatükörnek. A sraffozott tar­tomány, amely az R és T görbék között látható, a ref­lexiós veszteségről ad tájékoztatást, amely 1—2 %. 0 Annak érdekében, hogy a találmány szerinti megol­dást egyértelművé tegyük, a 4. ábrán egy, a már ismert interferenciatükörrel létrehozott spektrális reflexiós és transzmissziós görbét mutatunk be. Ebben az esetben két különböző W, és W2 váltakozó rétegekből kialakí­tó tott rétegcsoportot láthatunk, ahol mindkét Wj és W2 rétegcsoport magasszámú rétegekből van kialakítva, és egy G üveg alapra van felvive, ahol a strukturális felépítés képlet G/WjWj, ahol W2 = HjNi ...NjH, = 17 XJ4 rétegeket jelent, és W2 = H2N2...H2N2 = 16 X2/2 réte- 15 geket jelent. A belső, közvetlenül az üvegrétegre felvitt W2 réteg­rendszer X2 = 430 nm hullámhosszúságra van beállítva, míg a külső rétegcsoport (Wj ) a Xj = 650 nm-re. Az in­terferenciatükör előállításánál ugyanazokat a réteganya- 20 gokat alkalmazták ugyanolyan törésmutatóval, mint a találmány szerinti interfercnciatükörnél. Ahogyan ez az 5. ábra sraffozott tartományából is kitűnik, a kis ab­szorpciós veszteség, amely alatt 1—2 %-ot értünk, és a nagy reflexiós érték csak egy, a X] = 650 nm hullám- 25 hosszúság közvetlen környezeti tartományában találha­tó, mivel csak ez a sáv az, amely a fény beesési irányára vonatkoztatva a Wt rétegrél reflektálódik. A második spektrumsáv a X2 = 433 nm hullámhosszúság környékén van, itt azonban a reflexió lényegesen kisebb, mivel en- 30 nek a fénynek a W2 rétegcsoporton történt reflexió után még a felette elhelyezett Wj rétegcsoport sok-sok réte­gén is reflektálódnia kell, és ez 10-30 %-os abszorpciós veszteséghez vezet, amely körülbelül tízszerese, mint a találmány szerinti interferencia tüköré. 35 Szabadalmi igénypontok 1. Inlerferenciatükör több spektrumsávra nagy ref- 40 lexióval, amely tükör egy alapból és arra felvitt válta­kozó rétegekből kiképzett rétcgcsoportokból áll, ahol a nemfémes optikailag kis veszteséggel kiképzett 2—9 réteg úgy van egymás fölött elhelyezve, hogy a nagy és a kis törésmutatójú rétegek váltakozva vannak elhelyezve, 45 azzal jellemezve, hogy az egymással szomszédos azonos vagy különböző módon kiképzett rétegcsoport között egy vagy több nemfémes csatolóréteg van elhelyezve, és a rétegcsoportok egyes rétegeinek optikai vastagsága a X0 hullámhossznak 1/4 részére van megválasztva, és a 50 nemfémes csatolórétegek vastagsága X0/4-nek egész szá­mú löbbszöröse. 2. Az 1. igénypont szerinti interferenciatükör kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szomszédos rétegcsopor­tok között elhelyezett egy vagy több csatolóréteg opti-55 kai rétegvastagsága X0 /4-nek páros számú többszöröse. 3. Az 1. igénypont szerinti interferenciatükör kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szomszédos rétegcsopor­tok közötti egy vagy több csatolóréteg optikai rétegvas­tagsága X0/4-nek páratlan számú többszöröse. 4 db ábra 4

Next

/
Thumbnails
Contents