188514. lajstromszámú szabadalom • Közműalagút csősajtoló berendezés

1 188 514 2 A találmány közműalagút csősajtoló berendezésre vo­natkozik, melynek acélszerkezetben elrendezett vágó­szerve és hidraulikus sajtója van. A műszaki gyakorlatban elterjedten alkalmazott meg­oldás a kitakarás nélküli közműalagútépítési eljárás, melynek során a betoncsövek besajtolása a talajba hid­raulikus hengerekkel, indító aknából, az ún. fogadóakna felé történik, általában a betoncsövek elé helyezett, a ta­laj bahatolást segítő vágóéi segítségével. A jelen gyakorlat szerint a csősajtolásos közműalagút építésénél a talaj jövesztésének gépesítését nem oldották meg. A hidraulikus hengerek által létrehozott sajtolóerő a betongyűrűkön keresztül hat a vágóélre, amely a vágó­felület mentén behatol a talajba. Előrehaladását a talaj folyamatos jövesztésének és eltávolításának kell kísérnie, sőt kötöttebb talajok esetében a jövesztésnek meg kell előznie és lehetővé kell tennie a vágóéi előrehaladását. A jövesztés folyamatát kézi erővel — fejtőkalapáccsal — végzik. A rakodás is kézi erővel, vagy a bányászatból ismert kanalas rakodógépekkel történik. Laza talajokban, fo­lyós homokokban való sajtolásnái a talaj bcómlésc és a külszínig való esetleges feiszakadása gondot okozhat. A fejlettebb megoldások szerint a csősajtoló berende­zésekben a talaj jövesztését külön erre a célra készített marófejes jövesztőgépek ~ célgépek — végzik, amelyek­nek működési elve megegyezik a bányászatban használt vágathajtó gépekével. Az ilyen megoldásoknál a csősaj­toló berendezéstől — a csövektől független - önálló energiaellátású jövesztőgép forgó jövesztőfeje végighalad a jövesztendő szelvényfelületen meghatározott sorrend­ben és a talajt bizonyos mélységben eltávolítja. Ilyen pl. a Westfalia-cég ismert berendezése. A jövesztés és rako­dás ebben az esetben különálló művelet és nagyértékű külön-külön gépeket igényel, amelyek azonban folyós, laza talajokban és zárt homlokkal való haladás mellett nem alkalmazhatók. A kitakarítás nélküli közműalagútépítés másik ismert módja a pajzsos építési technológia. A pajzs az elkészült aiagútra támaszkodva, de attól független mozgást végez, önálló energiaellátással bíró szerkezet, amely különféle kivitelben készül. A pajzs jövesztő része az építendő alagút teljes átmérőjét — tehát a belső átmérő + falvas­­tagság — töri ki, előrehaladását a pajzs felépítéséhez tar­tozó előtoló szerkezet biztosítja. A pajzs egy jövesztési fogás al való előrelépése után a biztosítást — ami általában tübbing - a falvég és a pajzs­­szerkezet között kell beépíteni. A biztosítás beépítése bonyolult művelet. A tübbinggel biztosított közmű­­alagutak szigetelése is sokkal bonyolultabb, igényesebb feladat, mint a sajtolt csövek esetében. Ugyancsak a műszaki gyakorlatból ismert megoldás (Water Service, 1982. június) az alagútsajtolás és a pajzs kombinációja. Ebben az esetben a pajzs szintén a teljes átmérőt jöveszti, azaz az alagút belső átmérőjének a fal­­vastagság kétszeresének megfelelő átmérőben lazítja fel forgó késével a talajt, önálló, az alagúttól független elő­rehaladást a hozzá tartozó hidraulikus hengerek biztosít­ják. Az előrehaladó pajzs egy biztosítóköpenyt húz maga után, amely megakadályozza a talaj bejutását az alagút­ba az alagútkerület mentén a jövesztőfej és az utolsó cső között. A pajzs egy-egy forgással való előrehaladása után a betongyűrűket az indítóaknában elhelyezett hidrauli­kus hengerek tolják előre. Ennél a megoldásnál két, egy­mástól. független, nagy teljesítményű hidraulikus rend­szer szükséges. A pajzs szerkezete felépítésében, mérete­zésében, robosztusságában, bonyolultságában megegye­zik a tiszta pajzsos alagúthajtási módszerben alkalmazott pajzsokéval. Indításához indítóaknából — valamely más technológiával — egy indítóalagút szakaszt kell építeni, ahová a pajzs beszerelhető. Az indítószakasz hossza leg­alább a pajzs szerkezeti hosszával, belső átmérője pedig a . pajzs és a csőrakat külső átmérőjével kell, hogy meg­egyezzen. A találmány célja az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölöse oly módon, hogy a gyakorlatban legelter­jedtebb csősajtolásos közműalagútépítési technológiák­ban meglévő szerkezetekhez építhető olyan jövesztő-ra­­kodó berendezést csatlakoztatunk, amely a legkevesebb energiatöbblet felhasználásával jár, ugyanakkor biztosítja a homlok teljes elzárását laza talaj befolyása ellen, lehe­tővé teszi az egyszerű kivitelezésű biztosítást adó gyűrű­­elemek folyamatos sajtolását bonyolult indítóalagút­­szakasz kiképzése nélkül. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a sajtolócrő hatására az alagút tengelyére merőleges körvonal mentén a talajba hatoló vágóéi belse­jébe kerülő talajszerkezetet a teljes szelvényben folyama­tosan eltávolítjuk, úgy a vágóéi kis mértékű, folyamatos behatolása a talajba kisebb energiakifejtéssel megvalósít­ható és az üzemmód is folyamatossá tehető. A találmány tehát közműalagút csősajtoló berende­zés, melynek acélszerkezetben elrendezett vágószerve van és meghatározója, hogy a vágóéllel koaxiálisán kiala­kított, késekkel bíró olyan jövesztőszárnya van, mely tengelyre van erősítve. A kialakítandó alagút belső át­mérőjén belül a vágóéi mögött van elhelyezve a jövesztő­­szárny, melyhez a jövesztett anyagot továbbító szállító­pálya van csatlakoztatva. A vágóéi belső palástjára hom­loklemez van hegesztve. A tengelyen csapágyakon egymáshoz képest koaxiá­lisán elmozgó egy vagy több rögzített zárólemez és moz­gólemez van, a rögzített zárólemez a mozgólemez útján, zárószerkezet segítségével szabályozható kiömlőnyílással van ellátva, az előnyös kiviteli alak értelmében. A rögzített zárólemez vagy zárólemezek és a mozgó zárólemez vagy zárólemezek egymás mögött vannak ki­alakítva és merevítőbordával vannak megtámasztva. A tengely csapágyakon nyugszik, melyek tárnokhoz kapcsolódnak és a tárnok legalább két helyen a vágóél­hez rögzített papucsokban vannak. Az előnyös kivitel szerint a tárnok a papucsokban szakaszosan vagy folyamatosan mozgathatók vagy rög­zíthetők. A találmány előnye abban jelölhető meg, hogy a be­rendezés az ismert megoldásoknál sokkal egyszerűbb, energiaigénye lényegesen kisebb, egyetlen energiaforrás elegendő a jövesztés és sajtolás műveletéhez, a talajszer­kezet csak a minimális mértékben van megbontva, ami az utólagos talajmozgásokat küszöböli ki. A találmány kiviteli alakját a rajzok segítségével rész­letesen is szemléltetjük, ahol az 1. ábra a jövesztő-rakodó berendezés vázlatos hossz­­metszete, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt oldal felőli nézet, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt B-B egyenes mentén fel­vett metszet, a 4a és 4b ábrák sematikusan szemléltetik a záróleme­zek részlegesen nyitott és zárt helyzetét, az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents