188502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves szennyeződést tartalmazó, különösen kommunális szennyvíz biológiai tisztítására

1 188 502 térben a levegőztetést és a recirkulációt együtt időszako­san leállítjuk. Az üzemszünet és működés időtartamai­nak arányát 1:1-től 1:3-ig változtatjuk. Az egyszeri üzemszünet időtartamát legfeljebb 2 órára választjuk. A találmányt a továbbiakban példák kapcsán ismer­tetjük részletesen. /. példa Kommunális szennyvizet tisztítunk, amelynek kémiai oxigénigénye (KOI) 640 g/m3, összes nitrogéntartalma 48 g/m3, összes foszfortartalma pedig 11 g P/m3. A nyers szennyvíz az első kezelőtér alján elhelyezett bevezetési ponton találkozik a harmadik kezelőtér aljáról ugyanide vezetett szennyvíz-iszap keverékkel, amelynek mennyi­ségét a befolyó szennyvízáram négyszeresére állítjuk be. Az első kezelőtérben azonnal meginduló anaerob folya­matok következtében a szennyvíz nitráttartalma 0,5 g NO3— N/m3 alá csökken. A feláramlás során bekövet­kező sűrítés hatására a bevezetett szennyvíz—iszap keve­rékben mért 3 kg/m3 iszapkoncentráció — az első kezelő­tér átlagában számítva — 6,5 kg/m3 -re növekedett. Az első kezelőtérből távozó biokatalizátor, vagyis iszap foszfor­­tartalma 18 g P/m3-re nőtt. A második—aerob — kezelő­térben a szennyvizet 2,5 g/m3 oldott oxigénszint mellett 8 órás összes tartózkodási idővel kezeltük. A másodikból a harmadik kezelőtérbe — ülepítotcrbe - vezetett szenny­vizet ülepítjük. Az elfolyó tisztított szennyvíz jellemzői a következők: KOI = 55 g/m3; összes nitrogéntartalom: 5,2 g/m3 ; összes foszfortartalom: 1,2 g P/m3. 2. példa Olyan kommunális szennyvizet tisztítunk, amelynek KOI-értéke 640 g/m3, összes nitrogéntartalma 71 g/m3, összes foszfortartalma pedig 11 g P/m3. A tisztítás során mindenben az 1. példa szerint járunk el, de a recirkulá­ciót és a levegőztetést egyidejűén 1 órás szüneteket kö­vető 2 órás működési periódusokkal hajtjuk végre. Az elfolyó tisztított víz szennyezettségi mutatóit te­kintve a következő értékeket értük el: KOI = 70 g/m3; összes nitrogéntartalom 14,2 g/m3; összes foszfortarta­lom 1,5 g P/m3. A találmány előnye, hogy minimális számú kezelő­térrel, tehát minimális helyigényű, egyszerű konstruk­ciójú, mechanikus keverőszerkezeteket nem tartalmazó berendezéssel hatékony szennyvíztisztítást képes bizto­sítani. A minimális számú kezelőterek között többször cirkuláltatva a szennyvizet és az iszapot, az aerob térben szervesanyag-lebontás, nitrifikáció és foszforeltávolítás, az anaerob terekben pedig a szennyvíz szervesanyag-tar­­talinát szénforrásként felhasználó nitráteltávolítás egy­mást folytonosan követő körfolyamata valósul meg - a kívánt tisztítóhatás eléréséig. Ugyanakkor biztosítható, hogy az ráépítést megelőző lépés az oldott oxigéntarta­lom kívánatos növelése (fellevegőztetés) legyen. A ta­lálmány különösen előnyösen alkalmazható kisebb szennyvízmennyiségek tisztításának igénye esetén, és az 5-15 %-os puffertérfogat a második és harmadik kezelő­­tcrben még hirtelen, lökésszerű szennyvízterhelés-növe­kedések (többletek) felvételét és feldolgozását is lehe­tővé teszi. A találmány természetesen nem korlátozódik az eljá-2 rás fentiekben részletezett példakénti foganatosítására, illetve a berendezés ábrázolt és magyarázott kiviteli alak­jára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön bellii többféle módon megvalósítható. A három kezelő­tér például egymástól síklemezekkel elválasztott, illetve egymáshoz kapcsolt állóhenger ilakú tartályokban is ki­alakítható. A fenékrésznek nem feltétlenül kell félhenger alakúnak lennie. Ha nagyobb szennyvíz-mennyiségeket kel1 kezelni a találmány szerinti módszerrel, egymástól különálló — tetszőleges térbeli elrendezésű — kezelőegy­ségeket is építhetünk, célszerűen vasbetonból. Ez a válto­zat módot ad arra is, hogy meglevő, csak szervesanyag-el­­távolításhoz (és esetleg nitrifikáláshoz) előirányzott meg­levő biológiai tisztítóberendezéseket a találmány szerinti eljárást megvalósító - vagyis foszfor-eltávolítást is lehe­tővé tevő — létesítménekké egészítsünk ki. A legtöbb meglevő biológiai tisztítóberendezés tartalmaz egy aerob és egy utóülepítő funkciót betöltő teret, amelyek bizo­nyos feltételek fennállása esetén - esetleg kis átalakí­tással - alkalmassá tehetők a találmány szerinti máso­dik és harmadik kezelőtér feladatának az ellátására. Ebben az esetben elegendő a meglevő' berendezéshez csatlakoz­tatni egy találmány szerinti első kezelőteret, célszerűen külön tartályként kialakítva. Ha a meglevő berendezés utóülepítőjének kialakítása - a találmány szerinti feladat megoldásához - nem megfelelő, térfogata, vagy alsó részének a magassága elégtelen, az új első kezelőtér úgy alakítandó ki, hogy a belépő anyagáramok közül befolyó nyers szennyvizet bevezető elem a tér magasságának alsó egyharmadán belül foglaljon helyet. Természetesen eb­ben az esetben is szükség van a recirkulációs rendszerre és egyéb berendezés-részekre a kívánt hatás eléréséhez. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szerves szennyeződést tartalmazó szenny­víz, különösen kommunális szennyvíz biológiai tisztí­tására, amely eljárás során a szennyvízből iszapot ülepí­tünk ki, a nyers szennyvízhez kiülepített iszapot keve­ünk, és a szennyvíz—iszap keveréket levegőztetjük, azzal jellemezve, hogy — a nyers szennyvizet egy első kezelőtér (1) aljába vezetjük be, és ugyanide egy harmadik kezelőtér (3) aljá­ról elvett ülepített iszapot - biokatalizátort — recirku­­láltatunk; — az első kezelőtérben (1) a szennyvíz—iszap keve­réket felfelé áramoltatjuk, és ezáltal a szuszpendált iszaprészecskék által alkotott biokatalizátort sűrítve, annak koncentrációját a betáplálási értéket meghaladó értékre növeljük; — az első kezelőtérből (I) az anaerob kezelésnek alá­vetett szennyvizet egy második kezelőtérbe (2) bocsát­juk, és a levegőztetést itt hajtjuk végre; — a második kezelőtérből (2) az aerob módon kezelt szennyvizet a harmadik kezelőtérbe (3) vezetjük át, ahol a szennyvízből iszapot ülepítünk ki, amelynek egy részét az első kezelőtér (1 ) aljába recirkuláltatjuk, többi részét pedig — önmagában ismeri módon - a tisztítórendszer­ből eltávolítjuk, a tisztított szennyvizet pedig ugyancsak a harmadik kezelőtérből bocsátjuk ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az első — anaerob — kezelőtérben (1) az első és má­sodik kezelőtérben eltöltött teljes kezelési idő 25—60%-át kitevő időtartamon át kezeljük a szennyvizet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents