188494. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű hőtároló
1 188 494 2 fogati-ot tes?, ki. Hűszállító közegként például etil-bromid, dibróm-mctán vagy hasonló alkalmazható. A II. anyagrendszer nulla térfogathányada akkor lehetséges, ha a találmány értelmében hőszállító közegként az 1. anyagrendszer kristályvizét használjuk és ezzel az gyakorlatilag a II. anyagrendszernek felel meg. A III. anyagrendszer egy gyűjtőből áll, amely egy vagy több poláris-apoláros felépítésű (tenzid) vagy apoláros szilárd vagy folyékony anyagokat tartalmaz. A III. anyagrendszer hányada a nagyteljesítményű hőtároló aktív tárolótöltetének össztérfogatában a találmány szerint 0—5 térfogati. A III. anyagrendszer feladata az, hogy egymásba vezesse az I. anyagrendszer fázis-szétválásakor keletkezett fázisokat és csökkentse az I. és II. anyagrendszer közötti határfelületi feszültségeket. Abban az esetben, ha az I. anyagrendszer csak kevéssé vagy egyáltalán nem inkongruens módon olvad, nincs szükség a III. anyagrendszer felhasználására az aktív tárolótöltetben. A IV. anyagrendszer egy vagy több magképzőből áll, amelyek rácsszerkezetük révén bevezetik a magképződési folyamatot az I. anyagrendszer kristályosodásánál. A találmány értelmében a IV. anyagrendszer hányada a nagyteljesítményű hőtároló aktív tárolótöltetének össztérfogatában 0—20 térfogat%-ot tesz ki. Ha az I. anyagrendszer megdermedéskor nem hűl túl, akkor a nagyteljesítményű hőtároló aktív tárolótöltetében nincs szükség a IV. anyagrendszer hányadára. Magképzőnek például bórax alkalmazható. A találmányt ismertető rajz egyetlen ábrája a nagyteljesítményű hőtároló vázlatos keresztmetszetét tünteti föl. A találmány értelmében itt, szemben a 147 405 sz. NDK-beli szabadalmi leírás szerinti megoldással, a tárolóközeg (vagyis a négy anyagrendszer keveréke) nincs bezárva egy válaszfal közé. Egy 7 válaszfal a találmány szerinti tárolót két szakaszra osztja, a 4 töltőkamrára és 1 tárolótérre. A 7 válaszfal fölött helyezkedik el a fentebb leírt anyagkeverék: a fennmaradó 2 szabad térben 3 hőátadó (hőfogyasztórendszer) van elrendezve. Ha a tároló feltöltött állapotban van, akkor a 2 szabad tér teljesen ki van töltve a folyékony hőszállító közeg gőzeivel. Ha a 3 hőátadón keresztül a tárolóból hőt vonunk el, a 3 hőátadó külső felületén kondenzálódik a gáznemű hőszállító közeg. A gőznyomás ezáltal bekövetkező lecsökkenése révén a tárolótérben a folyékony hőszállító közeg maradéka túlhevül és párologni kezd. A párolgáshoz szükséges hőenergiát a tárolóközeg (az I. anyagrendszer) adja. A tárolóközeg (az I. anyagrendszer) látens hőjét leadja a forrásban levő hűszállító közegnek és megdermed. A tárolóanyag és a hőszállító közeg közötti közvetlen érintkezés és a felszálló gőzbuborékok keverő hatása következtében a hőátadási együtthatók különösen nagyok. A látens hőtároló anyag megdermedésekor keletkező porózus test mind betároláskor, mind pedig kitároláskor nagy hőátadó felületet képez, ami szintén hozzájárul a tárolóanyag és a hőszállító közötti határfelületen átadott hűáram megnöveléséhez. A tároló feltöltésére szolgáló berendezés megfelel a 147 405 sz. NDK-beli szabadalmi leírásból ismert megoldásnak Egy elkülönített 4 töltőkamrában egy további <> hűszállító közeg nedves gőze található. Ezen közeg folyékony fázisában 5 hőátadó (hőszolgáltató) van elrendezve. A fölötte levő gőz közvetlen érintkezésben van egy, előnyösen felületnövelő intézkedésekkel kialakított 7 válaszfallal. A betárolás a 4 töltőkamrában ismert módon, a hőátadó csövek elvén történik. A 7 válaszfal tároló felőli oldalán megy végbe a hő átadása a tárolóközegre, megintcsak a hőszállító közeg párolgási és kondenzációs folyamatainak segítségével, a fentebb leírt előnyök mellett. A találmány szerinti nagyteljesítményű hőtároló teljesítőképességét az alábbi példán mutatjuk be: A tárolótöltet az alábbiakból áll: I. anyagrendszer glaubersó 63 térfogati (Na2S04*10H20) II. anyagrendszer etil-bromid 35 térfogatié (C2H2Br) III. anyagrendszer pilantin V 1 térfogati; IV. anyagrendszer bórax 1 térfogati Az I. anyagrendszerből 50 kg glaubersót használtunk fel. A fenti találmány aktív tárolótöltettel rendelkező nagyteljesítményű hőtároló hőkapacítása 0—3,5 KWh, ahol a be- és kitárolás között At = 10°C hőmérsékletkülönbség lép föl. Ez a hőkapacitás ötször akkora, mint egy hasonló térfogatú víztároló hőkapacitása. * -Szabadalmi igénypont Nagyteljesítményű hőtároló, amely egy felületnövelő válaszfallal (7) egymástól elválasztott töltőkamrából (4) és tárolótérből (1) áll, ahol a töltőkamrában (4) egy folyékony hőszállító közeg (6) által teljesen ellepett hőátadó (5) van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a válaszfal (7) tárolótér (1) felé eső oldalát egy elegy lepi el, amely I., IL, III. és IV. anyagrendszereket tartalmaz, ahol — az I. anyagrendszer egy vagy több anyagból, például glaubersóból áll, amelyek átalakulási hőjük és fajlagos hőkapacításuk alapján hőtároló tulajdonságokkal rendelkeznek és ezen anyagok olvadáskor vagy megdermedéskor különböző összetételű és sűrűségű fázisokat képeznek, és ezen anyagrendszer hányada az aktív tárolótöltet össztérfogatában 50-95 térfogat%-ot tesz ki, - a II. anyagrendszer olyan folyadék, amely egy vagy több komponensből áll, amelyben az I. anyagrendszer nem vagy csak feltételesen oldható, és ahol a II. anyagrendszer sűrűsége (f jj) és az I. anyagrendszer olvadékos fázisának sűrűsége (f j) az alábbi feltételt teljesíti: ?1 <?II, emellett az I. anyagrendszer gőznyomása (Pdi) és a II. anyagrendszer gőznyomása (Püll) kielégíti a pdi < Pdii feltételt, és ezen folyadék például etil-bromid, amelynek hányada az aktív tárolótöltet össztérfogatában 0-50 térfogati, — a 111. anyagrendszer egy gyűjtőből áll, amely egy vagy több poláros—apoláros felépítésű (tenzid) vagy apoláros, szilárd vagy folyékony anyagokat, például alkil-szulfátot tartalmaz, és hányada az aktív tárolótöltet össztérfogatában 0—5 térfogat%-ot tesz ki, míg — a IV. anyagrendszer egy vagy több magképzőből pél-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
