188492. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fluidizálható por- ill szemcsés szerkezetű anyagok térfogatának mérésére és szabályozására
1 88 492 2 rá val kötik össze, melynek alján 9 kiömlőcsonk' van kiképezve. A fluidizáló 2 kamrában fluidízált primer anyag szintmagasságát mérő önmagában ismert 10 szintérzékelő van elhelyezve, továbbá a fluidizáló levegő 3 hozzávezetéséhez a fluidízált primer anyag szintmagasságával arányos fluidizáló levegő nyomását mérő 11 nyomásérzékelő csatlakozik. A találmány szerinti berendezés 2. ábra szerinti kiviteli alakjában 8 gyűjtőkamra felső részéhez szekunder anyag vagy anyagok rajzon nem ábrázolt tartályához csatlakozó további 12 beömlőcsonk kapcsolódik a szekunder közeg tömegáramát szabályozó és a berendezés 10 szintérzékelűjével, illetve 11 nyomásérzékelőjével önmagában ismert jelfeldolgozó és vezérlőegységen keresztül összekötött berendezésen, jelen esetben 13 rétegszabályozón át. A találmány szerinti berendezés működését egy átfolyásos tartály statikus, illetve dinamikus állapotfüggvényeivel írhatjuk le, azaz ha egy tartályból legalább egy nyíláson át kiömlő állandó térfogatáram mellett a beömlő térfogatáram változik, akkor a tartály szintmagassága megváltozik. Ez a szintmagasság változás közvetlen módon szintérzékeléssel vagy közvetett módon a fluidizáló gáz, azaz levegő nyomásával mérhető, és ez a mérési eredmény egyrészt a térfogatáram pillanatnyi értékére ad felvilágosítást, másrészt ez a mérési eredmény közvetlen szabályozási impulzust ad egy másik, szekunder anyagáram térfogat- vagy tömegáramát szabályozó szervnek. Az átömlő 7 nyílások méretét és számát úgy kell meghatározni, hogy maximális térfogatáram esetében a fluidizált anyagoszlop magassága függvényében az átömlő 7 nyílásokon át távozó térfogatáramok összessége egyenlő legyen az érkező primer anyagáram fluidizált állapotú térfogatáramával. A fluidizáló 2 kamrában a szintmagasság vagy fluidizáló levegő nyomásértéke statikus állapotban egy adott primer térfogatáramot definiál, ehhez pedig egy vagy több szekunder tömegáram rendelhető hozzá. Ha ezután a belépő primer térfogatáram pozitív vagy negatív irányban változik, akkor újabb átömlő 7 nyílások lépnek működésbe, vagy maradnak üresen, azaz a fluidizált anyagszint a dinamikus állapot függvényéből képzett átmenet függvény szerinti idő alatt emelkedik vagy sülylyed, majd ismét beállva a statikus állapotra a szintváltozást érzékelve a szekunder tömegáramokat arányosan szabályozhatjuk. A berendezés 1 beömlőcsonkján át a fluidizáló 2 kamrába vezetett por-, illetve szemcsésszerkezetű anyag a fluidizálás során a nehézségi erőtérben folyadékként viselkedik és az említett 7 nyílásokon át a hidraulika törvényeinek megfelelően folyik ki abban az esetben, ha a fluidizáló 4 betét alá a 3 hozzávezetésen át fluidizáló gázt, levegőt vezetünk be. A fluidizáló levegő a fluidizáló 2 kamrából vagy az 5 csőcsonkon vág)' a primer anyaggal együtt az átömlő 7 nyílásokon át távozik. A fluidizáló 2 kamrában lévő primer anyag fluidizált állapotában a nehézségi erőtérben folyadékként viselkedik és a térfogatáramtól függő szintmagasság négyzetgyökével arányos sebességgel a középső 6 oldalfalon kialakított 7 nyílásokon át kifolyik a 8 gyűjtőkamrába, ahonnan a 9 kiömlőcsonkon át távozik. A fluidizált primer anyag 2 kamrában kialakuló szintmagasságát 10 szintérzékelővel mérjük, amely szintmagassági érték a mindenkori térfogatárammal arányos. Így a folyamatos térfogatáram (m3/s) illetve annak időbeli változása a 10 szintérzékelő segítségével nyomon követhető. A fluidizált primer térfogat íramszintmagasságának tetszés szerinti módon történt nérési eredménye villamos jellé alakítva a térfogatáramra ad információt, illetve további szekunder anyagáram szabályozását teszi lehetővé oly módon, hogy a villamos jelet vezérlő jellé alakítva a találmány szerinti berendezés további 12 beömlőcsonkján át belépő szekunder térfogatáramút az ahhoz csatlakozó 13 rétegszabályoz á segítségével szabályozzuk. A találmány szerinti berendezés előnye, hogy egyidejűleg alkalmas fluidizálható szilárd és folyékony halmazállapotú anyagok térfogatáramainak mérésére és szabályozására, valamint, hogy a fluidizált anyagok technológiai szállítóláncában a szekunder tömegáram bevezetései a berendezéstől különválasztottan is kialakíthatók. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés fluidizálható por-, illetve szemcsésszerkezetű anyag térfogatáramának mérésére és szabályozására, amelynek fluidizáló kamrája, fluidizáló gáz hozzávezetése és elvezetése van, azzal jellemezve, hogy a berendezés a fluidizáló kamrájának (2) oldalfalán (6) legalább egy előnyösen szabályozható keresztmetszetű átömlő nyílás (7) van kialakítva, amely egy kiömlőcsonkkal (9) ellátott gyűjtőkamrába (8) torkollik, valamint a fluidizált anyag térfogatáramával egyenesen arányos szintmagasságát mérő szintérzékelő (10) van a fluidizáló kamrában (2) elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az átömlő nyílások (7) a fluidizáló kamra (2) oldalfalán (6) a nehézségi erőtér ekvipontenciális felületire párhuzamosan függőlegesen vagy közel függőlegesen \ annak elrendezve. 3. Az I. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a berendezés fluidizáló levegő hozzávezetéséhez (3) a fluidizáló gáznak a fluidizált anyag rétegnagasságával arányos, réteg alatti nyomását mérő nyonásérzékelő (11) van csatlakoztatva. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a gyűjtőkamrába (8) legalább egy szekunder közeg tömegáramát szabályozó, a berendezés szintérzékelűjével (10), illetve nyomásérzékelőjével (11) önmagában ismert jelfeldolgozó és vezérlőegységen keresztül összekötött rétegszabályozó (13) csatlakozik. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy fluidizáló levegőt elvezető csőcsonkkal (5) rendelkezik. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szekunder tömegáram bevezetése a berendezéstől különválasztottan van kialakítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 2 db ábra
