188474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázkihozatal növelésére

1 188 474 2 gázmennyiség 9 millió m3. Az eljárás alkalmazásával mintegy 22,5 millió forint többlet bevétellel számolha­tunk, mivel gázátfejtés nélkül az alsó gáztelep nem mű­velhető. 2. példa 5 Gázátfejtődés következtében kialakult másodlagos gáztelepekben a gáz további — harmadlagos — újrafelhal­­mozódását a következő paraméterekkel jellemzett táro­lón mutatjuk be. A másodlagos gáztelepek a felsőpannon rétegsor 10 1050—1300 m mélységben lévő porózus víztároló ho­mokrétegében alakultak ki. A homokrétegek vastagsága 20-40 m, dőlésük 1—3°, a porozítás 24—32%, az át­eresztőképesség 300—500 10'3 pm2. Az átfejtődött gáz a helyenként összeolvadó rétegek tetőrészén helyezkedik 15 el, a gázos zóna vastagsága kezdetben elérte az 5—10 m-t, a folyamatos gázvándorlás és részleges visszatermelés miatt 2—5 m-re csökkent. A rétegeken belüli gáz és víz gravitációs elkülönülés igen gyorsan létrejött, a gáztelítettség elérte a 80-90%- 20 ot is. A telepek rétegnyomása a hidrosztatikus értékhez kö­zelálló: 10,8-12,3 MPa, a réteghőmérséklet 62-70°C. Valamennyi tárolóréteg vízteste végtelen kiterjedésű­nek tekinthető. 25 A másodlagos gázfelhalmozódással létrejött gáztele­pek, a rétegsor emelkedését követően mintegy 6,5 km hosszú és 1 km széles övben helyezkednek el. A gáz je­lenleg is mozgásban van, egyrészt az emelkedés irányá­ban áramlik, másrészt a rétegek helyenkénti összeoivadá- 30 sa miatt bizonyos fokú gravitációs elkülönülés is végbe­megy. A gázvisszatermelés eddigi tapasztalatai a vékony talpi vizes telepek gyors vizesedésének és ezzel együttjá­ró homokosodásának problémáira mutatnak. Az eljárás szerint a már meglévő kutakon át megkezd- 35 tűk a legalul elhelyezkedő rétegekből a gáz átfejtését a felsőbb rétegekben. Ezáltal a mesterséges gázátfejtés ut­ján a gáz koncentrált, nagyobb vastagságú újrafelhalmo­­zódását teremtettük meg, illetve meggyorsítottuk és irá­nyítjuk a rétegek közötti gázvándorlás folyamatát. 40 Az eljárással így 80 millió m3 többletgázkivétel be­csülhető, mely 200 millió forint többletbevételt jelent. 3. példa Elvizesedett gáztelep gázátfejtéssel történő kihozatal növelését az alábbi paraméterekkel jellemzett tárolón mu- 45 tatjuk be. A gáztelep 2310—2350 m mélységben található, repe­dezett mállott- és törmelékes alaphegységi, valamint alsó­­pannóniai konlomerátum kőzetekből áll. A porozítás 5-16% között váltakozik, átlagosan 13%, az áteresztőké- 50 pesség 8—120.10'3 pm2, a tapadóvíz telítettség átlagosan 34%. A halmaztelep kezdeti rétegnyomása 28,5 MPa, réteghőmérséklete 134°C, a gáz CH tartalma 94,4%, faj­lagos kondenzátum tartalma 117 gr/Nm3. A teleptől néhány km távolságban két hasonló mély- 55 ségű és tárolókőzetű, de nagyobb szénhidrogénkészletű halmaztelep található. A három telep a víztesten keresz­tül összefüggő hidrodinamikai rendszert alkot. Mivel a két szomszédos szénhidrogéntelep termeltetése a vizsgált gáztelepnél korábban kezdődött, a termelés megkezdése előtt már 4,7 MPa nyomáscsökkenés adódott. A termelés folyamán a rétegnyomás további 3,8 MPa-val csökkent, s az aktív vízbeáramlás hatására a telep 1981-ben elvizese­dett. A kihozatali tényező 61,6%. Az elvizesedés miatt lezárt gáztelepben azonos mara­­dékgáztelítettség mellett is további gázkiválás és felhal­mozódás jött, illetve jön létre, mivel az azonos vízrend­szerhez tartozó telepek továbbra is termelnek, s így csök­ken a rétegnyomás. A halmaztelep szerkezetileg legmagasabb helyzetű kútján gázátfejtést hozva létre egy felette 2250 m-ben elhelyezkedő jelenleg is termelő, 9 MPa nyomású telepbe a gázkihozata! 20%-kal növekszik. A gázátfejtés első szakasza után - amely maximálisan a nyomáskiegyenlítődés bekövetkezéséig tart — az átfej­tő kúton termeltetést végzünk. A nyomáskülönbség új­bóli létrejötte után további átfejtést lehet végezni az is­mételt nyomáskiegyenlítődésig. Az eljárás alkalmazása legalább 63 millió m3 többlet­gáztermelést eredményez, mely 158 millió forint több­letbevételt jelent. Az elmondottakból látható, hogy a találmány szerinti eljárás olyan telepek leművelését teszi lehetővé, amelyek a korábbi eljárásokkal tovább már nem voltak művelhe­tő k, így gyakorlatilag felbecsülhetetlen mennyiségű gáz­többlet termelés érhető el. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás gázkihozatal növelésére elvizesedett, illetve már eleve magas víztelítettséggel rendelkező gáztelepek­ből, azzal jellemezve, hogy legalább egy mélyebben fek­vő szintből legalább egy szerkezetileg magasabban elhe­lyezkedő szintbe legalább egy kúton keresztül gáz és/vagy víz átfejtést végzünk és a kitermelést a felső szintből folytatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átfejtést több alsó szintből egy felső szintbe vé­gezzük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átfejtést egy alsó szintből több felső szintbe vé­gezzük. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átfejtést külön kutakon át vé­gezzük. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átfejtést a termelő kutakon vé­gezzük. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átfejtést és a termelést szakaszosan, felváltva vé­gezzük. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átfejtés következtében a mé­lyebben fekvő szintben kivált gázt közvetlenül ebből a szintből termeljük ki. Ábra nélkül 3

Next

/
Thumbnails
Contents