188460. lajstromszámú szabadalom • Többcélú kapcsolási elrendezés áramköri paraméterek meghatározására

1 188 460 2 A találmány többcélú kapcsolási elrendezés az áram­kör kapcsain mérhető feszültségből és az áramkör áramá­ból egyidejűleg vett mintákból származtatható áramköri paramétereknek és áramköri helyettesítő képek elemei­nek meghatározására mérés, küszöbérték figyelés és ki­jelzés, vagy beavatkozójel előállítása céljából. A találmány alapvető célja áramköri paramétermérés, küszöbérték figyelés és kijelzés, valamint a meghatáro­zott paraméterek változásával arányos beavatkozójelek előállítása. A találmány erősáramú alkalmazási lehetősé­gek tekintetében korszerűen felhasználható mérő és fo­lyamatszabályozó áramkörökben. A számos egyéb lehe­tőség közül konkrét példát mutatunk be impedancia va­lós és képzetes részének meghatározására, feszültség be­kapcsolási szögének meghatározására, valamint erősára­mú hálózat automatikus fázisjavítására és inverter szűrő­körének automatikus hangolására. A találmány előzmé­nyeinek tekinthető megoldásokat az alábbiakban ismer­tetjük. A publikált impedanciamérő készülékek többsége a mérendő impedanciát null-módszerrel határozza meg. E- nek a módszernek a lényege az, hogy az impedancia va­lós és képzetes részét külön egyenlíti ki. Ez a mérési fo­lyamat automatizált esetben 0,2 ... 0,5 s időt igényel. A mérés pontosságát alapvetően befolyásolják az összeha­sonlítás alapját képező precíziós elemek, pl. normál kon­denzátorok. Ezek egyrészt drágák, másrészt a mérési pontosságot korlátozzák. A 168 545 1. sz. magyar sza­badalmi leírás komplex áramkör paramétereinek méré­sére alkalmas eljárást és berendezést ismertet. Az eljárás a komplex áramkörre kapcsolt ugrásjel hatására keletke­ző válaszjelen időintervallumok és feszültségszint mérésé­vel határoz meg két elemből álló impedanciát. A mód­szer pontosságát korlátozza a felhasznált normálindukti­vitások és normálkondenzátorok pontossága, valamint az, hogy a mért időintervallumok hossza az ugrásjel nagyságától is függ. így az időintervallumok hosszának a toleranciája hibát okoz. Hátrányos tulajdonsága ennek a módszernek az, hogy a válaszjel szintjeinek érzékelé­sére nem egyetlen közös komparátort használ, ezért a komparátorok sztatikus és dinamikus tulajdonságaiból adódó eltérések miatt hibák keletkeznek. A felsorolt hiányosságok nagy részét kiküszöböli a BU-944 alapszámú magyar bejelentés szerinti megoldás. Ez a megoldás azon a felismerésen alapul, hogy a méren­dő impedanciával kialakított és megfelelően vezérelt integrátor kimeneti feszültségének időfüggvénye elegen­dő információt .hordoz ahhoz, hogy belőle a megfelelő időintervallumok mérése révén a mérendő impedancia helyettesítő képének elemei meghatározhatók legyenek. Ez a megoldás nem igényel normálkondenzátort és nor­málinduktivitást, komparátor felhasználásával dolgo­zik, és képes a vegyes helyettesítő képpel jellemezhető impedanciák elemeinek közvetlen meghatározására. Ezen bejelentés szerinti megoldásnak az a hátránya, hogy közelítő képletekkel dolgozik. Külön kapcsolást igényel az induktív és kapacitív jellegű impedanciák mérése. Ele­ve kötött a vizsgálófeszültség, tehát a találmány nem al­kalmas általános feszültség- és áramalak esetén a kérdé­ses impedancia meghatározására. Nem tudja meghatároz­ni egy tetszőleges impedanciákból álló, szinuszos feszült­séggel táplált hálózat eredő impedanciájának valós és képzetes részét sem. Nem alkalmas háromnál több elem­ből álló impedancia helyettesítő kép elemeinek, továbbá 1 ííF-nál nagyobb kapacitás helyettesítő képének megha-2 tározására sem. A találmány a legutóbbi megoldás felso­rolt hiányosságainak jelentős részét kiküszöböli. \ találmány új megoldási lehetőségeket kínál az áram­köri paraméterek változásának az érzékelése alapján tör­ténő beavatkozójel képzéséhez is. Ennek a témakörnek egyik legfontosabb erősáramú alkalmazása az automati­kus fázisjavítás, amelynek minősége jórészt az érzékelési és a beavatkozójel képzési megoldásoktól függ. Az utób­bi időben a kondenzátortelepek kapcsolásával végzett fá­zisjavítás helyett előtérbe kerültek az automatikus med­dőkompenzátorok, pl. az induktív szaggatóval működő automatikus meddőkompenzátor. Tekintsük például a BME és a VBKM által gyártott automatikus meddőkom­penzátor korszerűnek tekinthető érzékelési és beavatko­zójel képzési megoldását (lásd. Erősáramú Elektronika Konferencia Bp. 1981., IV. Építőelemek és különleges a’kalmazások c. kötet, 137—146. oldal). Ez a megoldás a meddő teljesítmény analóg eszközökkel történő viszony­lag bonyolult meghatározásán alapul. A felharmonikusok szűrését fél periódusideig tartó integrálással oldja meg. A fél periódusideig tartó holtidő csökkentése csak kis mér­tékben, több integrátor alkalmazásával lehetséges. így vi­szont a megoldáshoz szükséges analóg kapcsolás és annak vezérlése igen bonyolult lesz. A szűrési megoldás hiá­nyossága, hogy érzékeny a páros felharmonikusokra. Kedvezőtlen a beavatkozószerv (tirisztoros váltakozó áramú szaggató) munkapontfüggése is, ami miatt a sza­bályozási körbe pótlólagos kompenzálófüggvényt megva­lósító tagot kell beiktatni. A találmány olyan megoldá­sokat ad az automatikus fázisjavító berendezés érzékelő és beavatkozószervének kialakítására vonatkozóan, ame­lyek újszerűségükkel a felsorolt hiányosságokat kiküszö­bölik. A villamos energiaellátás készülékeinek fejlesztésénél és típusvizsgálatainál gyakran előforduló feladat a be­kapcsolási jelenségek vizsgálata, például a független zár­lati áram paramétereinek meghatározása. A legfejlettebb automatizált vizsgálati eszközök és módszerek a függet­len zárlati áram időfüggvényének automatikus számító­­gépes analízisén alapulnak. Ezeknek a módszereknek az a hiányossága, hogy a zárlati áram paraméterei helyett csak azok alkalmasan megválasztott származékait képe­sek meghatározni, amelyekből nem kaphatók vissza pon­tosan a kérdéses paraméterek. Az ismert megoldások ál­talában transzcendens egyenletek nehézkes, bizonytalan konvergenciájú közelítő módszerekkel történő megoldá­sán alapulnak. Hiányosságaik egyik alapvető oka az, hogy a lényeges információt hordozó kapocsfeszültség bekapcsolási szögét nem tudják önálló paraméterként meghatározni, ha csak a független zárlati áram idŐfüggvé­­nye ismert. Ha a kapocsfeszültség időfüggvénye és a be­kapcsolás időpillanata ismert, akkor a bekapcsolási szög meghatározható, de csak egy mérés regisztrátúrna alap­ján, nélkülözve a sok bevételezett adatból történő, stati­kus módszereken alapuló paramétermeghatározás mérési hibákat mérsékelő tulajdonságát. A független zárlati áram időfüggvényét jellemző paraméterek meghatározá­sára szolgáló hardware eszközök bonyolultak, nem elég­gé rugalmasak és célorientáltak. A találmány kapcsolási elrendezésének egyik kiviteli alakja mind hardware meg­oldásával, mind a fix programtár programjának (firmwa­re) alapját jelentő korszerű algoritmusok megoldásával a fenti hiányosságokat kiküszöböli. A találmány alapgondolata az, hogy a nagyintegrált­­ságú áramkörök jelenlegi és főleg jövőbeli várható fejlett-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents