188448. lajstromszámú szabadalom • Peronszerkezet metróállomásokhoz, valamint eljárás ilyen peronszerkezet építésére
1 188 448 2 A találmány metróállomásokon alkalmazható peronszerkezetre vonatkozik, amelynek peronfödémlemeze van, amely a vágányok felőli oldalon homlokfallal van alátámasztva, és amely födémlemez a vágányok felőli oldalon peron-szegéllyel van ellátva. A találmány tárgyát képezi a peronszerkezet megépítésére szolgáló eljárás is. * A metróállomások peronszerkezeteit általában monolit vasbetonból építik oly módon, hogy a peronlemezt alátámasztó hosszfalakat egy- vagy kétoldali falzsaluzattal bezsaluzzák, majd alátámasztó állványon elkészítik a lemezzsaluzatot. A falzsaluzatokban - végig az állomás mentén - szükség szerint kialakítják a szellőzőnyílásokat, a lemezzsaluzaton pedig elhelyezik a szerelvény-tartó - betonozandó - acélszerkezeteket. Elkészítik a vasszerelést (általában helyszíni kötözéssel), majd végrehajtják a betonozást. A zsaluzatot - a betonszilárdulás miatt - mintegy három héten át nem szabad elbontani, ami az építési időt ennyivel meghosszabbítja. A peron alatti térből ki kell bontani és ki kell szállítani a zsaluzóanyagot, ami - tekintettel arra, hogy a belmagasság meglehetősen kicsi (1,70—1,90 m) - különösen nehézkes és hosszadalmas munka. A peron-szél kialakításánál igen szigorú tűrési értékeket kell betartani, hogy a vonatok biztonsággal közlekedhessenek. Ezért a peron szegélykonzolját utólag, a már elkészült vágányokhoz történő pontos bemérés után betonozzák be. E célból a lemezvasszerelés konzolvasait túl kell nyújtani, és a lemezszélen, attól kb. 30-50 cm-rel beljebb hosszirányú végzsaluzatot kell készíteni úgy, hogy azon a konzolvasak keresztülhaladjanak. A túlnyúló vasakat általában ideiglenesen elhajlítják, ezért azokat a szegélykonzol betonozását megelőzően helyre kell igazítani, a szegélyt újra be kell - állványon - zsaluzni, a vasalást a konzol elosztóvasainak à beszerelésével ki kell egészíteni, majd a fémanyagú peronszegély elhelyezése és pontos bemérése után lehet a betonozást végrehajtani. A peronszegély állványzatának és zsaluzatának a beton kellő megszilárdulásáig ismét beépítve kell maradnia. A fentiekből következően a peron elkészítése jelenleg több ütemben, nagy idő- és előmunkaigényes építési tevékenységgel történik. Ismeretessé vált egy olyan kísérlet, amely a metróállomásperon legalább részben előregyártott vasbetonelemekkel történő építésére irányult. A peronlemezt építették előregyártott körüreges vasbetonpallókból, monolit vasbeton hosszfalakon. A kísérlettel kapott tapasztalatok azonban nem voltak kedvezőek. A szegélykonzol kialakítása ugyanúgy helyszíni vasszerelést és betonozást igényel, mint a hagyományos megoldás esetében. Külön gondot jelentett, hogy a méretválaszték általában nem illett a szükséges peronszélességhez, így betonozási többletet, vagy vésést tett szükségessé. A vésés feszített elemeknél meg sem oldható, de egyébként is, a födémpallók csak korlátozott mértékben véshetők, így a speciális metrós igények - összefolyók, tűzcsapszekrények stb. áttörései - csak nehezen, többnyire monolitbeton-sávok közbeiktatásával voltak kielégíthetők. A peronszegély csatlakoztatása is külön gondot jelentett, mivel az előregyártott körüreges pallók e célra nincsenek megfelelően kialakítva. A szerelvények felfüggesztéséhez a pallók közé kellett idomacél-elemeket elhelyezni, amelyeket a fugabeton rögzített. így a helyszíni betonozás csökkent ugyan, de nem maradt el teljesen. A találmány feladata, hogy metróállomások peronszerkezetének gyakorlatilag teljes egészében előregyártott elemekből, szerelő jeleggel történő megépítését lehetővé tevő megoldást szolgáltasson úgy, hogy a peronszegély tökéletes pontosságú elhelyezkedését is biztosítani lehessen. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben legalább részben a peronszegély egy fémanyagú lineáris eleme képezi a peront alkotó előregyártott vasbetonelemeket összekapcsoló, azok állékonyságát és együttdolgozását biztosító szerkezetet, mind a peronszerkezet előregyártott elemekből szerelő jelleggel történő megépíthetősége, mind a szegély helyzetének pontossága kifogástalanul és racionálisan biztosítható. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan peronszerkezet segítségével oldottuk meg, amelynek peronfödémlemeze van, amely a vágányok felőli oldalon homlokfallal van alátámasztva, és amely födémlemez a vágányok felőli oldalon peronszegéllyel van ellátva, és amelynek az a lényege, hogy legalább a födémlemez, adott esetben a födémlemez és a homlokfal egymás mellett, egymástól oldalsó hézag hagyásával elhelyezett előregyártott vasbetonelemekből van megépítve, és a szegély oly módon van kialakítva, hogy az előregyártott elemek közötti szomszédos, a vágányok hosszirányára keresztirányú hézagok egymástól mért oldaltávolságának megfelelő távolságokban bekötőelemeket tartalmazó, a vágányokkal párhuzamos lineáris szegély-záróelem az előregyártóit elemek közötti hézagokba bekötőelemekkel vannak az előregyártott elemekhez rögzítve. Célszerű, ha acél-profil által alkotott szegély-záróeleme van, amelyhez célszerűen hegesztéssel vannak az ugyancsak acél anyagú, lemezből készült bekötőelemek rögzítve, amelyek két-két előregyártott elem közötti hézagba illeszkednek; az előregyártott elemek azokban a tartományaikban, amelyekkel a bekötőelemet közrefogják, acél anyagú csatlakoztató elemeket tartalmaznak, és a lemez alakú bekötőelemek legalább egy-egy ilyen csatlakoztató elemhez vannak - előnyösen hegesztési varrattal - rögzítve. Előnyös továbbá, ha a szegély-záróelemet acél U-profil alkotja, amelynek bordája a beépített helyzetben függőleges; a lemez alakú bekötőelemek a bordára merőlegesek, és beépített helyzetükben függőlegesek; és a bekötőelemek a szegély-záróelem bordájához vannak kétoldali hegesztési varratokkal rögzítve. Egy további találmányi ismérv szerint a - pl. bekötőkarmokkal az előregyártott elemekbe bebetonozott - csatlakoztató elemeket szögacélok alkotják, amelyek egyik szára külső felületével mindig egy előregyártott elem elülső vége tartományában felül az előregyártott elem külső oldalfelületével egy síkban, vagy közel egy síkban helyezkedik el, másik szárának külső felülete pedig az előregyártott elem tetejével esik egy síkba, vagy közel egy síkba. Egyszerűbbé válik a burkolat megépítése, ha a szegély záróelem felső részének külső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
