188434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktériumos talajoltóanyag előállítására
1 188 434 2 4. példa Üzemi inokulum készítése 2000 liter AZ-II jelű tápközeget 120°C-on 45 percen át sterilezőnk, majd a 3. példa szerint előállított 100 liter oltóanyaggal beoltjuk. A tenyészlét 1 liter/liter.perc mennyiségű levegővel levegőztetve 28 °C-on 36 órán át inkubáljuk. 5. példa A termelő fermentálás 20 000 liter AZ-II jelű tápközeget 120°C-on 45 percen át sterilezőnk. A 28 °C-ra visszahűtött tápközeget a 4. példa szerint előállított inokulummal beoltjuk. A pH-érték (mint az előző példák esetében is) 6,5 körüli és önbeálló, a fermentáció során nem változik. A tenyészetet 1 liter/liter.perc menynyiségü levegővel levegőztetjük. A fermentáció előrehaladását és a tenyészlé alkalmasságát mikroszkópos sejtszámlálással, Kjeldal szerinti össznitrogén-maghatározással és a biológiai aktivitás Brian módszerével (P. W. Brian, H. G. Hemming: Nature 189, 758 /1961/) végzett meghatározásával ellenőrizzük. A csíraszám a 60. órában 2,4-2,8 milliárd/ml. A tenyészlét - térfogatának csökkentése érdekében - csökkentett nyomáson 35 °C-on térfogatának 1/7-ére bepároljuk. A sűrítmény csíraszáma mintegy 12 milliárd/ml, fehérjetartalma 2,08-2,1, nitrogén-tartalma 0,332-0,336%. 6. példa Rhizobium tenyésztése A Rhizobíumot az 1-5. példával analóg módon tenyésztjük, nitrogénmentes tápközegben. Az első fermentáláshoz az AZ-I jelű tápközeget alkalmazzuk, amelyet 48 óra elteltével áttoltunk az AZ-II jelű üzemi tápközegbe. Az inkubálás eredményességét 40-48 óra elteltével megvizsgáljuk. Ha a fermentlében nagyszámú mozaikszerű sejt figyelhető meg, a csíraszám 101 °—1011. Az így kapott Rhizobium-tenyészlét 10-20% mennyiségben keverjük az Azotobacter-készitményhez, és az elegyet homogenizáljuk. A fentiek szerint előállított és kiszerelt talajoltóanyagok sűrítmények. Felhasználáskor a bepárolt sűrítmény 100-szoros hígításban, a por készítmény 1000-szeres hígításban kerül alkalmazásra. A hígított talajoltóanyagot vetéskor a magágyba kell bedolgozni. Általában a sűrítményből 10 litert, a por alakú készítményből 1,5 kg-ot számítunk 1 hektárra. A „baktériumtrágya” hatására a növények fejlődése felgyorsul, a termések több héttel előbb érnek, a termés mennyisége és a nyersfehérje-tartalma jelentősen emelkedik. Fehérjetartalomnál fogva a talajoltóanyag a talajt gazdagítja fehérjékben, pH- értékét közel semleges értékre pufferolja. A különböző kedvező hatásokért nemcsak a nitrogenáz enzimek felelősek, hanem a talajoltóanyagban lévő biostimulátorok, B-l vitamin-tartalma és pufferkapacitása. A találmány szerint előállított talajoltóanyag csávázószerekkel és egyéb vegyszerekkel nem keverhető, káros vagy mérgező anyagokat nem tartalmaz. Agyonkémizált környezetünk gyors mentesítését szolgálja, mert alkalmazása mellett a nitrogén-műtrágyák felhasználási mennyisége csökkenthető. A talajoltóanyag hatásának szemléltetésére az alábbi kísérleteket ismertetjük. I. Csillagfürt kezelése Azotobacter sűrítménnyel Az 5. példa szerint előállított sűrítményt 100-szoros hígításban a magá gyba juttattuk, utána végeztük a vetést. A szer hatása a növényeken már 6-8 hetes korban jól meglátszott; a kísérleti táblákon a kontrolihoz viszonyítva erőteljesebb fejlődés volt tapasztalható. A számszerinti eredményeket az alábbi táblázat mutatja: Kezelés Növény-1 tő Parcellatermés magasság átlagsúlya kg 7' cm dkg kontroll 80,50 • 0,99 0,89 100 kezelt 98,00 1,14 1,20 135 II. Napraforgó kezelése Azotobacter sűrítménnyel A kísérletet a solti Rákóczi MgTSz másodvetésü napraforgó kultúráin végeztük a csillagfürttel kapcsolatban már megadott módon. A virágzás kezdetén megvizsgáltuk a növények által felvett makro- és mikroelemek mennyiségét. Az alábbi eredményt kaptuk: N P K C a Mg O / / « g/kg g/kg g/kg g/kg kezelt 3,9 4,6 52 22,4 7.4 kezeletlen 3,7 4,0 25 22,0 6.8 Feltűnő a magas káliumfelvétel. A termés mennyiségét és béltartalmát az alábbi összeállítás szemlélteti: kezelt kontroll termés mennyisége q/ha 26,99 21,62 szárazanyag-tart., % 92 92 nyersfehérje, % 21,5 19,1 nyers zsír, % 38,3 35,8 A nyersfehérje és a zsír adatok a termés szárazanyagára vonatkoztatva értendők. A többlettermés 5,37 q/ha volt. A találmány szerinti megoldáshoz az alábbi fő előnyök fűződnek:- alklmazása jelentős többlettermést eredményez,- lehetővé teszi a műtrágya felhasználási menynyiségének csökkentését, ezen keresztül a környezet szennyeződésének csökkentését,- tekintettel arra, hogy a talajmikrobák szaporodásához szükséges anyagokat tartalmazza, lehetőséget ad a talajélet regenerálódására, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
