188395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezett folyadékok szűrés útján való tisztítására

1 188 395 műanyag, pl. poliuretán hab, a szennyezett folya­dék bevezető szerv és a sűrített levegő bevezető szerv a szűrőtartály alján, a szűrt tisztított folyadé­kot elvezető szerv és az előszűrletet elvezető szerv pedig a szűrőtartály felső részén van elhelyezve. A találmány eljárás és berendezés szennyezett folyadékok tisztítására, főleg lebegő és/vagy emui­gáit szennyeződések kiválasztására, amelynél a tisz­títandó szennyezett folyadékot nyomás alatt alulról fölfelé rugalmas, porózus, darabos szűrőbetéttel ellátott szűrőtartályba vezetjük be, a szűrőbetéten a tisztítandó folyadékot átnyomjuk, eközben a szű­rőbetét pórusaiban a szennyeződés szemcséit fel­fogjuk, a pórusokból időközönként a szennyeződés szemcséit folyadék és levegő benyomásával eltávo­lítjuk, és ezáltal a szűrőbetétet regeneráljuk. Ismert feladat a mérnöki gyakorlatban, hogy szennyezett vizekből, pl. természetes ún. felszíni vizekből ivóvizet vagy ipari vizet kell előállítani, illetve esetleg környezetvédelmi okokból ipari szennyvizeket legalább olyan mértékig tisztítani kell, hogy azok a természetes vagy mesterséges álló­vizek vagy vízfolyások élővilágát ne károsítsák. A folyadékok tisztítása elvileg három alapvető módon hajtható végre: kémiai módszerekkel, fizi­kai módszerekkel vagy ezek kombinációjával. Első­sorban gazdasági megfontolások miatt, ha egy mód van rá, igyekeznek mindig fizikai víztisztítási mód­szerekhez folyamodni. Ezek közös sajátossága, hogy a tisztítandó vizet ülepítik és/vagy derítik, majd megszűrik, és végül adott esetben valamilyen további utókezelésnek vetik alá. A korszerű víztisztítások nagy részénél igyekez­nek az ülepítés és a derítés műveletét elhagyni és helyette a tisztítandó vizet oly módon vezetik át közvetlenül egy vagy több szűrőrétegen, hogy köz­ben folyamatosan vagy szakaszosan pehelyképző anyagot és esetleg további, a pelyhesedést elősegítő anyagokat adagolnak hozzá. A pelyhesítő anyago­kat vegyszerek formájában juttatják be a kezelőtér­be, ahol a tisztítás során a létrejövő pelyhek a nem kívánt szennyező komponenseket magukba zárják. Ennek lejátszódása után a pelyhek és az általuk­­képzett cellákba bezárt szennyeződés valamilyen szűrőanyaggal fölfogható és a vízből eltávolítható. A gyakorlatban alkalmazott szűrési eljárásoknál a kezelőtérben elhelyezett szűrőbetétek rövidebb­­hosszabb idő alatt „telítődnek”, és a további pely­hek fölfogására és megkötésére alkalmatlanná vál­nak. Ezért a szűrőbetéteket időről időre regenerálni kell, hogy újból alkalmassá váljanak feladatuk ellá­tására. A szűrés, illetve a regenerálás végrehajtása szempontjából az ismert szűrők két csoportra: ágy­szűrőkre és rétegszűrőkre oszthatók föl. Az első csoportba tartozó ún. ágyszűrőknél a szennyezett vizet valamilyen szemcsés anyagból, elsősorban kvarchomokból, antracit őrleményből, granulált aktív szénből vagy műgyantából álló szű­rő közegen vezetik át. A szűrőréteg általában 1-1 m vastagságú, a szűrés sebessége pedig 5-15 m/h értékhatárok között változik. Mind a rétegvastag­ság, mind a szűrés sebessége a tisztítandó víz szeny­­nyezettségi fokától, a szennyezettség jellegétől, a tisztított vízzel szemben támasztott követelmé­nyektől, valamint a regenerálások közötti, ún. cik­lusidő tartamától függően választható meg. Ismeretes az ágyszűrők azon típusa is, ahol szű­rőtöltetként porózus, rugalmas műanyagokból ké­szítenek szűrőtöltetet. A műanyag töltet 3-5 cm élhosszúságú kocka alakú darabokból áll. Az ilyen szűrőrétegeket határoló lapok, célszerűen perforált lemezek közé helyezik, és külön gondot fordítanak a töltet pórusméreteinek megválasztására. A beté­tet szűrés közben összenyomott állapotban tartják, mivel a szűrőanyag a víznél kisebb fajsúlyú és ezért a szűrőteret lazán töltené ki. Ennek következtében a tisztítandó víz a szűrőréteg darabjai közötti héza­gokon szinte ellenállás nélkül át tudna haladni, és a kívánt szűrőhatást nem lehetne elérni. Az ágyszűrők előnye, hogy a kívánt minőségű szűrt vizet aránylag hosszabb ideig tudja regenerá­lás nélkül biztosítani, mert a szűrőanyag a szennye­ző anyagok befogadására alkalmas sok és nagy hézagtérfogatot szolgáltató pórussal rendelkezik. Az ágyszűrők hátránya azonban, hogy pórusaik eltömődése után a regeneráláshoz tisztított vízre, éspedig nagy mennyiségű tisztított vízre van szük­ség. Az említett hátrányok közül a tiszta víz igény a számottevő, mivel - a tapasztalatok szerint - a megtisztított víznek nemegyszer 10%-a is iszapvíz formájában elvész. Gazdasági hátránya az is, hogy - főleg erősen szennyezett vizek szűrése esetén - a regeneráló közegek betáplálásához jelentős meny­­nyiségű energiára van szükség. Bonyolódik a hely­zet akkor, ha műanyag szűrőtöltetet alkalmazunk, mert annak összepréselésére és a regeneráló köze­gek keringtetésére járulékos gépészeti berendezése­ket kell beépíteni és üzemeltetni. Ezek általában hajlamosak a meghibásodásra. A szűrők második csoportjába tartoznak az ún. rétegszűrők. Ezeknél valamilyen szilárd anyagú vázra, például porózus porcelánra, porkohászati úton előállított fémlemezre vagy finom szövésű tex­tíliára hordanak föl géles konzisztenciájú anyagot, például bentonitot, kovaföldet, valamilyen fémhid­­roxidot stb. E géles konzisztenciájú anyagok végzik a tisztítandó folyadék szűrését. Hagyományosnak nevezhető rétegszűrő a szűrőpapír is. A rétegszűrők előnye, hogy a tisztítandó folya­dék aránylag nagy sebességgel (óránként 15-50 mé­terrel) tud rajta áthaladni, és még aránylag kis rétegvastagság esetén is kiváló minőségű tisztított víz állítható elő. Hátrányuk azonban, hogy a vé­kony szűrőréteg rövid idő alatt kimerül, pórusai eltömődnek, és így a rétegszűrők ciklusideje lénye­gesen rövidebb, mint a hasonló teljesítményű ágy­­szűrőké. Kedvezőtlen az is, hogy az aktív szűrőré­teg vagy egyáltalán nem regenerálható, vagy csak igen nagy költségek árán. Az ismert korszerű szűrőberendezések egy jelleg­zetes típusa ismerhető meg az 1 922 196 lajstrom­számú NSZK közzétételi iratból, melynek tárgya folyamatosan működő besűrítő-pulzációs szűrő. A berendezés egy vagy több merev szerkezetű, pl. kerámiából készült szűrőelemmel működik. A'be­sűrített szuszpenzió befogadására, valamint ennek elvezetésére szolgáló tartálya, a szűrt folyadék elve­. 2 5 1.0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents