188357. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus szivattyú és azt tartalmazó készülékek, elsősorban elektrosztatikus permetezéshez

1 . 188 357 2 A találmány viszonylag kis elektromos vezetőké­pességű folyadékok szállítására alkalmas elektro­sztatikus szivattyúra vonatkozik. A 80 303 705 sz. közzétett európai szabadalmi bejelentés elektrosztatikus szivattyú alkalmazásán alapuló elektrosztatikus folyadékpermetező készü­léket ismertet. Az elektrosztatikus szivattyúnak a töltéshordozóknak a folyadékba történő befecs­kendezésére szolgáló hegyes pontja vagy éle és a befecskendezett töltéshordozók felvételére szolgá­ló, az áramlás irányában elhelyezett ellentétes pola­­ritású gyűjtő elektródja van. A befecskendezett töl­téshordozókra ható elektrosztatikus erők nyomást alakítanak ki> amely a folyadékot mozgó mechani­kus részek nélkül az első elektródtól a másodikhoz szállítja. Töltéshordozóként általában ionok jön­nek tekintetbe; a töltéshordozókat az egyszerűség kedvéért „ionoknak” nevezik, azonban fizikai­kémiai jellegük tekintetében nem korlátozzák io­nokra. A fent ismertetett rendszer elegáns ugyan, gya­korlati alkalmazása azonban számos hiányosságot mutat. Hosszabb időn át tartó használatkor a szi­vattyúnyomás gyakran változik, általában előre nem látható módon csökken. A szivattyúnál alkal­mazott elektromos áram a szállítandó folyadék faj­lagos ellenállásától függ; 1010 ohm • cm nagyság­rendbe tartozó fajlagos ellenállásnál az elektromos áram megfelelő, ha azonban a fajlagos ellenállás 10® ohm • cm értékre csökken, az elektromos áram gyorsan növekszik, és az energiaveszteséghez, vala­mint nemkívánatos hőfejlödéshez vezet. Az elekt­rosztatikus szivattyúban könnyen léphetnek fel elektromos üzemzavarok, amikor a két elektród között ionizált pályák alakulnak ki. A már kiala­kult ionos pályák nehezen távolíthatók el, és az ennek következtében fejlődő gázbuborékok me­chanikusan eltömhetik az elektrosztatikus szivaty­­tyút. A találmány célja a 80 303 705 sz. közzétett euró­pai szabadalmi bejelentésben ismertetett elektro­sztatikus szivattyú tökéletesítése és hátrányainak kiküszöbölése. A találmány tárgya elektrosztatikus szivattyú, amelynek <- elektromosan vezető hegyes csúccsal ellátott befecskendező elektród részegységet tartalmazó elektródja,- az elektródtól az áramlás irányában elhelyez­kedő tartománya,- az áramlás irányában elhelyezkedő tartomány és az elektród között kilovolt nagyságrendbe eső feszültségkülönbség fenntartására szolgáló elektro­mos érintkezői, valamint- az elektród és az áramlás irányában elhelyezke­dő tartomány közötti összekötő csatornája van. Az Utóbbi csatorna olyan kialakítású, hogy az elektród részegység alakjához legalábbis részben alkalmazkodik, és használat közben a csúcs mentén lamináris, nem-turbulens folyadékáramlást bizto­sít. Az elektród csúcsa pont vagy él vagy a tölt^shor­­dozók létrehozását hatékonyan biztosító bármely alak lehet. A „kilovolt nagyságrendbe tartozó” megjelölést tágan értelmezzük, mert ez az érték az egyéb műkö­dési paraméterek függvényében változik, ezért pon­tos meghatározása igen nehéz. A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy a legkedvezőbb eredményeket körülbelül három-egyszáz kilovolt tartományban kapjuk. Ennél kisebb értékeknél a szivattyúzó ha­tás csökken, mig e tartomány felett dielektromos üzemzavarral kapcsolatos problémák léphetnek fel. Az „áramlás irányában” megjelölés az elektro­sztatikus szivattyú működése során fellépő áramlás irányára vonatkozik. A találmány szerinti elektrosztatikus szivattyú előnyös kiviteli alakjait a következő ábrákon mu­tatjuk be: Az 1. ábra a találmány szerinti elektrosztatikus szivattyú tengelyirányú metszete. A 2. ábrán az 1. ábrán feltüntetett elektrosztati­kus szivattyúnak A-A vonal menti sugárirányú metszetét ábrázoljuk. A 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti elektrosztatikus szivattyú kapcsolási rajza. A 4. ábrán a találmány szerinti különböző elekt­rosztatikus szivattyúk szivattyúzó nyomásának az „utánengedési” távolság függvényében felvett gör­béjét mutatjuk be. Az 5. ábrán egy másik, a találmány szerinti elekt­rosztatikus szivattyú szivattyúzási nyomásának a feszültség függvényében felvett görbéjét mutatjuk be. A 6. ábrán az 1-3. ábra szerinti három darab elektrosztatikus szivattyú sorbakapcsolását mutat­juk be vázlatosan. A 7. ábrán az 1-3. ábra szerinti három darab elektrosztatikus szivattyú párhuzamos kapcsolását mutatjuk be vázlatosan. A 8. ábra a találmány szerinti, lap-elektróddal ellátott elektrosztatikus szivattyú hosszmetszete. A 9. ábrán a 8. ábra B-B vonal menti metszetét tüntetjük fel. A 10. ábra egy, a találmány szerinti további elektrosztatikus szivattyú hosszmetszete. All. ábra a találmány szerinti elektrosztatikus szivattyút tartalmazó permetező tartály tengelyirá­nyú metszete. A 12. ábrán all. ábra szerinti tartály tartója mentén felvett tengelyirányú metszetet mutatjuk be. A 13. ábrán a 12. ábra szerinti tartály kapcsolási rajzát mutatjuk be. A 14. ábrán a 10. ábra szerinti elektrosztatikus szivattyúnál felhasználható további elektród rész­egység hosszmetszetét mutatjuk be. A 15. ábra a találmány szerinti elektrosztatikus szivattyú módosított kiviteli alakjának hosszmet­szete. Az 1. és 2. ábrán bemutatott élektrosztatikus szivattyúnak rideg szigetelőanyagból (például nylonból vagy poliacetálból) készült, körülbelül két mm belső átmérőjű csőalakú 10 teste van. A 10 test áramlási iránnyal ellentétes 12 vége a befecskende­ző 14 elektród részegység befogadása céljából belső menetes 13 peremmel van kialakítva. A lágyacélból készült, külső menetes hengeralakú 16 elektród az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents