188351. lajstromszámú szabadalom • Fogászati rögzítőeszköz részleges fogsorok helybentartására
1 . 188 351 2 A találmány tárgya fogászati rögzítőeszköz részleges fogsorok helybentartására, elhorgonyzására. A jelenleg szokásos fogászati gyakorlatban a részleges fogsorok helybentartására általában kapcsokat, és csúsztatókat alkalmaznak - ide értve a teleszkópos elhorgonyzást is - mint ahogy ezt Kemény, (Fogpótlástan - Medicina, 1971.) majd újabban Fábián professzor, (Bevezetés a fogpótlástanba - Medicina, 1979.) tankönyvében kifejti. Ahhoz, hogy ezek a helybentartó szerkezetek jól funkcionálhassanak, a mindennapos gyakorlatban a támfog lecsiszolásával és korona készítésével teremtik meg a megfelelő helyzetet. A korona attól függően, hogy milyen' igénnyel készül, lehet esztétikus, azaz fehér, illetve fogszínű leplezőanyaggal borítva, vagy tisztán fémből készített. A két koronatípus között az a minőségi különbség, hogy a tartásra kiszemelt fogból mennyit csiszolunk, illetve csiszolhatunk le. A protézis jó elhorgonyzásának tehát jelenleg az az ára, hogy minimálisan kettő, de esetleg több, rendszerint teljesen ép, egészséges, jó formájú fogat kell lecsiszolni, de még így is előfordul olyan eset, hogy működésileg ugyan tökéletes fogművet alkottunk, de esztétikailag kifogások merülnek fel. Ezen kifogások a legtöbb esetben kivédhetetlenek, azon egyszerű oknál fogva, hogy a korona leplezésére szolgáló anyag és a fogsor fogainak anyaga nem teljesen azonos, és ahány gyár, annyi színskála létezik. így például az újabban alkalmazott úgynevezett Preci-line eljárásnál a koronák színe, a le nem csiszolt fogak színe, valamint a protézis fogainak színe között szinte mindig van eltérés. Másik hibaforrás, amely igen súlyos, hogy a nem megfelelően elkészített koronák nem zárnak, így lehetőség nyílik arra, hogy az alattuk lévő, és csiszolással már amúgy is meggyengített fog elromoljon. A találmánynak maga az elhorgonyzás nem témája, ezért azt csak röviden említjük és csupán a lényegét szeretnénk megvilágítani. A kapocs, vagy a csúsztató a részleges fogmű horgonya, vagyis ez teremt összeköttetést az alaplemez és a támfog, támfogak között. A horgony feladata, hogy a fogművet helybentartsa a húzóerőkkel szemben. Jelenleg nem ismeretes olyan kapocsféleség, amely hoszszabb-rövidebb használat után nem okozna a támfogon kisebb-nagyobb károsodást. Ez a károsodás kettős: Egyrészt a súrlódásból adódóan a kapocs kidörzsöli a támfogat és lekoptatja annak fogzománcát, másrészt fokról-fokra kimozdítja a támfogat eredeti helyzetéből. Ezeket a károsító hatásokat helyes tervezéssel és jó borítókoronák készítésével kivédhetjük ugyan, azonban a borító korona is tulajdonképpen károsítást jelent, mert - mint említettük - egy, sok esetben teljesen ép fogat kell lecsiszolni, éspedig akkorára, hogy mérete a koronával együtt legyen akkora, mint korábban az intakt fogé volt. A kapocs által okozott másik ártalom: a kimozdító hatás részben kiküszöbölhető ugyan helyes tervezéssel, de teljesen nem szüntethető meg. A kimozdító hatás teljes megszüntetése és a rögzítés fokozása érdekében ma már inkább a csúsztatós megoldásokat alkalmazzák, ahol az elhorgonyzás merev, de mégis rugalmas, mivel a csúsztató szilárd egységben van a foggal és így annak természetes mozgását át tudja venni. A csúsztatok alkalmazásához is koronát kell azonban készíteni, mivel a csúsztatót másképp nem lehet a foghoz rögzíteni. Az elmúlt év folyamán Japánban forgalomba hoztak egy olyan új fogászati ragasztóanyagot, amellyel lecsiszolatlan fogra fémet, műanyagot vagy porcelánt lehet rögzíteni. A ragasztó anyaga kémiailag 4-META-MMA-TBB-O gyanta, gyári neve Orthomite Super-Bond, gyártója a Sun-Medical Co., forgalmazója a Monta Co. Az új ragasztóanyag nyálban oldhatatlan, kötési ideje kb. 10 perc, oldószere metil-metakrilát, vagy aceton. A ragasztóanyag a korábban ismertekhez képest elsőrendűen abban különbözik, hogy kémiai alapon ragaszt, azaz a ragasztandó anyag felületén lévő oxigénatomokkal kémiai kötésre lép. A találmány alapgondolata már most az a felismerés, hogy ezen ragasztó felhasználásával és a találmány szerint kialakított rögzítőeszköz alkalmazásával lehetővé válik részleges fogsorok kiváló rögzítése, koronák vagy kapcsok alkalmazása nélkül. A találmány feladata tehát jól rögzített, funkcióképes protézis helybentartására szolgáló rögzítőeszköz létrehozása, amivel az előzőekben említett fogyatékosságok messzemenően kiküszöbölhetők. A találmány értelmében a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a csúsztatok egyik tagját egy olyan sín - a gyakorlatban splint elnevezéssel - részeként készítjük, amely sin azután a lecsiszolatlan intakt fogakra ragasztható fel. A találmány szerinti rögzitőeszköz alkalmazásával a fogpótlás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a maradék - azaz tartó - fogakat egy öntött, vékony fémsínnel összefogjuk, amellyel egybeöntve készül a protézis rögzítésére szolgáló csúsztatószár egy-egy tagja, és ezekhez csatlakozik a hagyományos fémvázas protézis, a rajta kialakított másik csúsztatótagok segítségével. A találmány szerinti fogászati rögzítőeszköz tehát a tartófogakhoz ragasztható adhéziós sínből - splint - és annak két végén a fém alaplemezre rögzített részleges fogsorok elhorgonyzására szolgáló csúsztatok egyik tagjából - patrix - áll, úgy, hogy a sín és a csúsztatok egybe vannak öntve és a két csúsztatótag egymással párhuzamos. Előnyös módon az adhéziós sín két végével egybeöntött csúsztatótagok a patrixok. A találmány szerinti rögzítőeszköz alkalmazásával több előnyhöz jutunk:- a maradék fogazatot maximálisan védjük, mivel ily módon a ráható erőkkel szemben, mint egység funkcionálnak;- megőrizzük a tartófogak intakt állapotát;- kiküszöböljük a kapocs alkalmazásánál fellépő ártalmakat;- mivel koronát nem kell készíteni, ezért az esztétikai hibák sem lépnek fel; A találmány szerinti rögzítőeszköz alkalmazásával készített fogpótlás mindenben megfelel a gyógyítás egyik alapelvének számító „nil nocere”-nek. A találmány szerinti rögzítőeszköz alkalmazásának gyakorlatilag csak előnye van, hátránya nincs. Az előnyöket idáig pusztán orvosi szempontból elemeztük, ám a találmány szerinti rögzítőeszköz alkalmazásának van egy másik vetülete is, ez pedig I 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
