188349. lajstromszámú szabadalom • Szerkezeti elrendezés áramló közegek, különösen portartalmú gázok egyenletes áramsűrűség-eloszlást adó áramlási irányváltoztatására

i 188 349 2 2. ábra szövetbetétes porleválasztó bemenőoldali egy­ségeként alkalmazott találmány szerinti szerkezeti elren­dezés vonalas vázlata. Az 1. és 2. ábrán egyaránt jól érzékelhető, hogy egy g 2 áramlási irányból érkező nyers, különösen magas por­tartalmú és jelentős sebességű 7 közegáram 1 terelő- és elosztó térbe lép be, amelybe a 2 áramlási irányra merő­leges, az 1 terelő- és elosztóteret szélességében teljesen áthidaló, keresztirányban lépcsőzetesen egymás mögött jq elrendezett 3 ütköző fel ületek vannak beépítve. A 3 üt­közőfelületek 4 hosszméretei és 5 osztástávolságai a találmány értelmében meghatározott viszonyszámtarto­mányba eső értékekre vannak megválasztva. Egy előnyös kivitel esetében például kettőtől ötig terjedő számú 3 -jg ütközőfelületet alkalmazunk, amelyek 4 hosszmérete rendre 400 mm, míg 5 osztástávolságaik 550 mm-re van­nak megválasztva. Ez esetben tehát a hosszméret/osztás­­távolság-viszonyszám 1:1,375, ami az igényelt tarto­mányba esik. Egy másik, nagyobb, többlépcsős talál- 20 mány szerinti elrendezésnél példaképpen hattól tízig terjedő számú 3 ütközőfelületet használunk, ahol a 4 hosszméret ugyancsak 400 mm, míg az egyes 3 ütköző­felületek közötti 5 osztástávolságot 1100 mm-re vettük fel. Itt a kérdéses viszonyszáni tehát 1: 2,75. Bebizonyo- 25 sodott, hogy a 6 nyersgázcsatornából az 1 terelő- és el­osztótérbe belépő 7 közegáram a 2 áramlási irányra me­rőlegesen és egymás mögött keresztirányban lépcsőzete­sen az 1 terelő- és elosztótér teljes szélességét áthidalóan elrendezett 3 ütközőfclületckre felütközve 8 részára- 3Q mokra osztódik, amelyek a soron következő 3 ütköző­­felületek előtt rendre legalább 90°-os irányváltoztatást szenvednek. Ennek oka, hogy a találmány szerinti ki­alakítás következtében minden egyes 3 ütközőfelület mögött kialakul egy-egy helytálló tengelyvonal körül 35 forgó 9 örvényáram, és az ennek határfelületén fellépő szívóhatás elegendően erős ahhoz, hogy a megfelelő 8 részáramot magához szívja és 90°-ot meghaladó szögű irányváltoztatásra kényszerítse úgy, hogy egyben igen egyenletes áramsűrűség-eloszlást is biztosítson. Ily mó­don, pl. a 2. ábrán feltüntetett példaképpeni kiviteli alak esetében, ahol a találmány szerinti szerkezeti elrendezés egy szövetbetétes porleválas2.tó berendezés bemenő oldali egységeként van kiképezve, a tisztítandó gázáram rend­kívül egyenletesen oszlik el a teljes aktív keresztmet­szeten. A korábbi műszaki ismeretek tükrében a találmány szerinti viszonyszámhatárok között méretezett 3 ütköző­felületek túl rövideknek tűnnek ahhoz, hogy hatékony áramlásterelő elemeknek bizonyuljanak. A szakember számára is meglepő hatékonyságuk annak a találmá­nyunk szerinti intézkedésnek tudható be, hogy a hossz­­méret/osztástávolság viszonyszám tudatos megválasztásá­nak eredményeképpen a kialakuló helytálló 9 örvény­áramok (örvényhengerek) a 8 részáramokra a már emlí­tett erős szívóhatást fejtik kit, és ezzel fokozott áramlási irányterelő hatásuk van, aminek következtében a tisztí­tandó gázáram a hagyományos berendezések esetében egyébként szinte holttérnek számító elülső kezelőberen­dezés-tartományokat is kellően átjárja. Szabadalmi igénypont Szerkezeti elrendezés áramló közegek, különösen por­tartalmú gázok egyenletes áramsűrűség-eloszlást adó áramlási irányváltoztatására a belépő közegáram irányára merőlegesen és keresztirányban lépcsőzetesen egymás mögött elrendezett ütköző felületek alkalmazásával, azzal jellemezve, hogy a belépő kö2;egáram (7) áramlási irányá­ból (2) nézve hátoldalaik mentén rendre helytálló ten­gelyvonal körül forgó helyi örvényáramok (9) létrehozá­sára és fenntartására alkalmas elrendezésű ütközőfelüie­­tci (3) vannak, amelyek hosszi né re telnek (4) és egymás­tól mért osztástávolságainak (5) viszonyszáma rendre 1:3 és 1:0,7 határértékek között, előnyösen 1:2,8 és 1:1,3 között van. 2 db ábra 3

Next

/
Thumbnails
Contents