188336. lajstromszámú szabadalom • Fenoxi-fenil-szubsztituált 1,3,5-triazinon-származékokat hatóanyagként tartalmazó gyomirtószerek és eljárás fenoxi-fenil-szubsztituált 1,3,5-triazin-származékok előállítására
1 188 336 2 riumsójával és 68 sr. paraffin-jellcgü ásványolajjal összekeverünk. Stabil, olajos diszperziót kapunk. A hatóanyagok, ill. a szerek alkalmazása történhet kikelés előtti vagy kikelés utáni eljárásban. Ha a haszonnövények a hatóanyagokat kevéssé tűrik, akkor olyan kijuttatási technikát alkalmazhatunk, amelyiknél a gyomirtószert a permetezőkészülékkel úgy juttatjuk ki, hogy lehetőség szerint az az érzékeny haszonnövények leveleit ne érje, miközben a hatóanyagok az alul növekvő gyomnövények leveleire vagy a puszta földre jutnak (postdirccted, lay-by). A hatóanyagok felhasználási mennyisége évszaktól, a növényektől és a növekedési stádiumtól függően 0,025—10 kg/ha és több, előnyösen 0,1-4 kg/ha, ahol a nagyobb mennyiségek különösen a növényzet teljes megsemmisítésére szolgálnak. A hatóanyagként az (1) általános képlctű vegyieteket tartalmazó találmány szerinti gyomirtószerek hatását az üvegházi kísérletek mutatják: A növények tenyészedényeként 300 cm3 -es műanyag virngcserepek szolgáltak, amelyekben agyagos homok volt 1,5 % humusszal, mint szubsztrátummal. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva sekélyen elvetettük. A kikelés előtti kezelésnél közvetlenül ezután a szereket a talaj felületére juttattuk. Ehhez a szereket (készültek az I—VIII. példák bármelyike szerint) vízben, mint diszperziós közegben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk és egy finoman porlasztó permetezővel juttattuk ki. A szer kijuttatása után a tenyészedényeket enyhén megöntöztük, hogy a csírázást és a növekedést megindítsuk. Ezután a tenyészedényeket befedtük egy átlátszó műanyagtetővel amíg a növények fel nem nőttek. A teryészedények befedése a vizsgált növények egyenletes sírázását biztosította, amennyiben a hatóanyagok ezt nem korlátozták. A kikelés utáni kezelésnél a vizsgált növényeket jellegüktől függően csak 3-15 cm-es növekedési magasságig termesztettük és utána kezeltük. A kikelés utáni kezelésre használt rizspalántákat tőzegkorpával dúsított szubsztrátumban termesztettük. A szójababnál is adtunk egy kevés tőzegkorpát a szubsztrátumhoz, hogy a növény kedvezőbb növekedését biztosítsuk, mint az előbb leírt talajnál. A kikelés utáni kezelésnél vagy az elvetett és ugyanabban a tenyészedényben felnevelt növényeket választottuk ki, vagy a növényeket először csíranövényekként elválasztva külön felneveltük és néhány nappal a kezelés előtt a kísérleti tenyészedénybe átültettük. A kikelés utáni kezelésnél elmaradt a tenyészedény lefedése. A kísérleti tenyészedényeket üvegházba állítottuk, ahol a melegkedvelő fajoknak 20—35 C-ot, a mérsékelt klímájúaknak pedig 10—25 °C-ot biztosítottunk. A kísérlet időtartama 2—4 hét. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondoztuk és az egyedi kezelésekre adott reakcióikat kiértékeltük. A kiértékelés egy 0—100 fok beosztású skála alapján történt, ahol a 0 azt jelenti, hogy a növénynél semmiféle károsodás nincs, ill. normálisan növekszik és a 100 pedig azt, hogy a növény nem kel ki, illetve, hogy a növénynek legalább a talaj fölötti részei teljesen elpusztultak. Kísérleti növényekként szerepeltek: Abutilon theophrasti (selyemmályva), Amaranthus spp. (disznóparéjfélék), Arachys hypogaea (földimogyoró), Chenopodium album (fehér libatop), Datura stramonium (csattanó maszlag), . Echinochloa crus-galli (közönséges kakaslábfű), Galeopsis tetrahit (tarka kenderkefű), Glycine max (szójabab), Oryza sativa (rizs), Sesbania exaltata, Sida spinosa, Sinapis alba (fehér mustár), Solanum nigrum (fekete csucsor), Triticum aestivum (búza), Zea mays 5 (kukorica). Összehasonlító szerként azok a gyomirtószerek szerepeltek, melyek hatóanyagként az ismert l-[4,-/2,,-klór-4”(trifluor - metil) - fenoxi/ - fenü] - 3 - metil -1,3,5 -triazin-2,4,6-triont tartalmazzák (22 46 109 német szövet- 1 o ségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat; A szer). Az üvegházi kísérletek eredményei azt mutatják, hogy pl. azok a gyomirtószerek, amelyek az 1., 36. vagy 37. számú hatóanyagokat tartalmazzák, kikelés előtti kezelésnél 3,0 kg hatóanyag/ha dózisban jó gyomirtó hatást 15 mutatnak. A szelektív gyomirtó hatás vizsgálatánál a kikelés utáni alkalmazás esetén bebizonyosodott, hogy például azok a gyomirtószerek, amelyek a 4. számú hatóanyagot tartalmazzák, 0,5 kg/ha dózisban inkább hatásosak a 20 széles levelű gyomnövény, a Chenopodium-mal szemben, mint az összehasonlító szer, anélkül, hogy a szójabab vagy kukorica növényt károsítanák. Ugyanígy azok a gyomirtószerek például, amelyek az 1., 3., 36., 37., 38., 44., 45., 69., 90., 93., 146. vagy 148. számú hatóanyago- 25 kát tartalmazzák, kikelés utáni eljárásnál 0,125,0,25, ill. 0,5 kg hatóanyag/ha dózisban egy sor széles levelű nem kívánt növényt legyőznek, hatóanyagtól függően a haszonnövény-ültetvényekben így rizs-, búza-, földimogyoró-ültetvényben. (I—VIII. táblázatok.) 30 Tekintettel a hatóanyagokkal szembeni jó tűrőképességre és az alkalmazási módok sokoldalúságára, a találmány szerinti hatóanyagokat még nagy számú haszonnövénynél fel lehet használni a gyomnövények eltávolítására. Számításba jönnek például a következő haszon- 35 növények: Allium ccpa vöröshagyma Ananas comosus ananász 40 Arachis hypogaea földimogyoró Asparagus officinalis spárga Avena sativa zab Beta vulgaris spp. altissima cukorrépa 45 Beta vulgaris spp. rapa takarmányrépa Beta vulgaris spp. esculenta cékla Brassica napus var. napus Brassica napus var. naporepce brassica töves répa 50 Brassica napus var. rapa fehér répa Brassica rapa var. silvestris sárgarépa Camellia sinensis teacserje Carthamus tinctorius pórsáfrány Carya illinoinensis hikordiófa 55 Citrus limon citrom Citrus maxima grapefruit Citrus reticulata mandarin Citrus sinensis narancs 60 Coffca arabica (Coffca canaphora, Coffea liberica) kávé Cucumis meló dinnye Cucumis sativus uborka Cynodon dactylon bermudafű 65 Daucus carota murokrépa 8
