188323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav rezolválására

1 188 323 2 hidroxiddal vagy más, 10-nél nagyobb pKa értékű erős bázissal kezelhetjük a só hasítása céljából, majd ezután a rezolválószert szűréssel eltávolítjuk és a szürletet meg­savanyítjuk egy szerveden savval, például sósavval vagy kénsawalj vagy egy szerves savval, például ecetsavval, amikor szűrés, mosás és szárítás után olyan fehér színű kristályos terméket kapunk, amely túlnyomó részt D-2- (6-metoxi-2-naftil)-propionsavból áll. A D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav és a rezolváló­­szer alkotta sóban dús anyagnak a D-2-(6-metoxi-2- naftil)-propionsav kinyerése céljából végrehajtott hasítá­sát megelőzően általában célszerűnek bizonyul az anyag újraoldása további mennyiségű oldószerben, az oldószer­nek a hasításhoz optimális hőmérsékletre (rendszerint megemelt hőmérsékletre) való hevítése, a kapott oldat­nak a D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav és a rezolváló­­szer alkotta sóval való beoltása és a beoltott oldat lehű- \ tése egy vagy több további átkristályosítás végrehajtása céljából. Mindegyik ilyen átkristályosítás tovább növeli az átkristályosított anyagban a D-2-(6-metoxi-2-naftil)­­propionsav és a rezolválószer alkotta só mennyiségét. A találmány szerinti eljárásban rezolválószerként az N­­(n-propil)-D-glükamin, N-(n-butil)-D-glükamin és az N­­(n-hexil)-D-glükamin azért használhatók különösen elő­nyösen, mert a képződő kristályos termék újraoldása és az azt követő savanyítás előtt végrehajtott egyeüen át­­kristályosítási művelettel olyan termék kinyerését teszik lehetővé, amely 97-99% D-2-(6-metoxi-2-naftil)-prop­­ionsavat tartalmaz. Az N-(n-oktil)-D-glükamin a leginkább előnyös re­zolválószer, minthogy a D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propion­­savnak a vele alkotott sója nagyon könnyen elkülönít­hető szűréssel és ugyanakkor elfogadhatóan nagy optikai tisztaságú D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav nyerhető ki belőle a hasítást megelőző egy vagy több átkristályosí­­tási művelet nélkül, továbbá ő maga közvetienül és nagy hozammal (mintegy 97-98 %-os hozammal) visszanyer­hető szűrés útján. További előnye, hogy használata ese­tén a hasítás végrehajtható mind bázikus, mind savas körülmények között. A bázikus hasítás eredménye­képpen az N-(n-oktil)-D-g!ükamin kicsapódik, míg a D-2- (6-metoxi-2-naftil)-propionsav oldatbán marad. A savas hasítás eredményeképpen viszont a D-2-(6-metoxi-2- naftil)-propionsav csapódik ki, míg az N-(n-oktil)-D-glük­­amin marad oldatban. Az N^n-oktil)-D-glükamin vízben lényegében oldha­­taüan, és így vizes rendszerekből nagy hozammal külö­níthető el. Ez a helyzet más olyan, a találmány szerinti eljárásban hasznosítható rezolválószerekkel is, amelyek R-csoportként legalább 6 szénatomot, azaz például 6—18 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot hordoznak. Az L-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsavban vagy ennek egy N-R-D-glükaminnal (R jelentése a korábban meg­adott) alkotott sójában dús anyag feldolgozása során L- 2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav nyerhető ki, amely az­után ismert módon, például a 3 686 183 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban leírt módon rncemizálható, jelentős mennyiségű D-2-(6-metoxi-2- naftil)-propionsavat tartalmazó anyagot kapva. Ez az utóbbi anyag azután recirkuláltatható önmagában vagy máshonnan nyert D,L-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav­­val együtt, a találmány szerinti rezolválási eljárás járulé­kos kiindulási anyagát adva. A rezolválandó D,L-2-(6-mctoxi-2-naftil)-propionsavra vonatkoztatva moláris bázison az alkalmazandó rezol­válószer mennyisége a találmány értelmében 50 % és 100% közötti. Általában azonban a rezolválószemek csak mintegy 50 mól%-a használódik el a D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsawal való sóképzéshez, a rezolválószer további részét (általában legfeljebb 40—50 mól%-ot) kívánt esetben helyettesíteni lehet egy kevésbé költséges bázissal, többek között egy szervetlen bázissal, például egy alkálifém-hidroxiddal (így például nátrium- vagy kálium-hidroxiddal), vagy pedig egy szerves tercier amin­­nal (így például trietil-aminnal, trietanol-aminnal vagy tributil-aminnal). A D- és az L-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav elkülö­nítésekor kapott vizes anyalúgok többek között a re­zolválószemek a savanyítási műveletben használt savval alkotott sóját tartalmazzák. Az ilyen anyalúgok egy szer­vetlen bázissal kezelhetők az N-R-D-glükamin típusú rezolválószer oldhatatlan sójának képzése céljából. így például az anyalúgot kalcium-hidroxid szuszpenziójával kezdve a megfelelő kalciumsó képezhető, amely azután szűréssel könnyen eltávolítható. A szűrletet vákuumban megemelt hőmérsékleten szárazra pároljuk, először bár­mely további sót, például kalciumsót eltávolítva (ezek a sók a koncentrálási folyamat korábbi szakaszaiban kép­ződhetnek). A maradékot alkalmas oldószerben meg­emelt hőmérsékleten, mégpedig legfeljebb az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten fel­oldjuk, majd a kapott oldatot szobahőmérsékletre hűt­jük, amikor a rezolválószer kristályos csapadékként ki­válik. Ez a csapadék azután újból felhasználható, ön­magában vagy új termékkel kombinálva a találmány szerinti rezolválási eljárásban. Alternatív módon a re­zolválószer elkülöníthető anioncserélő gyanta alkalma­zásával és az így elkülönített rezolválószer a találmány szerinti rezolválási eljárásban újrafelhasználható. A „D,L-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav” kifejezés alatt a jelen leírásban nem csak magát a szabad savat, hanem annak olyan sóit is értjük, amelyek oldhatók a találmány szerinti rezolválási eljárás végrehajtására használt oldószerben. Az ilyen sók közé tartoznak a megfelelő nátrium-, kálium-és lítiumsók. Ezek a sók úgy állíthatók elő, hogy a D,L-2-(6-metoxi-2-naftil)-propion­­sav oldatához egy megfelelő bázist, így egy alkálifém­­hidioxidot, például nátrium- vagy kálium-hidroxidot adagolunk. A kapott sókeverék (azaz tulajdonképpen a D- és az L-konfigurációjú savaik sóinak keveréke) a ta­lálmány szerinti eljárással úgy rezolválható, hogy a re­­zohálószemek olyan sóját használjuk, amely reakcióba fog lépni, a D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsavnak a meg­felelő N-R-D-glükaminnal alkotott sóját képezve. Az erre a célra hasznosítható glükaminsók közé tartoznak pél­dául a megfelelő hidroklorid- és acetátsók, de olyan egyéb sók is használhatók, mint például a megfelelő propionát-, butirát-, izobutirát-, szulfát- és nitrátsók. Így tehát a leírásban az „N-R-D-glükamin” kifejezés alatt olyan sókat is értünk, amelyek — a D,L-2-(6-metoxi-2- naftilj-propionsav megfelelő sóival együtt használva — képesek a találmány szerinti rezolválási eljárás végre­hajtására. A D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav N-R-D-glükamin­­sói felhasználhatók gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és/ vagy lázcsökkentő hatású anyagokként, továbbá vér­­lemezkék aggregálódásának inhibitoraiként, fibrinoli­­tikus hatású anyagokként és a sima izomzatra ható nyug­tátokként. Felhasználhatók továbbá fájdalmas menstruá­ció, valamint klimax utáni panaszok kezelésében. ■ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents