188308. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triszubsztituált oxazol-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 188 308 2 a lehetséges izomerek egyikének alakjában vagy ezek elegyeként állítható elő. Az (I) általános képletű vegyületet hidrátjal alakjá­ban is kaphatjuk, vagy egyéb, a kristályosításhoz alkal­mazott oldószert is tartalmazhat. A vegyületek — a kiindulási anyagok és a munkamód­szerek megválasztásától függően — a lehetséges izomerek egyikének alakjában vagy ezek elegyeként kaphatók, például az aszimmetriás szénatomok számától függően tiszta optikai izomerek, így antipódok, vagy izomer­­elegyek, így racemátok, diasztereomer-elegyek vagy race­­mátelegyek alakjában, továbbá tautomerekként. A kapott diasztereomer-elegyek és racemátelegyek az alkotók fizikai-kémiai különbségei alapján ismert módon bonthatók szét a tiszta izomerekre, diasztereomerekre vagy racemátokra, például kromatográfiásan és/vagy frakcionált kristályosítással. Továbbá, a kapott racemá­tok ismert módszerrel bonthatók optikai antipódokra, például optikailag aktív oldószerből végzett átkristályo­­sítással, mikroorganizmusok segítségével vagy a savas végterméknek valamely, a racém savval sókat képező optikailag aktív bázissal végzett reagáltatása útján és az ily módon kapott sókat — például eltérő oldékonyságuk alapján — a diasztereomerekké bontjuk, amelyekből az antipódok megfelelő anyagok behatására szabaddá tehe­tők. Előnyösen a két antipód közül a hatékonyabbat különítjük el. A találmány az eljárás azon foganatosítás! módjaira is vonatkozik, amelyeknél valamilyen kiindulási anyagot só alakjában alkalmazunk. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények, amelyek legalább egy hatóanyagot tartalmaznak, előnyösen olyan, melegvérűeknél topikus alkalmazásra kerülő ké­szítmények, amelyek a farmakológiái hatóanyagot egye­dül vagy a gyógyászatiig alkalmazható hordozóanyaggal együtt tartalmazzák. A hatóanyag napi adagolása a kor­tól, az egyéni állapottól, valamint az alkalmazás módjá­tól függ. Megfelelő, körülbelül 1-től körülbelül 10 tö­megé koncentrációtartományű szerek - például kré­mek, kenőcsök vág;/ oldatok alakjában —, például na­ponta kétszer-háromszor alkalmazhatók. Topikusan alkalmazható gyógyszerkészítményekként elsősorban krémek, kenőcsök, paszták, habok, tinktűrák és oldatok jönnek számításba, amelyek körülbelül 0,1- től körülbelül 10 %-ig terjedő mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak. A krémek olaj-a-vízben emulziók, amelyek 50%-nál több vizet tartalmaznak. Olaj-alapként elsősorban zsír­alkoholokat, például lauril-, cetil- vagy sztearil-alkoholt, zsírsavakat, például palmitin- vagy sztearinsavat,.folyé­konytól szilárd halmazállapotig terjedő viaszokat, pél­dául izopropil-mirisztátot, gyapjúzsírt vagy méhviaszt és/vagy szénhidrogéneket, például vazelint (petrolatum) vagy paraffinolajat alkalmazunk. Emulgeátorokként felü­letaktív, túlnyomórészt hidrofil tulajdonságú anyagok jönnek számításba, így a megfelelő nemionos emulgeáto­­rok, például polialkoholok zsírsavészterei vagy ezek etilénoxid-adduktjai, így a poliglicerin-zsírsav-észter vagy polioxi.etilén-szorbitán-zsírsav-észter (Tweens), továbbá polioxietilén-zsíralkohol-éterek vagy -zsírsav-észterek vagy megfelelő ionos emulgeátorok, így zsíralkohol-szulfátok alkálifémsói, például nátrium-lauril-szulfat, nátrium-cetil­­szulfát vagy nátrium-sztearil-szulfát, amelyeket rendsze­rint zsíralkoholok — például cetü-alkohol vagy sztearil­­alkohol — jelenlétében alkalmazunk. A vizes fázishoz adalékként többek között olyanokat alkalmazunk, ame­lyek megakadályozzák a krémek kiszáradását, például polialkoholokat, így glicerint, szorbitot, propilénglikolt és/vagy polietilénglikolokat, továbbá konzerválószereket, illatanyagokat, stb. A kenőcsök víz-az-olajban emulziók, amelyek legfel­jebb 70 %, előnyösen azonban körülbelül 20 %-tól körül­belül 50 %-ig terjedő mennyiségben tartalmaznak vizet vagy vizes fázist. Zsírfázisként elsősorban szénhidrogé­nek — például vazelin, paraffinoiaj, és/vagy kemény paraffin — jönnek számításba, amelyek a vízmegkötő képesség javítására előnyösen megfelelő hidroxiszárma­­zékokat — így zsíralkoholokat vagy ezek észtereit, pél­dául cetil-alkoholt vagy gyapjúzsír-alkoholokat, illetve gyapjúzsírt — tartalmaznak. Emulgeátorokként a meg­felelő lipofil anyagok — így szorbitán-zsírsav-észter (Spans), pl. szorbitán-oleát és/vagy szorbitán-izosztea­­rát - szolgálnak. A vizes fázis adalékanyagait többek között nedvesen tartó szerek, igy polialkoholok, például a glicerin, propilénglikol, szorbit és/vagy a polietilén­­glikol, valamint konzerválószerek, illatanyagok stb. képezik. A zsírkenőcsök vízmentesek és alapként különösen szénhidrogéneket, például paraffint, vazelint és/vagy folyékony paraffineket, továbbá természetes vagy rész­ben szintetikus zsiradékot, például kókuszzsírsav-tri­­gliceridet, vagy előnyösen keményített olajokat, például hidrogénezett földimogyoró-olajat vagy ricinusolajat tar­talmaznak, továbbá a glicerin részleges zsírsavésztereit, pl. glicerin-mono- és -disztearátot, valamint például a kenőcsökkel kapcsolatban említett, a vízfelvevő képes­séget növelő zsíralkoholokat, emulgeátorokat és/vagy adalékokat tartalmaznak. A paszták olyan krémek és kenőcsök, amelyek vála­dékanyagot adszorbeáló pűderkomponenseket, így fém­oxidokat, például titán-oxidot vagy cink-oxídot, továbbá talkumot és/vagy alumínium-sziJikátokat tartalmaznak, amelyeknek az a feladata, hogy a jelenlevő nedvességet vagy szekrétumokat megkössék. A babokat pl. nyomás alatt levő tartályokból adagol­juk; ezek aeroszol alakjában levő folyékony olaj-a-vízben emulziók, amelyeknél hajtóanyagként halogénezett szén­hidrogéneket, így klór-fluor-(rövidszénláncú)-alkánokat, például diklór-difluor-metánt cs diklór-íctrafluor-etánt alkalmazunk. Olajfázisként többek között szénhidrogé­nek, például paraffinolaj,zsíralkoholok, pl. cetil-alkohol, zsírsavészterek, például izopropil-mirisztát és/vagy egyéb viaszok alkalmazhatók, Emulgeátorokként többek kö­zött a túlnyomórészt hidrofil tulajdonságúak keverékei szolgálnak, így polioxietilén-szorbitán-zsírsav-észter (Tweens), valamint a túlnyomórészt lipofil tulajdonságú emulgeátorok, így a szorbitán-zsírsav-észter (Spans). Ebhez jönnek még a szokásos adalékanyagok, így kon­­zerválőszcrek stb. A tinktúrák és oldatok többnyire vizes-etanolos ala­púak, amelyekhez az elpárolgás csökkentésére nedvesen tartó szerekként polialkoholokat, például glicerint, gliko­­lokat és/vagy polietilénglikolt, és visszazsírozó anyago­kat, például kis molekulasúlyú polietilénglikolokkal kép­zett zsírsavésztereket - vagyis a bőrből az etanollal ki­vont zsíranyagok pótlására a vizes keverékben oldódó lipofil anyagokat — és, amennyiben szükséges, egyéb segéd- és adalékanyagokat adunk. A topikusan alkalmazható készítményeket önmaguk­ban ismert módszerekkel állítjuk elő, például úgy, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents